Na most megpróbálok az utolsó 9. osztályos napomról írni egy normális bejegyzést, mert a tegnapit visszaolvasva legszivesebben sírvafakadnék. Komolyan mondom mindjárt fogom és letöröm egyenként a rohadt műkörmeimet, hihetetlenül gátolnak az írásban.

Szóval ma volt az utolsó, rendes tanítási nap. Holnap már csak 3 óra lesz megtartva, az is rövidítve, szóval az annyira nem is számít. Mellesleg holnap Boldinak autocad vizsgája lesz szóval nagy valószínűség szerint nem is fogom látni. Ezért úgy terveztem hogy a mai napot felejthetetlenné teszem vele kapcsolatban. Ez alatt azt értem hogy sokat fogok vele beszélgetni satöbbi. Persze ez nem úgy sikerült ahogy én elterveztem de hát ki lepődik már meg ezen? 

A buszról leszállva Ervinnel elmentünk a CBA-ba és vettünk kaját. Csütörtökönként ugye a d-sekkel vagyunk egy folyosón a harmadikon így mindketten oda tartottunk. Boldi mivel félévkor buszt váltott becsöngetés előtt 2 perccel mászott fel a lépcsőn, ami szintén egy elég bonyolult dolog volt, ugyanis.. Na jó, szóval részletesebben. Ott álltunk Klauékkal a lépcső tetején és beszélgettünk, majd Luca egy "khmkhmszandikhmhkhm"-mel közölte velem, hogy jön Boldi. Ekkor persze mindannyian elhallgattunk és a lépcsőn felbotorkáló Boldira néztünk. Én háttal álltam neki, de pont mikor felért kb. a nyakamat kicsavarva fordultam hátra és pislogtam rá, erre elment mellettem egy szó nélkül. A többiekkel egy ilyen WTF fejjel néztünk egymásra, mert hát ennyire nem lehet vak ez a gyerek. Luca pont rálátott és elmesélte órán hogy a fejét vakargatva és hunyorítva jött fel a lépcsőn. Aha. Rájöttem amúgy arra hogy ha Boldival kapcsolatot akarok létesíteni kénytelen vagyok közvetlenül elé állni hogy észrevegyen. Hát baszki ott álltam szó szerint tőle kb. 10 centire és nem vett észre. Legelősször arra gondoltam hogy valami miatt megsértődött vagy már megunta a fejem, de aztán rájöttem, hogy nem, ő tényleg ennyire hülye hogy nem vesz észre. Istenem nála hülyébb személyt még életemben nem láttam. De csöppet sem bánom hogy ilyen. <3 

Irodalom órán osztályfőnökiztünk meg lezárt minket ofő, de mi Lucával leginkább Boldin röhögtünk, vagyis én pontosabban azon, ahogy Luca eljátszotta ahogy Boldi jött fel a lépcsőn.. :D 

2. óra történelem volt, ahol a töritanárnő ilyen rovásírásos papírt osztott ki, és le kellett írnunk a nevünket rovásírással. Én felírtam az enyém mellé Boldiét is, de igazából nem tudom miért, már csupán megszokásból rögtön rá gondoltam, hogy az övét is leírom.. Aztán a tanár felírt rovásírással egy üzenetet nekünk meg meg kellett fejteni ("Az vagy amit teszel, amit olvasol"), utána meg a tanár a könyvekről kezdett el beszélgetni velük. Civilbe minden tanár olyan jó fej! Órán meg sírhatnékom van tőlük. Szóval tényleg meglepődtem hogy egész normális, OLVAS, méghozzá nem ilyen ősrégi könyveket hanem akár ilyen ifjúsági regényeket is. 

Tesin nem kellett átöltöznünk (!!!), és elmondta hogy kit hanyasra zárt le. Na jó, engem kettesre. KETTESRE!!!!! TESIBŐL!!!!!!!!!! Holott a fekvőtámaszom, kézi, kislabdadobás kb. MINDEN 4-5ös lett. Oké mondjuk a 5-6 ötös mellett ott van 20 egyes is xD De akkor is. Ez felháborító. Szerintem. 

