Vasárnap este van, 23:13. Nem szokásom random időkbe irogatni a WordPadbe, de most olyan dolog történt, hogy muszáj.

Jó, nem történt semmi egetrengető dolog, csak annyi, hogy az előbb a sötét, néma szobába felordítottam full hangosan, hogy "Boldi meg van zavarodva". 

Szóval arról hadd ne írjak hogy milyen gyászos volt a hétvégém. Inkább hagyjuk is ezt a témát. Röviden annyi, hogy pénteken is szombaton úgy éreztem megpusztulok a bánatba, viszont ma, vasárnap, egyszerűen nem érzek semmit! De tényleg, SEMMIT. Nem hogy szomorúságot, de még vidámságot se, egyszerűen semmit nem érzek. Nem hat meg semmi! Egyetlen egyszer röhögtem ma fel, méghozzá a legújabb Odaát részen, mert hihetetlenül vicces volt, és Jared kifejezetten jól nézett ki, szóval az volt az egyetlen boldogságom ezen a hétvégén.

Egyébként aludnom kéne, de kit érdekel. Pisilnem is kell, de az is, kit érdekel?

Szóval full úgy érzem magam mint Sam az Odaát 6. évadában, amikor nincs lelke. Komolyan szart se érzek. Néha mikor random meglátom (véletlenül természetesen) a közös képünket Boldival, akkor egy kicsit összeszorul a szivem és levegő után kapkodok, vagy ha meghallgatom Adele - Hello című számát, nos, akkor is kicsit elkap a görcs, de egyébként egész jól vagyok. Azt hiszem olyan nagy mennyiségű szomorúságot kaptam egyszerre, amit nem vagyok képes befogadni, szóval nemes egyszerűséggel kikapcsolt az egész rendszer. 

Jó, szóval leírom azt ami miatt alapból elkezdtem írni: Boldi belájkolta az instagram képemet. Amin én vagyok. Amit 14 hete (!) raktam ki. 

Ugye írtam nemrég hogy hirtelen indulattól vezérelve kitöröltem a képeim 3/4 részét, és konkrétan 4 képet hagytam fent. Abból kettőn én szerepelek (XD) a harmadikon Buksi, a negyediken meg egy random virág. Szinte már nem is használom soha az instát, sőt, mint már írtam, 14 hete raktam ki utoljára képet. Telóról már fel se megyek, mert van hogy be se tölt (?), csak laptopról szoktam végigtekergetni a kirakott képeket. Profilképem sincs, nincs kiírva semmi, sőt, priváttá is állítottam.

Úgyhogy remélem írnom sem kell hogy milyen lelki traumát okozott az, amikor előbb jött az értesítés a telómra, hogy Boldi belájkolta a képemet. Csak úgy, random, este 11-kor. Ami azt jelenti, hogy rákeresett külön a nevemre, ami azt jelenti, hogy gondolt rám, ami még kurva sok dolgot jelent, amibe nem szeretnék belefolyni.

Szerintem tényleg megvan zavarodva... Elveszítette a józan eszét. Nem elég, hogy miután ugye, mint mindannyian tudjuk, belemondtam a szemébe, hogy szerelmes vagyok bele ő meg elutasított, nos, nem elég, hogy ezután még KÖZÖS KÉPEKET csinált velem a buszon, ELHÍVOTT magához, de ezután még belájkolja a képemet, amit 14 hete raktam ki! 

Szerinte ez vicces??? Egyébként??? Jól szórakozik? Biztos jó érzés lehet baszakodni az érzéseimmel. Én nem értem miért csinálja ezt. Miért? Miután megmondta tisztán, hogy nem érez és nem akar semmit, mi a halál faszáért adja még mindig a jeleit? MERT SZERINTEM EZ EGY JEL, HOGY BELÁJKOLJA A TIZENNÉGY HETE KIRAKOTT SZELFIMET, ESTE 11 ÓRAKOR. 

