Hétfő óta tök más minden. Nem tudom miért, de megváltozott egy csomó dolog.

Pl. hétfő óta se Luca, se Klau nem szólnak hozzám. Azaz hozzám szólnak, de csak amit nagyon muszáj. Ott vagyok velük egy társaságba, de teljesen kihagynak a beszélgetésből, elfordulnak, szó szerint nem szólnak hozzám. Valóigaz, a hétvégén Lucával összevesztem valami hülyeség miatt, de csak azért mert pont megvolt, és tök feszült voltam. Ezt ő is tudta nagyon jól, így nem értem miért állt le velem veszekedni. Másnap írtam neki hogy sajnálom amiket írtam, elfogadta, de ő nem írta, hogy sajnálja, pedig azért elég csúnyákat mondott. Klau randin volt Viktorral (egyet nem értek, minden nap elmondja tizenötször hogy szerelmes Daniba, akkor miért megy el Viktorral randizni?), és hazaérve leírta hogy mi volt. Engem bevallom teljesen hidegen hagyott, konkrétan leszartam, megvolt a magam baja. Amikor megvan, és hétvége van, hajlandó vagyok teljes mértékben magamba zárkózni, sírok Boldi miatt, satöbbi, és ilyenkor rohadtul nem volt kedvem azt hallgatni hogy Klaunak milyen jó volt a randija, mert kapott rózsát meg ilyenek. Annyit írtam a hosszú beszámolójára, hogy "na az jó". Később írtam neki hogy ne haragudjon hogy ilyen voltam, csak nem érzem magam túl jól. Írta, hogy nem baj. Szóval mindkettőjükkel összevesztem valamilyen szinten a hétvégén, de hát ez nálunk folyamatosan előfordul. Így amikor hétfőn reggel beértem a suliba és odamentem hozzájuk, már 2 perc után leesett, hogy valami nem stimmel, ugyanis olyan szinten leszarták a fejem... Úgy voltam vele, nem baj, majd rendbejönnek, nem fogom felkapni a vizet vagy most emiatt bánkódni. De most, a szerdai nap végére olyan szinten meguntam ezt hogy azt el nem hiszitek. Egyrészt baromira rosszul esik hogy kb. semmit se csináltam és így viselkednek. Oké, összevesztünk, de könyörgöm, ennél 100x komolyabb vitáink is voltak. Másrészt meg velem aztán ne szórakozzanak, hogy most leszarják a fejem aztán 1 hét múlva meg már megint szuper jó minden... Lucával folyamatosan beszélni szoktunk facebookon, de az elmúlt 3 napban egyáltalán nem beszéltünk. Tegnap bepánikolva ráírtam, hogy "basszus, véletlenül bekövettem Mátét instagramon, mit tegyek, ha visszavonom is látni fogja hogy bekövettem, te jóééég", mire annyit írt rá, hogy "és az most miért baj?" Máskor meg tuti írta volna, hogy "nyugi, semmi baj, nyugodj le, visszakövet, majd lesz valami". Tisztára hülyén éreztem magam ma is. Hétfőn ilyenek voltak, oké, mondom nem baj, majd abbahagyják. Kedden már kezdett kicsit zavarni hogy egész nap egy szót sem szólnak hozzám. Ma már ott tartok, hogyha holnap is ezt csinálják én elküldöm mindkettőt a halál faszára. Hát velem ne szórakozzanak. Ha van valami problémájuk álljanak elém és mondják el, milyen módszer ez, hogy nem szólnak hozzám, ha meg próbálok beszélgetést kezdeményezni egy flegma pillantást és választ kapok? Hát ne nézzenek már teljesen hülyének. Ne velem szórakozzanak. Egész nap kb. 10 mondatot ha váltottam velük. Máskor ez kb. 200 mondat, mert be nem áll a szánk. Ami a legdurvább, hogy 1x sem nevettem szívből egész nap. Máskor vagy 10x röhögök teljes erőből mert éppen olyanról beszélünk vagy ilyenek. Bár az nem igaz hogy egész nap nem nevettem szívből, mert a reggel elég sokszor, amikor Boldi mellett ültem. Amikor hazafele jöttem egyedül a buszon, hallgattam a zenét és leesett, hogy Boldival többet beszéltem ma mint a lányokkal, és hogy Boldi miatt nevettem ma a legtöbbet, hát majdnem bőgtem. Azért eléggé szar ez így. Annyira szeretem Boldit. Na, témánál vagyunk megint. De most tényleg. Hazafele csak úgy leesett hogy basszus, hát mennyire szeretem már. Most is hogy senkim sincs konkrétan már, ő az egyetlen olyan aki megtud nevettetni és akivel eltudok beszélgetni rendesen. Úgy örülök hogy itt van nekem. Mégha csak barátként is. Egész nap tudtam hogyha úgy lenne kedvem odamehetnék hozzá és kiönthetném neki a szivem hogy mi bánt. Ő meghallgatna tuti és talán még  egy ölelést is kaptam volna. (???x100) Persze nem mentem oda mert odáig még nem fajult a helyzet.. Egész nap azzal vígasztaltam magam, hogy majd elmúlik nekik, majd holnap biztos olyan lesz minden mint volt, de most már kezd nagyon elegem lenni ebből. Az is leesett még ma, hogy konkrétan tényleg csak Klauék vannak nekem az osztályból, mert így hogy ők figyelmen kívül hagytak senki sem volt akihez odatudtam volna csapódni. Mindenkinek megvan a saját társasága, én meg egyikbe se illek be. Egyikbe se voltam még. Mindig mi vagyunk hárman Klauékkal, mindenhova együtt megyünk. Ez persze ma is így volt csak éppen ők elől jókat röhögtek én meg mögöttük kullogtam kussba. Ki máshoz mehettem volna? Inkább mentem utánuk hogy ne legyek egyedül. De ha holnap is ez lesz, én inkább maradok egyedül a folyosón vagy ha már végképp a végét járom akkor megkeresem Boldit. Bár nem tudom hogy zaklatnom kéne-e őt ilyen dolgokkal de asszem belefér. Csak jólenne valakinek elmondani ezeket. Eszembejutott pesze az is, hogy rákérdezek náluk hogy most tulajdonképpen mi a bajuk, de 100% biztos voltam benne és még vagyok is, hogy abból csak még nagyobb baj lett volna. 99% hogy ez lett volna:

Én: Mi bajotok van?

Luca: Semmi.

Klau: Semmi Szancsi. 

Én: Szopjatok le/kapjátok be/basszátok meg/ akkor.

Ebből meg jött volna a veszekedés.. Ami a legdurvább amúgy ami most esett le (időbe), hogy Klau még jópofizik is közbe. Luca az flegma, oké, ha már haragszik akkor legyen flegma. De Klau meg "Szancsi"-zik meg mosolyog, de amint elfordulok látom féloldalasan hogy vágja a pofákat. Okkkkkkké.

Ja, meg amikor reggel ott álltunk a C-sekkel egy folyosón, vagyis a suttogóba a radiátoroknál, akkor se szóltak hozzám, csak ketten tanulták a törit én meg ott álltam és lestem ki az ablakon és néztem féloldalasan a lépcsőt, hogy mikor jön Máté. Amikor aztán jött, megnéztem jól magamnak (tejóég milyen jól nézett ki, hát azt hittem levetem magam a másodikról), akkor visszafordultam az ablak felé. Ekkor azonban meghallottam Klauékat ahogy egymásnak SUTTOGTAK, de ilyen tökre nem suttogó hangba, meg nem túl diszkréten, így az egészet hallottam. 

Klau: Szerinted észrevette?

Luca: Nemtudom.