És igen. Elérkeztünk a 9. osztály utolsó kémia órájához. Igazából tisztában voltam vele hogy én ígyis úgyis az egész nyarat végig fogom kémiázni de akkor is annyira jó érzés volt tudni, hogy az UTOLSÓ kémia. A tanár kiosztotta a pótvizsga kérdéseit amiket majd a nyáron kidolgozok és megtanulok... hát nem mondom, sok dolgom lesz, mert nagyon sok van.. 25%-tól már megvan a kettes, aminek nagyon örülök, szóval igen. Szerintem azt a 25%-ot csak elérem ha végülis egész nyáron tanulni fogok, nem? NEM????? :( 

Amúgy nem kémiáztunk már, hanem a tanár mutatott pár videót. Na jó, hogy is magyarázzam ezt el. Szokott lenni a Nickeledeonon az a hülye 2 perces rajzfilm ahol van a farkas, a nyúl meg a vadász, meg annak a kutyája stb. És akkor így dobolnak meg folyamatosan énekelnek hogy "wííííííííííííííííííííí". Na, ilyenből néztünk meg vagy 10 részt. Mindenki ledöbbenve nézett maga elé hogy ez most mi a lófasz, a tanár meg mosolyogva (!!!) nézte és nagyokat nevett rajta. Utána megnéztünk egy 17 perces videót aminek az égvilágán semmi értelme sem volt. Valami olyasmi volt hogy egy srác gépét láthatjuk ahogy szakít a barátnőjével, pornót néz majd felmegy a chatroulettre ahol mutatnak egy férfi IZÉT (és igen, mi is láttuk, és igen, mindenki fel volt háborodva), aztán vége is volt... Mátét később megkérdeztem hogy ő értette-e a lényeget és azt mondta hogy valami olyasmi lehetett a lényeg hogy manapság minden kapcsolat a neten folytatódik.. Az oké de hogy jön ide a chatroulette??? Na mindegy... Szerintem amúgy Máté sem nagyon értette a lényeget..

Tesi második felében kimentünk az udvarra, és kit láttam meg háttal ülve a az udvar lépcsőjén??? Boldit. Elmentem előtte de direkt nem néztem oda meg semmi.. Nem tudom amúgy miért, később meg is bántam merthát utolsó nap, a hülye agyammal oda kellett volna mennem és kiélvezni azt hogy még van lehetőségem látni/beszélni vele... :( Istenem.. olyan rossz belegondolni hogy utolsó nap volt.. Reggel a CBA-ba is mondtam Ervinnek hogy milyen szar lesz, nem fogom látni egész nyáron, de ő csak elfintorodott és azt mondta undorító vagyok. (?) Na mindegy.

Matekon is kimentünk az udvarra, és tökre meglepődtem amikor a teljes C és D osztály is kint volt. Lucáékkal odaálltunk a szokásos helyünkre a menza bejárata elé a másik két osztály meg pont tőlünk pár lépésnyire ültek vagy labdáztak. Odamentünk Ervinhez meg Lacihoz és velük beszélgettünk. Ervin azt mondta hogy kráteres a fejem (?), mire megsértődtem de hát végülis igaza van, mert mikor bárányhimlős voltam lekapargattam a pofámról a sebeket és ott maradtak a hegek, így olyan mintha lyukas lenne a fejem. Igen, nagyon vonzó, de mindegy. Laci meg azt mondta, hogy "kráteres, mint a magyarországi utak", és itt végem volt, nem tudtam már haragudni rájuk, ezen besírtam. Boldi Petivel meg még pár haverjával tőlünk jó messzire álltak, de mikor párszor odafordultam pont arra nézett Boldi. Ervin megint előhozta a jó fej énjét és hangosan közölte ott Laci előtt, hogy "menj oda a szerelmedhez", mire Lacinak rögtön leesett a dolog és vigyorgott. Ha lehetne egy kérdésem az mindenképp az lenne hogy vajon létezik-e még olyan fiú a D oszályban akinek még ez nem esett le. Ja igen. Boldizsár.

Ervin mindenképp ráakart engem meg Klaut beszélni hogy menjünk el ebédelni, de egyikünk se volt még éhes így nemet mondtuk. Ígyhát Ervin fogta magát, oda ment Boldizsárhoz és elhívta magával enni. Felforrt egy kissé az agyvizem de segáz. Boldi mikor elhaladt mellettem köszönt, és ennyi. Tök szar kedvem lett, de tényleg. Amúgy ment Laci is velük enni szóval ott maradtunk Klauékkal egyedül. Mikor kijött Ervin meg Laci rögtön odajöttek hozzánk és észrevették rajtam hogy szar kedvem van, mert Ervin beszólt valamit mire én csak annyit mondtam, hogy "jóvan, nem érdekel". A kedvem akkor sem lett jobb amikor Boldi kijött az ebédlőből és konkrétan elsétált előttem anélkül hogy rámnézett volna vagy hogy esetleg odajött volna. Megértem én hogy nem bírja Vivit, de ott volt még Ervin, Laci, akiket ismer!!!! Sőt még Klaut is ismeri valamennyire. Én bezzeg csomószor odamentem amikor ott volt akár olyanokkal is akiket nem is ismertem!!!!!! Ő meg.... áhh. Szóval inkább fogtam magam és bementem. Úgy terveztem a napomat hogy majd csomót beszélgetünk vagy ilyenek, erre mit kaptam? Egy köszönést!!!!!! EGY KÖSZÖNÉST!!!!!!!! Mit kezdjek a köszönésével? Egyem meg? Mire gondoljak majd a nyáron? Arra hogy annyit mondott az utolsó nap, hogy "heló"???? Fúúú nagyon mérges és csalódott voltam. 