??????????MEG VAN BOLONDULVA???????????????????????????????????????

Én tényleg nem értem, de na, hát nézzük a dolog jó oldalát, legalább érzek valamit. Több mindent is. Ugye elősször fullra ledöbbentem és ilyen lefagyva néztem az értesítést, most meg odáig fajult a helyzet hogy megakarom verni. Élnem kellett volna a lehetőséggel amikor felkínálta, mert most úgy istenigazából úgy pofánbasznám, hogy többet nem csinálna ilyet. 

Már azon se lepődnék meg ha hajnali 4 órakor random odaírná a kép alá, hogy "jó kép lett különleges barim :)" eskü nem döbbennék le. Ez a gyerek hivatalosan is nem normális, próbálok magyarázatot keresni a viselkedésére de nem találok. Ha én lennék a helyébe akkor éppenhogy arra törekednék hogy ne adjak a szerencsétlennek több félreérthető jelet, direkt kerülném egy ideig vagy nem tudom, bármit csinálnék, csak ezt nem. Holnap ha netalán éppen előttem sétálna a lépcsőn, én lelököm! Esküszöm hogy lelököm, vagy ha beszélni fogunk biztos hogy nekilököm a szekrénynek, vagy lefejelem, nem tudom, de valamit csinálnom kell vele. Ha élőbe is ilyen lesz, hogy adja majd ezeket a félreérhető jeleket, én megmondom neki hogy hagyja abba! Most lehet hogy túldramatizálom a helyzetet, de most ti a helyembe nem tennétek? Egy ilyen pénteki beszélgetés után ti nem lepődnétek meg ha még képeket akarna csinálni, elhívna magához, belájkolná a képeteket? REMÉNYT AD??? Mert igen, leírom, igenis leírom, hogy ezzel azt éri el, hogy újból elkezdek reménykedni, olyanokon fogok agyalni, hogy hé, most hogy tudja, talán egy kis időre volt szüksége és a hétvége alatt ráébredt, hogy ő is érez valamit meg ilyen faszságok. Szóval szerintem TÉNYLEG arra törekszik hogy lelkileg fogyatékossá tegyen, és öcsém, elég jól halad vele. 

 

Na, azóta eltelt egy kis idő, már másnap van. Azóta te se tudom pontosan miért lájkolta be a képemet, de mindegy. 

Amúgy még mindig nem nagyon érzek semmit. Kb. 1 hónapja is írtam ezt, és most megint úgy érzem magam. Egyszerűen nem hat meg semmi. 

Reggel elaludtam, azaz pontosítok: nemes egyszerűséggel kikapcsoltam az ébresztőt, aztán tovább aludtam. Hogy miért, azt nem tudom, de mikor anyám felébresztett fél 7-kor (!), hogy elaludtam, tökre leszartam. Mindannyian tudjuk hogy multkor mekkora balhét lecsaptam amiatt hogy elaludtam, most meg tökre leszartam. Anyám meg is kérdezte, hogy "te bevettél valamit?", mert neki is feltűnt hogy ilyen fapofával közledek és még csak nem is sietek. Bár bevettem volna valamit. Brendonnal megbeszéltük hogy jövőhét hétvégén vagy pedig utána talizunk és bebaszunk, és remélem lesz is belőle valami, mert már nagyon rámférne egy kis pia. Régebben ha meghallgattam egy Boldi-zenét akkor összeszorult volna a szívem minimum... Most meg telepakoltam 70 (!) Boldi-zenével az mp3-mat, egész nap azokat hallgattam, és egy cseppet se hatott meg. Nem tudom mi a fasz van velem.

Eskü a blogolástól is elment a kedvem. Semmi kedvem leírni a napomat. 

Megpróbálom csak a lényegesebb dolgokat leírni, mert tényleg semmi kedvem, és ilyen még nem fordult elő, szóval valami tényleg nem stimmel velem. 

