„Hazafele felhívtam anyumat, hogy ma nem megyek apumhoz, hanem megyek rögtön haza. Mire anyám közölte, hogy ma van tesóm eredeti szülinapja, ápr 8., úgyhogy menjek apumhoz. Nem tudom, a kettő hogy függ össze, azóta is ezen töröm az agyam, de mindegy.”
„Rebeka meg. Nem teljesen tiszta. Szerintem hülye. De nem biztos. Bár eléggé valószínű.”
„Valami olyasmi volt, hogy Boldi eléfurakodott, mire Vivi mesélés közbe úgy adta elő, hogy "az a majom elém vágódott". Én meg mondtam neki, hogy "á-á-á, tekerjünk csak vissza. Mit mondtál? majom?"”
„Úgy látszik, a Boldival való kapcsolatom a buszon történő beszélgetésig terjed.”
„Elmentem 6. óra után a teszkóba, hogy visszaigyem az egyhete vásárolt USB kábelt, amiről kiderült, hogy nem is jó a nyomtatómba. Kiderült a teszkóban, hogy már nem veszik vissza, mert csak 3 napig érvényes ez a dolog. Mérgembe püffögtem egyet a bunkó recepciósra, aki felhúzott szemöldökkel döbbenten bámult. Közöltem vele, hogy vannak jogaim és nekem ezt senki sem mondta, hogy csak 3 napig veszik vissza az érintetlen szart, mire azt mondta, hogy az én bajom. Mérgemben fellöktem egy csövest.”
„De vele ezerszázalék hogy nem ismerkednék, vagyis nem jönnék vele össze, mert ő olyan, hogy még egy csirkét is megdugna, ha lenne rajta szoknya.”
„Bele volt merülve a kajába úgyhogy elbambulba rágcsált, és olyan aranyos volt. Jaj. Mindegy. Én is ettem a perecemet, de kicsit sem aranyosan, kb. kiestek darabkák a számból, de mindegy.”
„Istenem, már fizikailag fáj, hogy mennyire imádom. De tényleg. Ma órán is elkezdett szúrni a szivem.”
„Dávid ott állt a terem előtt, úgyhogy odarohantam hozzá és elkezdtem csapkodni. Mármint nem őt, hanem a szekrényeket.”
„Úristen, ez a gyerek sötét. Na, mindegy, azért szeretem.”
„Végül mikor már kezdett elfajulni a helyzet, és nekivágták egymást a falnak (?), úgy döntöttem, jobb lesz, ha csendben elvonulok. Mielőtt még mondjuk engem is bevesznek.”
„Talán tényleg igaz az a mondás, miszerint "ha nem foglalkozol vele, egyszercsak nem fog érdekelni". Vagy mi. Igazából ezt a mondást most találtam ki.”
„Becsöngetés előtt ott ugráltam meg sikítoztam Vivinek, aki utólag elmesélte, hogy habzott a szám is.”
„Amikor azt hallom, hogy köszönt. Mármint Milán. Értitek, nekem. Mikor még életembe egy szót nem beszéltünk. Jó, egyszer voltunk egy társaságba, de szerintem be volt tépve, úgyhogy mindegy.”
„Erre tesóm elkezdett irtózatosan bőgni. Mármint nem sírni, hanem szó szerint úgy bőgött, hogy azt hittem megfullad.”
„Fenébe, azért, mert még mindig érdekel. Pff. Erre van valami ellenszer? Boldi-elleni-védőoltás. Majd kifejlesztem.”
„A többiek meg... elmentünk egy kisfiú mellett, aki torka szakadtából üvöltött és verte magát. Én csak futópillantást vetettem rá, mert elősször azt hittem, az egyik osztálytársam bolondult meg, de utána rögtön mentem tovább.”
„Én: Milyen órád lesz?
B: Anyagjelölés, dolgozat.
Én: Minden kedden lesz?
B: Mi, dolgozat? Neem.
Én: Dehogyis, anyagjelölés.
B: Jaa, aha.”
„Föci után jött a közgazdaság. Csak hogy a közgazdaság előtt van egy szünet is, amit úgy becéznek, hogy a "közgazdaság előtti szünet". Igazából csak én becézem így, de mindegy.”
„Amúgy Boldinak nagyon szép barna szeme van. Mindegy. Nem mintha érdekelne.”
„Aztán megkérdeztem, hogy "miért néz rám ilyen csúnyán", mire azt válaszolta, hogy "mert miért ne".”
„Szarkasztikus humora van, pont mint nekem, ezért szerintem tök jó haverok lennénk. Bár fura lenne, ha a föci tanárom lenne a haverom, de mindegy.”
„Mivel nagyjából egy hete nem tudtam normálisan kialudni magam, ezért ma reggel is úgy keltem fel, mint akit előző este agyonvertek. Ami mondjuk nagyban nem tér el a valóságtól, mert közvetlenül lefekvés előtt tesómmal egy komoly harcot vívtunk, és egymás fejét csaptuk a falba.”
„Írtam Laurának (régi barátnőm), hogy "kellene egy fiú, aki szeret", erre azt mondta, hogy keressek. Oké, majd mindjárt kimegyek a kertbe és keresek egyet.”