Amúgy ez most eltér ettől a témától de az egyik szünetbe lent voltunk az udvaron és láttam Mátét. Éppen locsolták az osztálytársai vízzel és csurom vizes volt az egész ruhája meg a feje is. Közbe futkározott körbe körbe és lecsúszott a nadrágja szóval láttam a csíkos boxerét. Ezt most nem tudom miért írtam le de fontos információnak tartottam. De tudom hogy nem az. Na mindegy. Aranyos volt.

Angol előtt megláttam Dávidot és gondoltam már rég beszéltünk, így hát odamentem hozzá. Az igazság az hogy a valódi célom az volt hogy Boldiról faggassam. TUDOM, tudom, tudom... Helytelen döntés volt és utólag meg is bántam. De haragudtam Boldira hogy leszarta a fejem így hát megakartam tudni valami konkrétat. A lehető legrosszabb embert kérdeztem szerintem de mindegy. Azt mondta amúgy Dávid hogy tegnapelőtt pont rámkérdezett Boldinál, mire Boldi azt mondta, hogy "nem tudom..." Hát ok. Dávid ismételten elmondta a szokásos sztorit miszerint Boldinak félpercenként változik a véleménye és sosem lehet nála tudni, meg hogy nem tudja eldönteni soha hogy mit akar, etc... Ezt már hallottam nagyon sokszor szóval sok újat nem tudtam meg. Én idióta meg még megkértem, hogy majd sunyiba kérdezzen rám megint.. De hogy mi a jóistennek azt nem tudom.. Ilyenkor úgy visszamennék az időbe és lelökném magam a lépcsőről. Igaz hogy később mondtam neki hogy inkább mégse kérdezze, ha már kimondtam akkor az már Dávidnál nem vonható vissza. Szóval most tökre félek hogy mit tudott meg meg legfőbbképpen attól is félek hogy menyire mondja majd el az igazat.. Bárcsak ne kérdeztem volna rá. Kitudja mit mond majd Boldi, az is attól függ hogy milyen kedve lesz. Ha majd rámír Dávid hogy mit tudott meg, megírom neki hogy le se írja inkább. Elbeszélgettünk Dáviddal a lépcsőn, aztán oda jött Ervin is és mivel ők nem igazán bírják egymást kicsit feszült volt a hangulat de végül megvoltunk. Odajött az a D-s fiú is aki múlthét pénteken puszit küldött (?). Ezúttal megcsikizett majd mivel semmiféle érzelmet nem mutattam ki csak ott álltam mint szar a fűbe, megkérdezte, hogy "nem vagy csikis?" mire azt mondtam, hogy "nem". Dávid meg Ervin szakadtak a röhögéstől én meg csak értetlenül csóváltam a fejem, mert hát na. Ez beteg. Mivel ránk szólt egy tanár hogy ne a lépcsőn beszélgessünk (ez a szebbik verziója, valójában elküldött minket a picsába), így felmentünk a másodikra és leültünk egy padra a sok közül. Klauék is az egyiken ültek de tőlünk elég messze, így csak annyit láttak hogy a padon ülök Dáviddal meg Ervinnel és beszélgetünk. Na jó ennek a mondatnak megint semmi értelme mert hát jó hogy annyit láttak, mivel annyi történt.. Jaj.. 