Leírnám akkor hogy mi volt ma Boldival. Nos, ezt ha akarnám se tudnám jobban kifejteni, ugyanis az égvilágon semmi. Párszor elsétáltam mellette vagy előtte, és éreztem hogy néz, viszont én nem néztem rá. Egyszerűen nem akartam, mert féltem hogy akkor bekapcsolódik az a valami ami most ki van kapcsolva, és megint elönt a szomorúság, amit nem akarok, mert ha egy jó dolog van ebbe a "nem érzek semmit" dologba, az az, hogy legalább nem érzem azt a fájdalmat. ÚRISTENEM, RÁMÍRT BOLDI. ÚGY, HOGY SZIA.

Halljátok teljesen kiakadok. Mi a fasz??? Én már nem is tudom mit írjak. Elkezdi: mi újság?

MI ÚJSÁG??? MI ÚJSÁG???????????????????????????????? Na, most megint érzek valamit, méghozzá azt, hogy mindjárt bőgök. Ja, és remegni is elkezdtem. Miért? Miért ír rám? Hagyjon engem békén! Így hogy felejtsem el???

Az oké hogy megbeszéltük hogy minden marad olyan amilyen volt, de HÉ BOLDI, EDDIG SE ÍRTÁL, AKKOR MOST MIÉRT ÍRSZ??? NEM EBBEN ÁLLAPODTUNK MEG. 

Esküszöm remeg a kezem, mert ez a gyerek NEM ÉP. 

Tudjátok, tényleg úgy érzem hogy az idegösszeroppanás szélén állok. Tudom sokszor írtam már ezt, de most tényleg így gondolom. Megmondom őszintén, én már teljesen el vagyok veszve.

Nem csinálhatja ezt velem... Miéééért istenem, ó mondd miért???????

Folytatnám akkor a napomat. Eddig se tudtam nagyon koncentrálni most meg aztán végképp nem, szóval végülis tök fölösleges folytatnom, de mindegy.

Szóval Boldival ennyi volt ma a suliba. Jó sok. 

Danival se tudom hol állok most. A hétvégén néha azzal vígasztaltam magam, hogy hé, ott van Dani, nyugi, de igazából nem érdekel... Engem most olyan szinten kikészít ez a Boldis dolog hogy nem tudok Danira koncentrálni. Mellesleg vele is ki van már a tököm, hogy bámulni meg köszönni tud, de odajönni beszélgetni nem. Mert ma is volt számtalan lehetősége arra hogy odajöjjön, de nem tette. 

Na, most jön anyum skypeolni. 

Na, visszatértem. 1 órája beszélünk kisebb-nagyobb megszakításokkal Boldival. Kért tőlem zenéket (!). Elküldtem neki az alábbiakat:

Troye Sivan - Bite, Fools, Ease, The Quiet

Azt írta, hogy a Bite fogta meg a legjobban. Hát, csak úgy mondom, hogy nekem is az a kedvencem. És ezt most nem azért mondom, tényleg.

Nemtom mi a faszért írkál. Azért mert bűntudata van és ezzel akarja kompenzálni? Akkor inkább hagyjon békén. 

Kezd nagyon elegem lenni belőle. Megmondta hogy neki csak egy barát vagyok, akkor miért csinálja ezt? Persze, barátilag is rámírhat, barátilag is belájkolhatja a képem, de eddig kurvára nem csinált ilyeneket.

Asszem gyerekek ez az első nap amit nem blogolok végig. Persze blogoltam, de hogy leírjam a mai napomat azt kizártnak tartom. Egyrészt egész nap ilyen élőhalott módjára közlekedtem szóval nagyon nem emlékszem semmire, másrészt meg tényleg semmi kedvem, és inkább csak aludnék. Szóval ezt fogom tenni: megyek fürdeni aztán alszok. 

Kíváncsi vagyok mi lesz élőbe Boldival. És hogy fog-e még írni valamit. Jaj istenem...

 

1

1