„Nem hogy elmentem volna és megmostam volna a kezem, esetleg az orrom, vagy valami, áh, dehogy. Én üvöltözve berontottam anyám szobájába, és a fejétől nagyjából 10 centire elkezdtem üvöltözni, hogy "vérzik az orrom". Anyám kómásan csak annyit látott, hogy a lánya idegbetegen, tiszta véres pofával (ugyanis lefolyt már az államon) üvöltözik. Nagyon nem vette a szívére, annyit mondott, hogy "csak a rossz vér távozik", ami elmehetett volna mondjuk egy ördögűző szertartásra, de mindegy. Nem mintha tesóm sokat tudott volna segíteni rajtam, de azért őt is felvertem, és vele is közöltem (továbbra is vérző orral), hogy "vérzik az orrom". Ő azt mondta, hogy "elpattant egy idegszál" (?), aztán tovább aludt.”
„Azta, szemeztem egy másik sráccal! Úristen! Egy igazi pasizó gép vagyok! Te jó ég! Ha ezt hallaná Dávid.. eldobná az agyát! Kezdek bekeményíteni gyerekek. Ez már nagyon durva. Le kéne állnom.”
„Ne nézzétek anyámat hülyének pls. Vagyis, nyugodtan.”
„Reggel óta arra próbálok rájönni, hogy vajon épelméjű vagyok-e. Csak mert szerintem nem teljesen.”
„Amúgy nulladikom lett volna, de elmaradt. És most gondoljatok bele, ha nem marad el, akkor mi történik. Akkor (jó esetben) Boldi mellett ülve a buszon elkezd ömleni a vér az orromból. Éritek, nagyba beszélek neki, ő hallgat, amikor elkezdek vérezni. Vajon mi lett volna a reakciója? Biztos elokádta volna magát.”
„Remélem kicsit állít magán, mert ez nagyon nem frankó.. (Frankó?? Ki használ manapság ilyen szavakat?? Ja, én.)”
„Aztán mikor elolvastam az utolsó szót.. körbe néztem gyorsan, és kerestem egy helyet, ahova mondjuk felköthetném magam.”
„Gyorsan odajöttek Klauék is és kibeszéltük az egészet. Figyelmeztettek előre, hogy figyeljem majd Boldi lábtartását (?) mert az sokat elárul. Felém nyílt a lába, és szerintük ez azt jelenti, hogy érdekli az, amiről beszélek. Ez így mind szép és jó. Csak hogy én nem beszéltem. Na, mindegy.”
„4. óra matek: jövőórán dolgozat, mindenki gyakorol és számol, nekem jó lett egy feladatom, egy könnycsepp is kicsordult a szememből, sőt, megmerem kockáztatni, hogy még a tanárnak is.”
„Jaj, nem is írtam még. Végül egy napra rá, hogy írtam neki, válaszolt. Ezt írta, figyeljetek, lehet nehéz lesz feldolgozni: "xd".”
„Na, megpróbálok visszaemlékezni normálisan, de olyan nehéz! Legközelebb felveszem magnóra. Talán még fel is töltöm. Haha. Jaj, de honnan szerzek magnót? És minek nekem magnó, mikor van telefonom?”
„6. óra közgazdaság: definíciók, a tanár határtalan türelme, az osztálytársaim elviselhetetlen üvöltözése, a tanár mérgébe beszedi mindenki füzetét és leosztályozza, mindenki döbbenten néz, a tanát mosolyog, átkok szóródnak a tanteremben.”
„Tesómnak is mondta, hogy azonnal fogja be, vagy születésnapja alkalmából szájbaveri. Oké, én minden nap ilyeneket mondok tesómnak, de csak poénból! Oké, néha nem. Néha tényleg szájbaverem.”
„Na, ezután olyan dolog történt, ami nagyon vicces utólag, de akkor azt hittem kinyírom. Vagy őt, vagy magamat.”
„...valami hülye közösségi szolgálatos szart csinálni, mert ha nem lesz meg az 50 órám, akkor nem érettségizhetek le. Szerintem így sem fogok, de mindegy.”
„Értitek, egyik percbe azt mondja, hogy megyünk haza, és többet nem látjuk apánkat (?), utána meg hogy oda költözünk.”
„A töriversenyen utolsók lettünk (én természetesen nem mentem), és ezért tökre lecseszett, meg hogy mi vagyunk az iskola szégyene stb. A töritanár meg, vagy ahogy én hívom, a Sátán, ott nyugtatgatott minket a tegnap, hogy ez nem szégyen, satöbbi.”
„Mert vagy kisötöst lehetett kapni, vagy egy nagy ötöst, vagy semmit. Én meg semmit kaptam. Úristen, azt hittem agyvérzést kapok.”
„Plusz ma térdnadrágba volt, és így végre valahára láttam a lábát. Azta, tényleg vékony lábai vannak. És szőrös is. Na jó, annyira nem, csak éppen annyira, hogy férfias legyen, mégse undorító. A régi osztályomban volt egy srác, Csík, akinek olyan csomókban nőtt a lábán a szőr hogy majdnem elokádtam magam. Amúgy nem tudom miért írok lábszőrről, de mindegy.”
