Na, elérkeztünk ide is. 2014. december 31. Az év utolsó bejegyzése. Mielőtt jellemezném az elmúlt 1 évet és leírnám a terveimet jövőre, azelőtt jellemezném a tavaly ilyenkor szőtt terveim alakulását.

 

TERVEIM A 2014-ES ÉVRE

- Megszerezni Boldit (hahaha, jólvanna, hátha): Nos, azt hiszem ez nem jött össze. A "megszerezni" alatt nyilvánvalóan azt értettem, hogy "megszerezni a szívét/figyelmét/szerelmét" satöbö. Hehe. Hát lol.

- dolgozni: Pénzért nem dolgoztam, viszont voltam közösségi szolgálaton. Ez számít?

- iPhone-t venni a saját pénzemből: Nem jött össze sajnos.

- jó/jobb tanuló lenni (aha...): Ez viszont sikerült szerintem. Tavaly szeptemberhez képest lényegesen többet tanulok.

- írni, blogolni, olvasni (mindenképp!): Nem tudom mit értettem az írás alatt.. Írni egy könyvet, vagy mi? Mindenesetre írtam egy 5SOS-os fanfictiont. Írtam belőle 10-15 részt, az elsőt fel is tettem wattapadra, de mivel lefújolták, ezért hagytam az egészet. Blogoltam is, bár kevesebbet mint tavaly. Olvasni meg csak nyáron olvastam, akkor viszont rengeteget. 

- elmenni külföldre: Sikerült. Voltam Ausztriában, Németországban, Szlovákiában és Romániában. 

- fejleszteni a szarkazmusomat (muszáj, anyámnak még mindig nem esik le, ha szarkasztikusan beszélek, és beveszi az egészet): Háát igazából nem fejlesztettem túlságosan, meg már annyira nem is vagyok szarkasztikus sajnos... pedig nagyon szeretem a szarkazmust, de nekem nem áll jól, főleg élőbe.

- közvetlenebb lenni: Szerintem sikerült. 

- kevésbé antiszoc lenni: Azt hiszem mindent elárulok azzal, ha azt írom, hogy idén szilveszterkor is itthon ülök egyedül. 

- következő szilveszterkor berúgni mint állat (ha szép, ha nem, legalább egyszer az életbe ki kell próbálni, akkor már 16 leszek. meg amúgy se úgy akarok, hogy azt se tudjam ki vagyok, hanem csak úgy mértékkel.): Igen, baromira berugtam. Olyan másnapos leszek holnap ettől a sok szódától és gyerekpezsgőtől, hogy ajaj.

 

Akkor egy kis összefoglaló.

Nagyon nagyon nagyon elegem van a pasikból. De tényleg. Nagyon.

 

Boldi: Egész szünet alatt egyszer nem jutottam eszébe, de igazából nem is vártam. Mármint őszi szünetbe se írt végig... De azért azt hittem majd karácsonykor vagy szilveszterkor csak ír magától. Aha. Hát azt várhattam volna. Karácsonykor Romániába voltam ugye, és tök jó kedvem volt, táncolgattunk meg minden. Aztán eszembejutott Boldi, és hogy nem is írt végig (már késő este volt), így gondoltam basszus, nem érdekel hogy mi volt eddig, akkor is írok neki, mert én nem süllyedek le odáig, ahova ő. Így megírtam neki hogy boldog karácsonyt, mire ő ugyanezt írta, majd megkérdeztem hogy miújság (=beszélgetést kezdeményeztem), mire annyit írt, hogy semmi, most evett. Erre írtam, hogy én is. Aztán vártam, hogy lássa. Vagy hogy írjon valamit. Azóta egyik se következett be. (!) És majd a Martinos cuccnál megtudjátok hogy mi van most Martinnal, de annyit azért ide is leírok, hogy Martin teljesen elterelte a gondolataimat meg a figyelmemet Boldiról. Egy hétig elfelejtette velem Boldit és én nem gondoltam volna hogy bárki képes lesz erre, szóval ha másért nem is, ezért hálás leszek neki. De karácsonykor eszembejutott, és az a megszokott reakció Bolditól nagyon fájt.. És utána megint ott motoszkált a fejembe, és azóta is. De legalább megtudtam, hogy milyen lenne nélküle, és fura volt, de végülis Martin miatt jó is. 