De ezt mindketten ilyen flegmán. Majdnem szóltam nekik, hogy "persze, észrevettem", de inkább nem szóltam semmit. Persze Mátéról volt szó. És egyre inkább kezd kitisztulni a kép, hogy mi lehet a bajuk. Mert én nem hiszem azt hogy a hétvégi kis vekeszedés miatt. Tudom nem mentség, de hát pont MENSTRUÁLTAM, mit vártak? Tudják jól hogy olyankor idegbeteg vagyok és mindenért üvöltözök meg sírok. Múlthét pénteken is elkezdtem rendesen bőgni a folyosón amikor megláttam Boldit hátulról. Ők meg csak álltak ott, nem vették fel mert tudják hogy 3 perccel később már röhögök.

Szóval nem hiszem hogy ez lenne a problémájuk. Akkor ugyan mi? Hát a fiúk. Mindig azok miatt veszekedünk.

De hogyha tényleg amiatt haragudnak, mert sokat beszélek Boldiról/Mátéról, akkor én végeztem velük. Akkor hozzám soha többé ne szóljanak, de tényleg. Az elmúlt időben minden egyes áldott nap azt hallgatom, hogy Klau szerelmes Daniba, de Viktor is szimpatikus neki, és elmegy vele randira, de vele csak kavar! de azért szimpi neki, és lehet, hogy lesz valami, de nem biztos, mert ő szerelmes Daniba, és Dani is érdeklődik iránta, csak ő éppen túl hülye ahhoz, hogy ezt értékelje. Istenem mit meg nem adnék érte hogy az ő helyébe legyek. Akibe  szerelmes, az érdeklődik iránta, és aki tetszik neki, az is. Úristen. Máté és Boldi is oda lenne értem, hát örömömbe nyírnám ki magam. De ennek ellenére egyáltalán nem zavart hogy ezt kell hallgatnom. Na jó, az utóbbi időben igen. De akkor sem az zavart hogy konkrétan róluk van szó, hanem az, hogy engem meg meg se hallgatnak. Szóval akárhányszor szóba hoztam az utóbbi időbe Boldit vagy Mátét, akkor egy-egy szó volt a válasz. Ha meg szóba jön Viktor vagy Dani, hát akkor fix hogy egész nap az lesz a téma. Szerintem ennek oda-vissza kéne működnie. Oké, lehet hogy túl sokat beszélek Mátéról vagy Boldiról. (Ez naponta változik). És tudom, hogy egy fokkal se vagyok jobb mint Klau, mert én is két pali közt ingadozok. DE HÁT KÖNYÖRGÖM. Én egyikkel se JÁTSZOK. Klau meg Danit is meg Viktort is szédíti, mert mindkettőnek irogat, az egyikkel RANDIRA megy, de közbe a másik után sír egész nap, hogy ő SZERELMES belé. Én meg mit csinálok? Magamba elvagyok, a fejembe váltakozik a két fiú képe, néha boldog vagyok miattuk, néha nem, de ezzel én így megvagyok magamnak, más amúgy semmi. Se Mátéra se Boldira nincs ez hatással. Nem hiszem hogy most Boldi éjszakákat sír mert én belájkoltam Máté képét. És azt se hiszem hogy Máté könnyes szemmel jön suliba amikor látja hogy Boldi mellett ülök. Szóval az enyém az tök ártatlan szerintem. Most nem magamat akarom védeni vagy ilyenek. (Amúgy de.) Csak azért mégis. Oké, Klau dolga. Felőlem aztán 15 fiúval is szórakozhat. Nekem oly mindegy. Tényleg. Csak nem értem akkor az miért baj ha én éppen megjegyzem, hogy Máténak milyen jól áll az a nadrág mert tök jók benne a lábai (amúgy tényleg), vagy hogy Boldival reggel mit beszéltünk. Ja igen, ez is. Máskor minden reggel megkérdezik, hogy "Boldival jöttél? volt valami?" ma meg semmi. Leszarták. Egész héten 1 szót nem szóltam se Boldiról se Mátéról. Csak azt hallgattam ahogy Klau beszél az ő KANJAIRÓL. Ami tényleg nem zavar. Kicsit sem. De ha még egyszer meghallom Viktor vagy Dani nevét, én fogom magam és hazajövök. 