„Egyszer Boldi odafordult hozzám és megkérdezte, hogy ismerem-e a crash bandicoot nevezetű játékot. Hála a jó égnek, hogy kockának születtem!”
„Ha jön valaki, akivel eltudok képzelni valamit, akkor nem fogok nemet mondani csupán azért, mert jaj, hát ott van a drágalátos Boldizsár, akit olyan szinten nem érdeklek, hogy az leírhatatlan, én viszont még mindig hajtok, ami már annyira gáz, hogy az már a környezetemben élőknek kínos.”
„Luca rosszul lett óra közbe (nagyon kellett köhögnie) ezért kiment a mosdóba, a tanárnő meg szólt, hogy menjek vele, ezért kemény 3 percet hiányoztam az óráról!! FUCK YEAH!”
„Mikor Boldi rámnézett, ismét olyan csúnyán nézett rám. Én viszonoztam azt a nézést. Luca pont akkor jött be az ebédlőbe és ahogy utólag elmondta, nagyon undorítóan néztem ki.”
„A pénzt viszont nagy nehezen visszafogadta a következő szöveggel: "köszi, most már nem fogok éhenhalni jövőhéten".”
„Mert fél évvel ezelőtt kb. abból álltak a napjaim, hogy reménytelenül bámulom és próbálom kitalálni a nevét. Most is ez van, csak már rájöttem a nevére.”
„Óra után mentünk Klauval ebédelni. Éppen álltunk a sorba és vártuk hogy sorra kerüljünk, amikor észrevettem hátulról egy srácot. Éppen arra gondoltam, hogy tök jól néz ki, amikor leesett, hogy az Boldi.”
„Tesóm még vagy másfél órán keresztül sírt, én meg nem tudom hogy kell embert megvígasztalni. Megpróbáltam megnyugtatni meg ölelgetni, de kicsit furán jött ki, mert nem hogy vígasztalni nem szoktam, de általában miattam bőg.”
„Amúgy hittanon nem volt semmi, Jézusról nézünk lassan 2 hónapja filmeket, de mindegy.”
„Befordultunk a LIDL mellett, ami nagyjából azt jelenti, hogy 5-6 perc múlva megérkezünk. A zenét hallgatók elteszik a fülhallgatójukat, a bátor magolók elteszik a könyvüket/füzetüket, mindenki előkeresi a kajapénzét, Boldi könnyes búcsút vesz a tabletjétől (néha tényleg olyan, minhta szipogna!) , Szandi meg bánatosan sóhajtozik. Az élet körforgása.”
„Úgyhogy miközbe apum grillezett, tesóm meg még fetrengett az ágyon és sajnálta saját magát, addig én kimentem a bunkerembe és leültem egy székre. Csak ültem és néztem magam elé.”
„Mikor Luca nem figyelt éppen, ittam Vivi energiaitalából. Luca nem szereti ha azt iszok, mert attól fél, hogy meghalok (?), Klau meg attól, hogy meghízok (?) tőle.”
„Pont előttem baktatott Boldi, és annyira szivesen csináltam volna valami haveri dolgot, pl. megböktem volna, vagy valami, de nem mertem. Már így is túl bevállalós vagyok. Hiszen megszólaltam egy ötfős társaságban!!”
„Hirtelen nem tudtam eldönteni melyik sarokba hányjak.”
„Ajj, komolyan, olyan, mintha 5 hónapja egy helyben toporognék, és nem jutnék sehova. Ja, hát azért ilyen, mert ez az igazság.”
„Klau lekisért (ő a harmadikon szokott lenni, én az elsőn), és tök jól esett, hogy lejött velem, mert tudta, hogy csak ott állnék és magamba fordulva bámulnám Boldit, így meg inkább úgy bámulom magamba fordulva Boldit, hogy ő ott áll mellettem.”
„A Gucci azért Gucci. Hiába hogy replika.”
„Ó, ha én nem a pokolra kerülök, akkor sehova..”
„Nyelvtanon nem volt semmi, dogát írtam. Amúgy doga közbe törölgettem a szemem (könnyeztem a náthától), ofő meg oda szólt, hogy "sírsz?"”
„Odaértem Klauékhoz, és mutogattam nekik, hogy nézzenek oda, mire mondták, hogy "mit nézzünk?" Mire megfordultam, valóigaz, nem voltak ott. Klau azt mondta, hogy hallucinálok, inkább igyak egy kicsit és üljek le.”
„En meg legyintve elmosolyodtam (mármint szó szerint legyintve, ami elég furán jött ki, ugyanis közbe köhögtem, ezért valami természetellenes pózba került a kezem).”
„Én 1000%, hogy holnap megyek suliba. Vagy ha még holnap nem is, szerdán tuti. Szerdán??? SZERDÁN? Hát gyerekek, ha szerdán nem mehetek suliba, önként bevonulok egy elmegyógyintézetbe.”
„Hát a hosszú és őszinte monológomat egy "értem"mel nyugtázta. Én meg ott könnyeztem a gép előtt. Pfff.”
„Mikor leszálltunk a buszról, elkezdett cukkolni, hogy jót röhögött volna, ha kiesek az ülésből. Rá 2 percre majdnem lefejelte a fát, mire én közöltem vele, hogy de jót nevettem volna, ha lefejeli.”