Hogy mit kezdek Boldival a 2015-ös évben? Azt hiszem fogalmam sincs. Szeretem. Szerelmes vagyok belé. De azt hiszem elérkeztem ahhoz a ponthoz ahol már tényleg nincs remény és ahol már tényleg el kell engedni. Életemben még sosem szerettem senkit ennyire mint őt, és azt kívánom bárcsak tudná, bárcsak érezné hogy ez mit is jelent. Ezért is gondoltam arra, hogy elmondok neki mindent, aztán vagy kezd valamit az információval vagy nem. Az biztos hogy utána nem lesz semmi sem olyan mint régen, de nem baj, voltak szép emlékeink és örökké szeretni fogom. Blabla, tudom mit gondoltok. De Viktornál is ezt mondtam, és azóta is szeretem, persze csak mint barát, de szeretem, és szeretni is fogom mert nagyon sokat köszönhetek neki. Leginkább fájdalmat, na de az formált most ilyenné. Boldi meg... fogalmam sincs mi lesz. Majd jövőre eldől, nem? 

 

Martin: Istenem, Martin. Hát hol is kezdjem. Téli szünetbe végig beszélgettünk facebookon, telefonon. Éjjel nappal. Volt, amikor reggel 10-től mondjuk hajnali 5-ig beszélgettünk. Konkrétan ő már azt is leírta, hogy szeret. Én persze nem... De annyira jó volt vele. 1 hétig tényleg elfelejtette velem Boldit és elhitette velem hogy érek valamit, hogy gondolhatnak olyat rólam a fiúk hogy szép vagyok meg ilyenek. Hogy lehet engem szeretni. Persze az egész kamu volt, de azt még akkor nem tudtam. Ismételten azt tudom csak írni, hogy 1 hét nem sok idő, de sok minden történhet alatta. Kezdtem belezúgni... de tényleg. Mindig vártam hogy írjon, hogy hívjon vagy bármi. Tökéletes volt minden. Küldözgettünk egymásnak képeket, én olyat, ahol úgy nézek ki mint a mosott szar, mégis elfogadott úgy, és mondta hogy milyen szép vagyok stb. Meghívott szilveszterezni magához, kettesbe, hogy aludjak ott, én viszont azt hazudtam neki, hogy még Romániába vagyok, pedig egyébként nem, már hazajöttünk. Tudom, ez az én hibám is részben hogy hogy alakultak a dolgok. De tényleg nem akartam még ott aludni. Na jogosan kérdezhetitek, hogy akkor miért nem írtam meg neki szimplán hogy nem, és kész? Minek kellett hazudni? Azért, mert előtte csomószor azt írta, hogy milyen jó lenne velem aludni stb, én meg visszaírtam hogy vele is, mert akkor tényleg úgy éreztem, hajnali 4-kor a takaró alatt egyedül. Viszont mikor már így konkrétan rákérdezett, megijedtem. Ezért hazudtam. Én nem hiszem hogy tudja hogy itthon vagyok már, mert honnan tudná? Sehonnan. Viszont 2 napja meg van bolondulva, nem ír, nem keres. Megbeszéltük hogy akkor az egész szilvesztert végig skypeoljuk és ő sem megy sehova, erre most ráírtam 2 nap után, hogy miújság, mire írta hogy házibuliba van. Jézusom. Oké, nem baj. Erre most kb. fél órája (szerintem bebaszva) írt, hogy ő nem tudja mit akar, meg nem akar köcsög lenni, de túl korán mondta ki hogy szeret, meg az egész túl gyors volt és nem tudja mit akar stb... Hát én úgy ledöbbentem, de tényleg, olyan szinten ledöbbentem hogy észre se vettem hogy sírok. Basszátokmeg, hogy én csak csalódni tudok a pasikban.. Boldiba nap mint nap csalódok, de hát azt már megszoktam. De erre nem számítottam. Végülis ő kezdeményezett folyton, ő kezdte az egészet, ő akart tőlem valamit, én csak mostanában kezdem el úgy érezni, hogy tényleg aranyos, meg talán lehet valami.. Ő az egyetlen Boldi óta akin elgondolkodtam hogy igen, talán lesz valami. Már kezdtem várni a sulit is hogy lássam, hogy kiderüljön élőbe mi lesz, erre ezt kapom. Nagyon csalódott vagyok most és az önbecsülésem nem tudom hol van, elveszítettem. Nem tudom lesz-e valaha valaki aki tényleg szeret és nem csak átver. Én hülye meg belesétáltam a csapdájába, elhittem a dolgokat amit írt és kezdtem megszeretni, erre tessék, pofáraesek. Hát ezt érdemlem végülis. Úristen, én nem tudom mi van ezekkel a hímneműekkel, de lehet beállok leszbikusnak. Vagy nemtudom. Teljesen le vagyok amortizálódva így szilveszter estéjén. Amúgy nem biztos hogy Martin részeg, de 80%-ban biztos vagyok benne. Kérdezgettem hogy most ez hogy jött, meg mi a baja, de azt írta (tele gépelési hibákkal), hogy "könyörgöm, holnap beszéljük meg ne most", hát jó. Akkor mi lett volna ha ma elmegyek hozzá és nála alszok? ÚÚÚristen. Még jó hogy nemet mondtam. Amúgy mikor írta azt hittem rosszul olvasok. Mármint megkellett állnom egy pillanatra hogy most jót olvasok-e, met úgy ledöbbentem. Ő írta, hogy szeret, ő kezdett el becézgetni hogy nyuszim, ő akart folyamatosan telefonálni, skypeolni, beszélni. Nem tudom mi baja van. Hát én eldobom az agyam. Amúgy a szilveszterem eddig úgy telt hogy rendet raktam a ruhás szekrényembe és Lolitát nézek. Meg sírok. Felváltva vagy Boldi miatt vagy Martin miatt. Boldi miatt azért, mert eszembejutnak régi dolgok (igen főként az, amikor megfogta a derekam bye), plusz feltöltött instagramra egy képet magáról ahol éppen síel és ilyen eldeformálódott fejet vág, de akkor is írtó aranyos, és ott az éjszaka közepén amikor megláttam a képet úgy szíven ütött hogy elkezdtem puszilgatni a telefonom és olyanokat suttogtam neki, hogy "nagyon szeretlek, bárcsak tudnád", stb. Szóval így amblokk az egész év eszembejutott, minden ami történt köztünk, hogy hányszor voltam miatta boldog, hányszor sírtam és hogy már beteges hogy mennyire ragaszkodom hozzá. Utána meg Martin miatt sírtam, hogy hogy lehet ekkora köcsög, hazug állat. Tesóm szerintem a másik szobába azt hiszi megvesztem, mert üvöltöm a Tayor Swift dalszövegeket és közbe szolidan fulduklok. Nagyon fasza szilveszter, legalább valami pia lenne itthon hogy csillapítsam magam. De még az sincs, csak redbull, de azt hiszem azt most inkább hanyagolom, mert olyan nagy érzelmek lettek most urrá rajtam hogy random átmennék a falon vagy ilyenek. Igazából azon gondolkodtam hogy szerintem jobb is hogy így alakultak a dolgok Martinnal, mert valójában legmélyen Boldit szeretem, és ezt mindenki tudja. Így nem lett volna semmi értelme. 