Még Viktor is nagyot nézett reggel amikor a lányok másik asztalhoz álltak. Ja amúgy 2 Viktor van. Az egyik az akibe régen belevoltam zúgva de mostmár barátok vagyunk meg minden, Máté osztálytársa stb, ugye szoktam róla írni, a másik Viktor meg Klau palija. Szóval a reggel ott álltam Viktorral a büfénél kettesbe és beszélgettünk, amikor megjöttek Klauék. Odaköszöntek nekünk aztán beálltak kb. 5 asztallal arrébb. Hát eszemfaszom megáll. Még Viktor is ilyen furán nézett minket. Tesin is ugynaezvolt. Én ott kellett maradjak a tanárnőnél hogy megmérje a testsúlyomat, addig Klauék az osztály másik végébe beszélgettek. Mikor végeztem, nem jöttek oda ahogy máskor tették volna, hanem ott maradtak, én meg nem akartam odamenni, mert szerintem az ember megérzi ha nem kívánatos egy társaságba. Mellesleg olyan biztos vagyok abban, hogy kibeszélnek engem olyankor amikor nem vagyok ott, mint Boldi lakcímében. Egész tesin egymástól elkülönülve voltunk, és mindenki erről beszélt szerintem, mert azt is megérzi az ember ha róla beszélnek. Vagy éppen meghallja. Vagy meglátja ahogy rá mutogatnak. Részletkérdés. Még tegnap hazafele gondolkodtam azon, hogy most fog kiderülni hogy valójában ki is a barátom, amikor Klauék leszarnak. Rájöttem hogy senki. Pff. Ugyanis mindenki leszarja a nyomoromat. Egyedül Vivi kérdezte meg tesin hogy mi a baj, összevesztünk? És ezt értékelem is, és szégyellem magam hogy folyton kibeszéltem őt a lányokkal, mert alapjáraton nem rossz fej lány, csak nem tudom. Szóval az jól esett. Viktort alapból tudom hogy rá számíthatok, bár multkor megbántott, amikor azt mondta, hogy nem akar Mátéval rólam beszélni, mert nem akar beleavatkozni. Végülis igaza van, de akkor is rosszul esett. Boldi.. hát ő azt se tudja hogy most összevagyunk veszve, de szerintem ő is a barátom mert olyan jól éreztem magam vele ma is. Eltudta velem felejtetni a reggel is, hogy valószínűleg nagy kínszenvedés lesz a hátralévő napom. Amikor a nap folyamán úgy éreztem hogy már nem birom sokáig ezt, hogy figyelmen kívül vesznek, akkor arra gondoltam hogy milyen jó volt a reggel és hogy mikről beszéltünk, olyankor újra jó kedvem lett. 

Ez most így elég betegesnek tűnhet amúgy. És valójában tényleg az. Talán tényleg túlságosan összevagyunk szokva hárman és talán jót tesz ez a szünet. Csak félek hogy ez ilyen végleges dolog, hogy mostantól mindig figyelmen kívül hagynak, én meg nem fogom ezt tűrni így egész nap egyedül fogok sétálgatni a folyosókon. Ami szívás. Olyan fura belegondolni hogy egész nap kb. alig beszéltem. Tényleg. Órákon csöndbe voltam, szünetekbe nem szólt senki hozzám. Reggel beszéltem Boldival meg Viktorral, ennyi. 

Na mindegy, nem nyafogok tovább. Majd lesz ami lesz. Most egy kis ömlengés következik a hímneműekről.