„Délután jöttek hozzánk Boldiék - mármint unokatesómék, ugyebár -, és velük babáztam (ami annyiból állt, hogy én horror filmet néztem, ők meg az ajtóból figyelték a reakcióimat).”
„Fizikán az általában hidegvérű, nyugodt és a nem normális viselkedésű osztályunkat toleráló tanár úr konkrétan megbolondult és a padot a földhöz csapkodva üvöltözött.”
„De azért így visszolvasva vicces. Nek tűnik. De amúgy nem volt az.”
„Mennyire vagyok lúzer egy tizes skálán? Hát, megajánlom magamnak a kilencest.”
„A velem szembe ülő egy Máté nevű srác aki amúgy jól néz ki, na ő előbb rám nézett, aztán Boldira, aztán rám, aztán Boldira, majd megvonta a vállát. Úristen. Szóval ilyen megdöbbentő minket együtt látni? Az szép.” (Első említésem Mátéról)
„Hétfőn lesz kereken 5 hónapja, hogy ... szóval, hogy érdekel. Szuper. 5 hónap alatt sikerült annyit elérnem, hogy néha köszön és néha oda jön. Ez határozottan jó. Fejlődőképes vagyok. Nagyjából 7 év, és esetleg beszélgetünk is. Szép kilátások.”
„Amúgy lehet, de csak lehet, hogy Boldinak van egy pici köze ahhoz, hogy 38,5 fokos lázzal akartam suliba menni. De ismétlem, ez csak egy feltételezés.”
„Amúgy a többieknek nagyon nem tűnt fel hogy nem szólalok meg egész nap, mert egyébként se szólalok meg egész nap.”
„De amúgy írtam neki, hogy ezt nem izéből írom, mert szeretek vele lógni, úgyhogy ne vegye magára. Erre írta, hogy nem veszi magára, mert ő is szeret magával lógni (?).”
„Amúgy nemtudom mi ez a heves reakció a részemről ugyanis sírig tartó szerelmet ígértem Boldizsárnak, de akkor is egy ilyen helyes pasi látványa még a Boldi iránt érzett szerelmemet is elfeledtette velem egy pillanatra.”
„Szóval ott ültünk: Klau nézte Noét (a szívszerelmét) titokba, én vártam hogy végezzenek az öltözéssel Boldiék és Boldi kijöjjön, meglásson és belémszeressen, Vivi ült és bámult maga elé meredten, Luca meg hazament.”
„Aztán végre ki jött Boldi is, akin nem volt cipő. Megkérdezte tőlem, hogy melegem van-e, mire én megszólalni se tudtam, mert elkezdett legyezgetni a cipőjével. Luca szerint lábaszag áradt szét az aulában, én nem éreztem, úgy levoltam sokkolva. Amúgy nagyon aranyos volt ahogy ott járkált cipő nélkül. Lucát majdnem orrbaverte vele.”
„Közvéleménykutatást tartottam a dolgot illetően. Klau, Luca és Vivi azt mondták, hogy holnap a buszon adjam át neki valami személyes üzenettel, például "kell a huszasom?". Ervin azt mondta, hogy "őt nem érdekli". Dávid azt mondta, hogy "ne add vissza neki", de nem indokolta meg a válaszát. Anyám pasija meg azt mondta, hogy "tartsam meg emlékbe". Őt mondjuk nem kérdezte senki, de hallotta ahogy tesómnak magyarázok, úgyhogy elmondta a véleményét.”
„Kb. az első óra háromnegyedénél kijött Boldi egyik haverja vérző orral. Megkérdeztem tőle, hogy jól van-e, de nem értettem mit válaszolt, mert éppen a szájába folyt a vér és valami fura hörgés szerű hangot adott ki magából.”
„Tolerálja azt, ha órákat beszélek róla, vagy ha éppen hisztizek. Nem panaszkodik, meghallgat, tanácsot ad, megvígasztal.. Ellenben Ervinnel, aki nemes egyszerűséggel lehülyéz.”
„Nem volt semmi kül, odamentem Dávidhoz és vele dumáltam, aztán oda jött Boldi, majd elment Rebekához dumálni, aztán visszajött hozzánk, végül odajött Rebeka is, és írtó szar volt, mert ők jól elvoltak, én meg ott álltam, Dávid meg leste a reakciómat, állítása szerint úgy néztem ki mint aki mindjárt agyonveri (mármint Rebekát, esetleg még Boldit is), szal ja, eltelt..”
„1. óra irodalom volt, ahol továbbmentünk az anyaggal. Nemsoká kívülről meg kell tanulni a halotti beszédet, ami fú. Szóval ofő elkezdte felolvasni, és csak pár perc után jöttem rá, hogy magyarul beszél.”
„A töritanár nem volt, úgyhogy valami kopasz hapsi jött be, és míg mi a dolgozat felett izzadtunk, addig ő a fehér Samsung tabletjén játszott.”
„Ma például elkezdett szagolgatni, mire megkérdeztem, hogy most miért szagolgat? Erre azt válaszolta, hogy nem szagolgat, csak levegőt vesz, ami a hosszú élet titka. Aha. Oké.”