Na mindegy. Én nem akarok már többet sírni egy pasi miatt se. Bár úgyis fogok, szóval mindegy. Akkor jöjjenek a terveim a 2015-ös évre, aminek a háromnegyede úgyse fog megvalósulni, de semmi baj, azért összehordok valamit. Nem fogadom meg azt, hogy elfelejtem Boldit, mert úgy se fogom. Azt se fogadom meg, hogy megszerzem Boldit, mert nem fogom. 

 

- Találni valakit aki tényleg szeret és nem ver át 

- Nem gondolkozni sokat a dolgokon, hanem egyszerűen csak úgy dönteni ahogy akkor az éppen jól esik

-  Nem megbukni kémiából, már csak egy fél évet kell túlélni

- Többet foglalkozni Buksival, mostanában elég sokat hanyagoltam

- Nagyon sokat lenni apummal 

- Nem veszekedni senkivel, ha mégis az alakul ki, csak hagyni a picsába

- Továbbra is sokat olvasni

- Lényegesbben többet blogolni

- Videónaplót vezetni saját magamnak

- Hajstílust váltani

- Megíni egy füzetbe a bakancslistámat

- Utazni, utazni, utazni

 

Több nem jut eszembe, lehet majd még gyarapítom. Igazából ezek nem ilyen világmegváltó tervek, de a bakancslistámba majd úgyis lesznek nagyobbak. 

 

Azt hiszem most megyek, elegem volt mára. Persze nem megyek még aludni, szenvedek még egy kicsit itt egyedül, a sötét szobába. Még 40 perc van 2014-ből. Én olyan szerencsétlen vagyok, hogy még az év utolsó napján is átvernek/sírok. 

Na mindegy. Remélem azért nektek lényegesen jobb szilveszteretek volt.

Köszönöm, ha olvastál egész évben. Köszönöm, ha elolvastad ezt a bejegyzést. Köszönöm, ha legalább 1-2 bejegyzést elolvastál. Köszönöm, ha néha-néha írtál kommenteket. Köszönöm. Nagyon sokat jelent mindegyik. Jövőre találkozunk és folytatjuk ugyanígy. Boldog új évet kívánok mindenkinek (és sose hagyjon el benneteket a remény)! :D <3

 

1

1