Boldi. Hát atyavilág. Már lassan másfél év után kezdek hozzászokni hogy milyen jól néz ki és már nem jegyzem meg minden egyes adandó alkalommal magamba, hogy "azzzzztabüdös...." de ma egy ilyen nap volt. Hát ő maga a tökéletesség. Ezt viccen kívül mondom. Én nála helyesebb embert, vagy SZEBBET még soha nem láttam. Máté is rohadt helyes meg minden de Boldi az mindenkit ver. A szája, az orra, a szemei, a lábai, minden. Bár azt be kell vallanom, hogy Máténak egy fokkal jobb lábai vannak. Boldi karjai is nagyon jók. Egyszer már megtapogattam őket és szerintem az volt életem egyik legszebb emléke. 

Amúgy ma meséltem neki hogy ofő azt kérte, írja le mindenki hogy mit nem szeret a suliba. Mindenki olyanokat írt, hogy "utálom azt osztályt! szar a suli! rossz a közösség! utálom az egészet!", én meg azt írtam: "én nagyon szeretek suliba járni, persze vannak problémák is, amelyek közül a legnagyobb szerintem az, hogy a büfénél nem szól a hangszóró így a szünetekben nem lehet hallani ott a zenét." Boldi erre azt mondta röhögve, hogy "de bolond vagy", és ez olyan jól esett hogy majdnem elmorzsoltam egy könnycseppet. De csak majdnem. Omg, egy dicséret Bolditól?! Whaaat? Bár nem biztos hogy annak szánta de én annak vettem...

Amúgy Boldival se stimmelt valami tegnap mert reggel nem foglalta a helyet. Látni kellett volna a fejem amikor észrevettem hogy a sok-sok üres hely helyett beült az egyik osztálytársa mellé. Mármint nem tilos, nem azért mondom, csak nálunk ez már amolyan szokás. Így beültem az egyik osztálytársa, Laci mellé, akivel csak párszor beszéltem ilyen alapdolgokról, szóval semmi Boldis cuccról, akinek az volt az első kérdése: "Boldi nem foglalta a helyet?" de ezt ilyen ledöbbenten. Szerintem jobban le volt amortizálódva/döbbenve mint én. Amikor leszálltunk direkt nem vártam meg Boldit, mert kíváncsi voltam vajon odajön-e. Direkt lassítva mentem, de nem jött oda, inkább Dáviddal ment. A suliba amikor jöttem le a szekrényektől, elmentem mellette és elég furán mérgetett. Összehúzott szemekkel vizsgáltuk egymást majd elég hüvösen köszöntünk egymásnak. Az elég fura volt. Ehhez képest ma már megint minden jó volt. Szerintem amúgy lehet hogy semmi baja se volt csak szimplán fáradt volt és azt se tudta hol van. Vagy azért nézett összehúzott szemmel mert azon agyalt vajon ki lehetek. Lol. 

Mellesleg még utána az asztaloknál állva lefotóztam hátulról ahogy ül a padon és lóbálja a lábát. Gondoltam kell egy emlék róla, mert mi van ha jövőre más kabátja lesz és nem fogja hordani ezt a sapkát, mert rájön hogy hülyén áll rajta? (De azért aranyos.) Így lefényképeztem, igaz hogy háttal van, de a lényeg látszik, és így van képi bizonyítékom, mert végülis ez a két ruhadarab jellemzi röviden az elmúlt két évemet, ami egyben nagyon romatnikus másrészről viszont rohadtul elkeserítő. Amúgy én már nem veszem fel Boldinak az ilyen dolgait, megszoktam már tőle is elfogadtam hogy ez vele jár. 