„A másik fülemmel meg Mátét hallgattam, aki azt hiszi, hogy vicces, de valójában nem az. Jó fej amúgy meg minden, néha tényleg vicceseket mond, de leginkább csak ő röhög a poénjain. Szóval halál unott fejjel hallgattam Mátét miszerint "a tanár biztos terhes azért nem jön he-he-he (???)"”
„Angolon tesómmal facebookoztam (?), aki otthon maradt, mert tegnap sugárba összehányta a házat.”
„Amikor meg a terem előtt erről beszélgettünk, Luca közölte velem, hogyha ezek után még mindig hisztizni merek, hogy nem kedvel, agyonver.”
„Miután még ott ültem vagy 5 percig megsemmisülve és vártam hogy lesújtson a világvége, fogtam magam és felmentem az angolteremhez.”
„Tetszett a film és tényleg inspiráló volt, szóval megfogadtam hogy aszerint élek. Aha. Hát sok sikert nekem. Tehát a wc-n ülve rájöttem hogy pozitívan kell hozzáálnom a dolgokhoz és akkor a jót fogom magamhoz vonzani. Vagy mi. Lehet hogy az egész filmet félreértettem.”
„Négyen vannak testvérek, Beni, a legidősebbik, 11 éves, akit kiskorába gyűlöltem, most már leszarom, hogy létezik; Johanna, aki nagyjából 3-4 éves lehet és eddig utáltam, de mostmár megkedveltem; Luca, aki nagyjából 1 éves, nos, míly meglepő, az elején őt is utáltam, de most írtó aranyos ahogy gügyög és nyáladzik; na és a végére hagyván kedvencemet, akinek nem más a neve, mint Boldizsár. Őt már kiskora óta imádok, istenítek. 3 éves lesz, és írtózatosan imádom. Nem tudom egyébként mi ez a furcsa vonzalom minden Boldizsár iránt, de ez már kezd furcsa lenni.”
„Azt mondta, hogy mindig mikor ő ivott, akkor én elnéztem a másik oldalra, és pont mikor elrakta az üdítőjét, akkor visszanéztem. Azóta is próbálom megfejteni, hogy ezen mi a poén, de nem sikerült. Azért röhögtem vele együtt és próbáltam nem úgy kinézni mint akinek halványlila fogalma sincs arról, hogy mi a baja.”
„Ő annyira nem kedvel engem szerintem, folyamatosan ütöget és bántalmaz. Miközbe tesóm nézte ahogy Boldi éppen rajtam ugrál - cipővel együtt -, éppen azt ecseteltem neki (mármint tesómnak), hogy azt se bánnám, ha az igazi Boldizsár ugrálna rajtam. Ezek után kicsit furcsán méregetett, és inkább kiment. Megértem.”
„Szóval nyugi, nem a föci tanár miatt háborgott a hasam. Bár nem néz ki rosszul. Tetszik, hogy nincs haja. Vajon Boldi hogy nézne ki kopaszon? Oké, hagyjuk.”
„Még az is eszembejutott hogy ráírom a motorra hogy BMX. Csak nem akarom vele megsérteni. Mármint hogy egy motorra ráírom hogy BMX.”
„Az elején passzív-agresszív magatartást tanusított felém, nem akart megszólalni. Nos, azóta se, de mindegy.”
„Szóval, én sok mindent láttam már Bolditól. Láttam már ahogy keresztülbüfög egy karkötőn. Láttam már, ahogy folyik a nyála, ahogy piros fejjel pózol, láttam már ahogy összehúzott szemöldökkel írtó csúnyán néz rám, és egyéb fura/undorító dolgok. Mégsem riadok vissza. Ugyanúgy nézek rá! Sőt. Úgyhogy ja. Felőlem csinálhat bármit, asszem engem nem lesz könnyű leráznia.”
„Elindultam Boldi felé. Ahelyett hogy hátrahőkölt volna, vagy mondjuk hazarohant volna az undortól, ott állt és mosolygott.”
„Klaunak kétségbeesve mondogattam, hogy oda akarok menni, mire ő közölte, hogy "akkor menj".”
„Angol után földrajz jött, ahol továbbmentünk az anyaggal és azt hittem felborítom a tanárt asztallal együtt, ha nem enged már ki minket.”
„Ez amúgy nálam is így van, alapjáraton halk vagyok, de ha röhögök akkor visítozok meg csapkodok. Néha a falat, néha a mellettem állót.”
„Ha ez véletlen, akkor most essen rám egy zongora!!! Aminek egyébként kifejezetten örülnék, mert szeretnék megtanulni zongorázni. Persze akkor nem lesz rá túl sok lehetőségem, ha kilapít az egyik, de mindegy.”
„Aztán kézről kézre vándorolt a Boldi által hajtogatott repülőgép (na meg a 20 forintos), úgyhogy egyszercsak azon kaptam magam, hogy Ervin a hajamba túrkál. Oké, a sztori annyi, hogy próbálta beleállítani a hajamba a repülőgépet. Sikerült neki, úgyhogy ott álltam, egy hajtogatott repülőgéppel a hajamban. Amúgy a papír amiből hajtogatva lett egy reformátusokról szóló valami. Itthon széthajtogattam, hogy Boldi nem-e írt bele valami titkos szerelmi vallomást, de nem. Klau szerint holnap az legyen az első kérdésem Boldihoz, hogy "milyen vallást képvisel".(???)”
