2013.12.02. 18:52, sophie
Annyira nehéz megpróbálni nem írni valakiről, aki majdnem minden gondolatom. Legszivesebben megállás nélkül írnék róla, és a poén az, hogy tudnék is.
Bizonyára már marhára unjátok ezt az egész dolgot. Megnyugtatlak titeket, nem csak ti. Én is unom, hogy egyfolytába csak róla írok. De tök nehéz, you know? Mikor egyfolytába ő jár az eszedbe, egyfolytába az arcát látod magad előtt, akárhányszor lehunyod a szemed... szóval ja, hiába próbál az ember nem csinálni valamit, ha egyszerűen nem bírja abbahagyni. Tizedik hó negyedike. Akkor kezdődött el ez az egész. Emlékszem is, hogy hogyan. Éppen mentem befele a suliba, amikor átnézve a vállam fölött megláttam. Előtte láttam már, de nem különösebben fogott meg, csak akkor. Valami megváltozott. Ahogy ránéztem, ő meg rám, akkor tudtam hogy nagy baj lesz ebből.. :D És ja. Azóta van ez így. Nem tudom, hogy az most ünnep nap-e, vagy ilyenek, valószínűleg nem, de akkor is fontos dátum nekem. Olyan, mint Reninek a szeptember 8. (Az SzJG-erek érteni fogják ;))
Amúgy bocsi, de tényleg. Hogy másról nem írok, csak róla. De nem történik velem semmi mostanába, aminek különösen örülök. Próbálok különféle témákról írni - mint a multkor a Petrás -, de nem igazán jutnak eszembe. Mindig mikor eszembe jut egy-két ilyen dolog ,arra gondolok, hogy "hah, ez kit érdekel?", szóval le se írom.
Sajna nagyon nincs senki, akivel beszélhetnék erről a Boldis dologról, ezért hát a blogomat használom ki 100%-osan, és ide írom le a gondolataimat vele kapcsolatban.
Kéne már ismét egy bejegyzés, ahova leírom részletesen a napom, de nem tudom. Elég uncsiak mostanában, nem történik semmi. Csak úgy vannak. A pénteki nap az egyik legjobb, mert akkor duplatesin együtt vagyunk a D-sekkel, és láthatom miközbe tornázik. (Ok, ez elég beteg gondolat volt.) De tényleg na :D Múlthét pénteken is ott emelgette a padot, meg ilyenek. Még a boxerét is láttam. Haladás, nem?
Mostanában egyre gyakrabban érzem azt, hogy nem érzek semmit. Csak úgy vagyok a nagyvilágba. Felkelek, suliba vagyok, hazajövök, közbe eszek, iszok, gépezek, bámulom Boldit, Boldira gondolok, Boldit keresem, Boldiról beszélek, Boldiról írok... ugyanaz a körforgás. Mint egy robot körülbelül, beesett szemekkel. Na nem baj. Végülis örülök, hogy mostanában minden nyugis, de azért egy két dolog változhatna. (B. nyilvánvalóan.)
Hogy írjak egy kicsit a szánalmas napjaimról is egy pár sort, tegnap (vasárnap) voltam moziba Klauval. Megnéztük az Éhezők Vidala második részét, a Futótüzet. Tök jó volt. Igazából leírnám most róla a véleményem, leírnám hogy milyen nagy nehézségek árán sikerült eljutnom satöbbi, de nincs kedvem. Fáradt vagyok nagyon. (Szar kifogás, de tényleg.) Mivel én már olvastam mind a három részét (nem is egyszer), ezért mindig tudtam mi fog történni. Mikor a végén kiderül az a bizonyos dolog (direkt nem írom le a spoiler veszély miatt), mindenki hüledezett, meg HÜÜÜÜ naneee, én meg ilyen unott pofával ültem, hogy "ja, hát ezt tudtam". :D Bár mikor Cinnával történt az a dolog (spoiler) akkor eléggé beleéltem magam, és ott hüledeztem, hogy HÜÜ NEEE meg ilyenek, szóval elég furán néztek rám, de nem baj. xD
Gondolom mindenki hallotta/olvasta/látta, hogy meghalt a Halálos Iramban egyik szereplője. Sokat nem tudok erről nyilatkozni, nem láttam a filmet, nem ismertem, de részvétem azoknak akik szerették. Tudom milyen érzés, mikor Cory Monteith meghalt, azt hittem belefulladok a sírásba, holott nem is ismertem, de akkor is...
Más: azon gondolkodtam, hogy a Halálos Irambant hogyan toldalékoljuk? Halálos irambanban? Halálos iramban-ban? Vagy hogy? Jesus.. XD
Na mindegy. Majd jelentkezem valamikor valami normálissal. Puszi mindenkinek. <3
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Basszus tényleg :D