Ott röhögtünk meg beszélgettünk hárman amikor Klau, Luca meg Vivi kihajoltak a padról és ilyen nagyon hülye fejet vágtak. Körkörös mozdulatokat végeztek a kezükkel így hát ahelyett hogy megfordultam volna, kibámultam az ablakon. Logika azért ott van. Aztán már Dávid meg Ervin is röhögtek, Klauék is, és nem értettem mi a bajuk van.. Aztán megéreztem hogy valaki liheg (?) fölöttem szóval megfordultam és felnézve ott állt fölöttem Boldi. És lihegett. Az hogy meglepődtem, az nem kifejezés. És még csak nem is azon hogy lihegett. Én már komolyan az ilyeneken meg se lepődök... Hanem inkább azon hogy odajött. Mert addig lent volt a büfé előtt. Ezt onnan tudom hogy direkt lementem megnézni. Az alibim az volt hogy vettem a büfébe egy üveg ásványvizet holott alapból volt három félliteres ásványvíz a táskámban de mindegy.. Nem egyedül volt, ott volt még vele pár osztálytársa. A d-seknek elmaradt az utolsó 2 órájuk de Boldiék nem mehettek el mert 8. órában volt AutoCadjük vagy mi, amiből majd holnap vizsgáznak. Hála a jó égnek. Szóval egy csomóan elmentek haza ő meg ott állt egyedül fölöttem. Ervin meg Dávid elvoltak egymással foglalva (szerintem szidták egymást, vagy kitudja), Boldi meg nem tudta hirtelen mit csináljon szóval fogta magát és leült mellém a padra. (!!!) Így hát ott ültünk négyen a padon, sorban: Boldi, én, Dávid, Ervin. Bár az utolsó kettőben nem vagyok biztos, lehet hogy fordítva ültek. Igazából tök jó fejek voltak most, mert Ervin direkt elment Klauékhoz hogy ne zavarjon minket, sőt még Dávid is elment valamerre.. Szóval ott ültem kettesben Boldival. Klauék folyton felénk néztek és vigyorogtak én meg ott ültem és majd kicsattantam a boldogságtól. Szó szerint ott vigyorogtam. Persze beszélgettünk is közbe. Mondtam neki, hogy melegem van, mire előszedett a táskájából egy.... jégakkut. Kb ilyen fejet vághattam: O_O Most sikerült meglepnie.. Mármint.. Na mindegy.. :D Szóval azzal hűtöttem magam. Röhögtünk egy csomót aztán tökre megválozott. Még SOHA nem láttam ilyennek. Abbahagyta a poénkodást és tök komolyan elkezdett beszélni. Megkérdezte hogy hány kettesem lesz, mondtam neki hogy kb. 3-4, mire mondta, hogy az jó. Mondtam, hogy aha, aztán felém fordult, és istenem, úgy belenézett a szemembe, olyan mélyen hogy annyira megdöbbentem. Aztán ilyen szidó stílusban, nem is tudom milyen fejjel, talán szomorú, fogalmam sincs, közölte, hogy "csak kémiából nem kellett volna megbukni!".  Nem is tudom megfogalmazni hogy milyen fejet vágott.. Még sosem volt ilyen, komolyan. Nem poénkodott, hanem nem is tudom, talán.. jaj... Na jó, fogalmam sincs. Nem merem azt leírni hogy szerelmesen, de abban a pillanatban annyira más volt. Mikor beszélgetünk néha-néha egymás szemébe nézünk, van amikor hosszabb ideig, de most szó szerint felém fordult a padon és mélyen belenézett a szemembe aztán azt mondta.. Aztán ez a beszélgetés folytatódott le köztünk:

 

Boldi: Csak kémiából nem kellett volna megbukni..

Én: Hát igen, de már késő bánat.. De már 25%-tól meg van a kettes, szóval van esélyem..

Boldi: Ha mostantól az fog a szemed előtt lebegni hogy meglesz, akkor hidd el hogy meg lesz.

Én: Remélem. Járnom kéne tanárhoz is de nem ismerek egyet se.

Boldi: Aha

Én: *Poénkodva* Majd te tanítassz 

Boldi: *Komoly fejjel* Nagyon szívesen segítenék csak nem tudom hogy kell

Én: Én se. De már az is valami ha kikérdezel például..

 

Aztán sajna feljött Dávid és itt megszakadt a beszélgetés. Pedig talán eljutottunk volna odáig is hogy megbeszéljük hogy a nyáron talizunk. Én nem tudom felfogni hogy mostantól alig fogom látni. Nekem muszáj találkoznom vele. Belefogok őrülni.

Dávid amúgy megint tök bunkó volt. Konkrétan elráncigálta Boldit.

 

Dávid: Boldi gyere már el velem boltba

Boldi: Van még csomó időnk, ne most..

Dávid: De gyere már

Én: *szúrós szemmel figyelem Dávidot*

Boldi: Most nem

Dávid: Na gyere már

Boldi: Jóvan

 

Szóval Boldi szerintem nem nagyon akart.. mert tök jól elbeszélgettünk. Erre az a faszfej elráncigálja. Annyira izé volt. Aztán elmentek én meg odamentem Klauékhoz. A mellettük lévő padon ott ült pár osztálytásam és vigyorogva megkérdezték, hogy "pasizunk?" mire én "mi? neeem, dehogy". Mi közünk van hozzá???? És egyébként meg igen. Pasizunk. Vagy nem? Pasizás ez egyáltalán? Jaj. Ezek olyan bonyolult dolgok szerintem.

A nap hátralevő része már annyira nem tűnik fontosnak egy ilyen után..

Annyira jó volt vele beszélgetni, és imádom ezt a komoly énjét is. 

Remélem holnap is látni fogom vagy legalábbis fogunk tudni beszélni majd kicsit... Esküszöm már most hiányzik. Hosszú lesz ez a nyár szerintem.

Nagyon hosszú.

....