„Aztán ismételten bedobta a huszast, de utána már nem adtam vissza neki, hanem a repülővel együtt (amire egész nap azt hittem, hogy egy csónak(?)) elmentem. Úgyhogy most itt az asztalomon egy húsz forintos és egy repülőgép. Csak később jutott eszembe, hogy ez tulajdonképpen lopás.”
„Ők csak tágra nyílt szemekkel néztek, én meg zsepi után kutattam a monológom végén. Merthogy közbe már az államon folyt a takony.”
„Mivel már kómában voltam és majdnem elaludtam, nem volt kedvem érvelni, de azért annyit még kiböktem, hogy "nem fogtam fegyvert a fejéhez". Erre persze azt válaszolta, hogy ne pofázzak vissza. Erre azt válaszoltam neki, hogy én nem pofázok, hanem beszélek, aztán mély álomba zuhantam. Volna. Csak hogy nem. Helyette anyámat hallgattam ahogy engem osztogat ki, majd közli mindkettőnkkel, hogy agyon csap minket.”
„Ez jófejség volt tőle. Azzal indokolta, hogy "egyszer volt Budán kutyavásár". Nem értettem, hogy jönnek ide a kutyák, de mindenesetre nagyon örültem.”
„Bencével játszottam valami tűzfiú-vízlányos játékkal vagy mi, de folyton meghaltam úgyhogy mindketten jobbnak láttuk, ha inkább tovább olvasok.”
„Én már ebből kinőttem, hogy izgatottan keressem az 5 kilós kosarat amibe nagyjából 15 kiló édességet gyömöszöltek bele, de tesóm természetesen még habzó szájjal, remegve futkározott körbe az udvaron, hogy megtalálja a kosarat.”
„Nagyon bebeszéltem magamnak ezeket a dolgokat, ezért az óra elei jókedv olyan gyorsan elszállt, mint az évvégi kémia kettesem.”
„Nyelvtan után angol volt, az azelőtti szünetbe meg Klauval lógtam, aki közölte, hogy jól kipakoltam ma a csöcseimet.”
„Aztán fogalmam sincs már miről beszéltünk, de közölte velem, hogy béna vagyok. Mire én közöltem vele, hogy ő a béna. Mire közölte velem, hogy én meg hülye vagyok, mire én közöltem vele, hogy ő a hülye.”
„Mire nekem elakadt a lélegzetem és Mátét teljesen figyelmen kívül hagyva minden idegszálammal arra koncentráltam, hogy halljam mit mondanak és hogyan viselkednek. Szerintem hunyorítottam is, de nem biztos.”
„Tökre felvoltam dobódva, aztán eszembe jutott, hogy "hopp, engem nem érdekel már". Aztán 5 másodperccel később "hopp, de, mégis".”
„Én meg feküdtem az ágyban és néztem a Walking Dead-et. Egy pillanatra azt hittem, hogy anyám is egy zombi, ezért már valami éles tárgyat kerestem, amikor rájöttem, hogy nem, ő nem azért hörög, mert zombi, hanem azért, mert elment az esze.”
„És ezt Boldi szeme láttára. Aki a földön ült. Akire majdnem ráléptem.”
„Irodalmon nem volt semmi, igazából osztályfőnöki volt, mert tegnap elmaradt, úgyhogy csak ilyen adminisztrációs dolgokról beszéltünk. Meg kaptunk egy adag fejmosást, mert 1. nem tanulunk 2. mindenki pasizik (Ádám nagyon felháborodott e kijelentés miatt).”
„Köszöntem Dávidnak és próbáltam nem figyelembe venni a rám szegeződött tekinteteket (biztos csodálkoztak, hogy mit kerestem én egy kémia terembe. Nos, én is csodálkoztam).”
„Megkérdezte, hogy "feltünt amúgy hogy nincs is nálam táska?" És kajak! Akkor esett le. Mondta, hogy a szekrényébe hagyta (?). Erre én mondtam, hogy jó neki, nekem már szekrényem sincs, mert eltünt róla a lakat, ezért nem lehet cuccokat betenni. Erre azt mondta, hogy lehet bele cuccokat tenni, csak elviszik.”
„Úristen, ha visszamehetnék az időbe, arconvágnám magam. Bár előbb biztos meglepődne a múlt béli énem, hogy mit keresek ott, aztán fel lenne háborodva, hogy mit csapkodom.”
„Hazafele a buszon elaludtam (Vivi le is fényképezett, nagyon jól nézek ki rajta, nagyszerűen kivehető a képen, hogy a nyálam lefolyt a mellkasomig), aztán mentem apumhoz.”
„Már esküszöm, majdnem verekedés tört ki, amikor elüvöltöttem magam, hogy apám az üljön le és nyugodjon meg, ne pattogjon, anyámnak meg mondtam, hogy álljon már le. Erre azt mondta, hogy kussoljak.”