Máté meg.. hát ő is nagyon nagyon jól néz ki. Komolyan eddig ilyen "aha, jól néz ki, oké, akkor Boldi..." de most meg képes vagyok egész órán arra gondolni, hogy milyen jól néz ki. Másra nem nagyon tudok mert nem beszéltünk még sokat.. Ja, nem tudom említettem-e már hogy felköszöntöttem szülinapján. Szerintem nem. Szóval röviden: múlthét csütörtökön volt a szülinapja. Egy busszal jöttünk, amikor felszálltam felnézett rám és aranyosan köszönt. Mármint nem mosolygott vagy ilyenek csak aranyos volt úgy általánosban. Beültem leghátra, majd amikor leszálltunk konkrétan fogtam magam, odamentem hozzá (szerencsére egyedül állt akkor még), közöltem vele, hogy Boldog Születésnapot Máté! majd sarkon fordultam és elmentem. Hát látni kellett volna a reakcióját. Én tök hirtelen eléállok, félig mosolyogva, félig pánikba esve közlöm vele a dolgokat, ő meg teljesen ledöbbent és annyit mondott: "köszi". Hát nem vártam hogy a nyakamba ugorjon de legalább egy mosolyba azért nem halt volna bele. Bár szerintem olyan szinten meglepődött hogy azt is elfelejtette hol van. Mert hát még tényleg semmit se beszéltünk, csak 2 héttel ezelőtt a portán, amikor ő volt a portás és direkt mentem oda hogy kihívjam ofőt. Akkor is csak ennyi volt: szia-szia-ofőt szeretném-oké-nincsbent-okéköszi-nincsmit-szia-szia. VISZONT szerintem jól esett neki. Fészen már nem írtam neki mert szerintem felesleges lett volna, élőbe sokkal jobb és örülök hogy megtettem.

A héten nála is mintha változást vélnék felfedezni, lehet csak kezdek megzavarodni. De pl. tegnap ott ültem a kősziklán (amúgy csak egy fal, de mi így hívjuk Klauékkal....) és lóbáltam a lábam mint egy másodikos, amikor arrajött és MOSOLYOGVA köszönt. Vagyis szerintem mosolyogott. Luca szerint is. De lehet nem miattam, csak úgy magába. Meg nem is volt olyan igazi mosoly, csak megrándult kicsit a szája. Az is valami. Később az ebédlőbe meg vele szembe ültem, csak pár asztallal arrébb és pont akkor néztünk egymásra amikor a szalvétába fújta az orrát. Tök édes volt. Én ilyen ábrándozva és mosolyogva néztem rá ő meg erőlködve fújta az orrát. Romantikus pillanatok. De szépek is azok. Ma meg ott álltam az asztalnál kiközösítve ugye a szélén, amikor megláttam hogy jön három C-s, köztük Máté. Ő a másik szélén volt de amikor egymásra néztünk pár lépéssel arrébb jött, szerintem azért hogy tuti köszönjünk vagy nem is tudom, így köszöntünk is. Ha meg ott maradt volna, akkor az osztálytársa eltakart volna minket egymástól így meg jól jött ki. Lehet túlságosan sokat magyarázok bele de próbálom Máténál pozitívan látni a dolgokat.

Amúgy oké hogy Klau is két pali közt ingázik, de én is. Csak ő neki mindkettőnél van esélye nekem meg szerintem egyiknél sem. Vagyis Boldinál tuti nem, Máténál meg nem tudom. És én tényleg Mátéra vagyok ráhangolva, csak Boldit meg ugye szeretem és azt nem tudom csak úgy semmibe venni, de már elfogadtam hogy vele nem lesz semmi. Beletörődtem abba is hogy jöhet 5434 fiú akkor is ő lesz mindig az első és emiatt nem akarok bűntudatot érezni. Szóval szabadon ismerkedek és nem kötöm le magam Boldi miatt. Na nem mintha annyi jelentkező lenne. Megyek is inkább kémiát tanulni.. leszívta ez a nap az agyamat. Már összevissza hablatyolok, az előbb meg elment az áram és a fél írás odaveszett, hát azt hittem komolyan hogy földhöz csapom a gépet. De most újragépeltem szóval büszke vagyok magamra, de mindjárt összeesek a fáradtságtól. Hív apum skypeon, fantasztikus, sziasztok.