„Elősszöris, Boldi sosem ír magától ilyet. Ezt Rebeka is megjegyezte. Boldi olyan, hogy csak válaszol a kérdésekre, aztán ennyi. Hogy magától kérdezzen valamit, az már magába egy csoda lenne, de az, hogy egy lánynak egy ilyet írjon, az már határozottan azt jelenti, hogy jön a világvége.”
„Egyébként van egy álmom. Az álmom az, hogy egyszer elérem, hogy Boldi visszakérdez, vagy - most merész leszek, vigyázzatok - esetleg (csak esetleg!) kérdez valamit tőlem, csak úgy, saját akaratából. Szép álom. Egyszer elérem.” ((((Elértem)))
„Oké, asszem le kéne állnom. Még a végén stréber leszek. Na jó nem, csak viccelek. Ahhoz azért még sok kell, hogy én stréber legyek. Mondjuk két élet.”
„Meg az aztán rohadt jó zene volt amikor a nő vagy 4 percen keresztül arról "rappelt" hogy szeresd a családodat, anyádat, apádat, mert akkor megtalál a lelki béke satöbbi. Vivi mosolyogva, magába merengve hallgatta, én meg azon gondolkodtam, hogy melyik a humánusabb megoldás: ha szimplán kiugrok az ablakon, vagy kihúzom a fülemből és vissza adom neki.”
„A buszon egy nagyon kellemetlen dologban volt részem, ugyanis én bedugtam a fülhallgatót a telefonba és elkezdtem maxon hallgatni Miley Cyrus - Feelin myself című nagyon intelligens zenét, ahol minden második szó a "fuck". Nem vagyok nagy rap zene hallgató, de ez kifejezetten tetszik, és reggel nem túl szerencsés depressziós/szomorú zenéket hallgatni. Úgyhogy elkezdtem hallgatni, ahogy Miley Cyrus arról magyaráz, hogy hogyan kell rázni a seggünket.”
„Odadobta a telóját egy ilyen "nesze nézzed" stílusba, sőt, még ő kezdte el mutogatni. Volt egy olyan kép, ahol fejjel lefelé van, tiszta piros az arca és nyáladzik. A másik képen egy pohár narancslével pózol a tükörbe és ijesztő fejet vág.”
„A szerelmi életem kezd felfele ívelni, amit onnan állapítottam meg, hogy egy sima A4-es lapon nem egyenesen írtam, hanem felfelé.”
„Öcsém, szerintem jósnő vagyok. Ugyanis elkérte, én feloldottam, és megnézte a képeket. Az én képeimet! Oké, egy-két hülyeséget fent hagytam a poén kedvéért, például amikor a templomban gyónok, vagy a pap helyén állok és imádkozok, vagy amikor Jézussal szemezek, vagy amikor egy kukával pózolok, estébé..”
„A mini-Boldiból BMX-est akarok nevelni, bár az apja megmondta nekem világosan, hogy ő boxolót akar belőle. Nem érdekel, BMX-es lesz, és kész.”
„Annyira kómás voltam a reggel, hogy konkrétan majdnem felszáltam egy teljesen másik buszra, ami egyébként odament volna, ahol Boldi lakik. Miután megsemmisülve visszafordultam és rájöttem hogy nem is ide kell felszállnom, próbáltam nem a buszmegállóban állók szemébe nézni. Annyira ciki volt! Utólag átgondolva. Viszont akkor annyira nem érdekelt, hogy az fú. Mármint ha nem tűnt volna fel hogy csak én szállok fel, akkor szerintem én elmentem volna oda...”
„Mivel egy egész hétig csak zsíros és magas szénhidrát tartalmú ételeket vittem be a szervezetembe, úgy éreztem, ezen a héten csak és kizárólag puffasztott rizst fogok enni. A biztonság kedvéért suli után bementem a mekibe és vettem egy hamburgert.”
„Vivi azt kérdezte tőlem a buszon, hogy láttam-e Boldit meg Rebekát olyan dolgokat csinálni, mint amiket ma csináltunk. Például hogy "összebújtak" (bár én nem nevezném azt összebújásnak hogy próbáltam szétfeszíteni a kezét).”
„Az alapozómról ma derült ki, hogy két árnyalattal sötétebb, ezért megrökönyödve inkább fel se kentem, ezáltal megmutatva arcom szégyeneit.”
„Dávid elkezdte nyomkodni a hasam, és megállapította, hogy "kemény". Aztán befeszítettem a hasam (vagyis előbb megkérdeztem tőlük, hogy hogy kell befeszíteni egy hasat), aztán mindenki elkezdte bökdösni a hasamat (?), hogy milyen kemény. Aztán meg a combomat. Dávid meg is jegyezte, hogy "szerencsétlent körülállja öt fiú és nyomkodják a hasát". Hát nemtom, hirtelen le se esett hogy fogdosnak, mert azon agyaltam, hogy most kajak kemény a hasam? Amúgy az öt ujj mellett ott volt egy hatodik is, az enyém. Ugyanolyan megdöbbent arckifejezéssel nyomodtam a saját hasam, mint a többiek.”
„Most az ő helyén Dávid ült és olyan hülye fejeket vágtam, hogy annyira röhögött, hogy beesett az asztal alá, és félrenyelte a levest. Uppsz.”
„Amúgy tegnap Dávidhoz odament Rebeka, Dávid meg "barátilag" úgy hátbavágta, hogy Rebeka majdnem orraesett a magassarkújába.”
„Szóval: értettem a matekot. Ezt gyorsan lekopogom. Bizony. A tz-m ettől függetlenül egyes lesz, de legalább valamit elértem.”
„Dávid: Izé. Te nem vagy normális.
Én: TUDOM. Úristen, de ciki. Hallod, miért nem vertél agyon? Mikor kinyitottam a számat, akkor kellett volna betömnöd! Mondjuk, az öklöddel!
Dávid: De hülye vagy. Na megyek órára, majd beszélünk.
Én: Neee! Ne hagyj itt kétségek közt őrlődni!”
„Vivi az megint valami hülyeségett pofázott (miközbe beszéltem!), úgyhogy szerencsétlenre úgy ráüvöltöttem, hogy a nap hátralévő részébe került.”
„Első óra irodalom volt. Az előtte lévő "szünetek" (tulajdonképpen nem szünet, mert akkor érünk be suliba), mindig izgalmasak valamilyen szempontból. Általában egy szempontból. Hehe. Jaj, de szellemesek vagyunk délután fél ötkor. Jesszus.”
„Amúgy most, blogírás közbe jutott eszembe, hogy bocsánatot kell kérnem Dávidtól. Ugyanis mikor mentem fel az emeletre, ő jött velem szembe a lépcsőn, és barátságosan nekem jött. Én meg teljes erőből nekivágtam a falnak.”
„Én azt figyelem, vajon mikor fordul be a lépcsőfordulóba Boldi. Klau meg Luca két srácot figyelnek, Vivi meg.. nemtom. Közbe a d-sek hangoskodnak, röhögnek, az osztálytársaim tanulnak, Dávid engem dobál alufólialabdával... Nagyon békések ezek a reggelek.”
„Hirtelen valaki megcsapta a kezem. Odafordultam Boldi felé, ő meg úgy csinált, mintha nem ő lett volna. Később, a buszon Vivi mondta, hogy látta ezt a jelenetet és hogy "arik" voltunk. Aztán ugyanez történt, csak ahogy visszafordultam, a telefonommal vágott pofán.”
„De amúgy nagy álmom az, hogy egyszer jó sok ember közt (akár suliba, vagy bárhol) elkezd vérezni az orrom, és mindenki rám figyel.”
„A legnagyobb félelmeim és a legnagyobb álmaim közé tartozik ez a dolog: Boldi öltönybe.”
„Talán 1-2 év, és elfelejem. Szép kilátások. Pff.”
„Mellesleg mennem kell törit tanulni, kedden föci TZ, plusz valamikor a jövőhéten még matek TZ is lesz, ami nem tudom hogy fog elsűlni, ugyanis 2 óráról hiányoztam plusz ebből a témakörből minden dogám karó lett. Apropó karó. Valaki döfjön már egyet belém.”
„Ja, meg tett ilyen szöveget a telójára. (...) Amúgy a szöveg a következő: "Ha azt tervezed, hogy ellopod a telefont, előre figyelmeztetlek hogy le lehet nyomozni a telefont még kikapcsolt állapotban is. Ha mégis ellopod, széverem a fejed. :*"”
„Csak azért mondom ezt, mert múlthéten is borzalmasan vártam, mert gondoltam tuti dumálunk, erre leült és nyomkodta a tabletjét. Én meg bőgtem.”
„Bár minden jel arra mutat most, hogy nem vagyok számára közömbös (?), ez annyira felfoghatatlan, hogy inkább megyek és eszek.”
„Tudniillik hogy az előző órán, szóval közgén végigizgultam az életem mert azt hittem abban az órában írja meg a dogát. Amúgy nem tudom miért hittem azt, mert végülis a nap bármelyik részében írhatta volna, de én megvoltam róla győződve hogy ő akkora írja. (Nem akkor írta.)”
„A reggel szépen kisminkeltem magam, normálisan felöltöztem és tényleg úgy éreztem hogy na, nézek ki valahogy... persze az egészet csak azért csináltam hogy majd ha beszélek Vele, akkor feltünjek neki. Persze ebből semmi sem lett. Tegnap amikor nem terveztem semmit és hajléktalanul jártam az iskola folyosóit akkor persze csomót beszéltünk és minden szuper volt.”
„Mármint mondta a buszon, hogy tegnap is 7 órán át tanulta a törit ami azért számomra kicsit hihetetlen, de mindegy.”
„A háttérből hallottam hogy Dávid szétröhögi a fejét és közbe engem néz, ezért fogtam magam és odamentem megkérdezni hogy mi a baja. Elmondta hogy rohadt feltünően bámulom Boldit de az őt cseppet sem zavarta hogy mellette ott volt egy csomó osztálytársa így hát az osztálya 3/4 része meghallotta ezt a csodálatos mondatot.”
„Szóval úgy döntöttünk arra megyünk be, én megyek legelől, hogy észrevegyen (?), de erre nem volt szükség, mert amikor elmentünk az ablak alatt pont megfordult és észrevett. Luca erre hangosan felkiáltott, hogy "idenézett", szóval ja, a diszkréció azóta is ismeretlen fogalom a társaságunkban.”
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó