Most kevésbé vagyok megfagyva mint tegnap, szóval már ezért is hálát adok, de úgy az egészet összevetve, nem volt valami jó napom.

A tegnapi sokkal-sokkal-sokkal jobb volt. Szerintem hamarosan megfog jönni. Ezt onnan gondolom, hogy megint felkapom a vizet szinte minden kis apróságon. Figyelmeztetnem kéne Boldit, hogy ilyenkor ne vegyen rólam tudomást, mert ez nem a valódi énem. Egyszerűen a legapróbb dolgokon felkapom a vizet és sírni tudnék miattuk. Előbb is azért kezdtem el  pityeregni, mert anyum kihívott hogy kész a kaja, én kimentem, és közbe meg nem is volt még kész, szóval vissza kellett jönnöm. 

Szóval leginkább a hülye hangulatom miatt volt szar napom. Mondjuk nem nevezném egyáltalán szarnak, csak kevésbé volt jó. Alapból mióta együtt vagyunk Boldival minden napom jó, szóval a "szar" kifejezés nagyon is helytelen. Elnézést. 

Reggel egyáltalán nem vártam azt, hogy kimenjek a házból, mert rettegtem hogy ismét szarrá fagyok. Nos, a busz ISMÉT késett, mellesleg hideg is volt, zenét se tudtam hallgatni, minden bajom volt már korareggel. Fő problémáim közé tartozott Boldi sapkája, ami ugye most már az enyém, ugyanis felvettem, de tiszta hülyén éreztem magam benne. Valahogy nem az én stílusom a neonzöld sapka, meg nagyon nem is illett az összeállításomhoz, mert a sálamon kívül minden fekete volt (a sál is nagyon sötét bordó), szóval kissé világított a fejemen a sapka. Vivi nem azzal a busszal jött, így kénytelen voltam Boldinak irogatni fészen, hogy "hülyén nézek ki!!!", aki erre azt írta, hogy "nem hiszem". (?) A buszmegállóba Viktor idegesített fel, mert odajött, adott puszit, aztán odament két másik csajhoz, szal teljesen leszarta a fejem. Hát akkor menjen is azokhoz, mit bánom én. Fffuu. A buszra felszállva elősször Gergőt láttam meg, aki miután meglátta a sapkámat, elmosolyodott, így visszamosolyogtam rá. Nagyon aranyos volt. Aztán megláttam Boldit is és leültem mellé. Nos, a mai nap folyamán Boldi elég sokszor kihúzta a gyufát, szóval most próbálok úgy írni róla, mint aki nem haragszik rá. Nagyjából végigbeszéltük az utat, aztán az út közepe táján közölte, hogy amúgy ott ül előttem Brendon, és esküszöm az istenre hogy fel nem ismertem volna, mert új kabátja van. Mellette az alvó Dávid ült, akinek leszálláskor nem is akartam inkább látni a reakcióját a sapkámra (biztos sírva röhögött volna vagy valami) így inkább előtte leszálltam gyorsan. A suliba beérve Boldi odament a D-sekhez és lekezelt velük, én addig tisztes távolságba megálltam és nézelődtem, amikor hirtelen meghallottam, hogy Bede tiszta eksztázisba esve ordít, hogy "SZANDI ELLOPTA BOLDI SAPKÁJÁT". Ezután természetesen azok is odanéztek, akiket amúgy hidegen hagyott az, hogy neonzöld sapkába virítok ÉN, aki általában full feketébe jár. Ezután kínosan, szégyenkezve sétáltam oda a büfés asztalokhoz, és úgy éreztem, megsemmisültem. Amúgy nem. De akkor se éreztem túl kényelmesen magam abba a sapkába. Mármint nagyon kényelmes ha a viseletét nézzük, jó meleg, de ha elképzelem magam, hogy hogy nézek ki, kicsit gáz. De ez van. Nagyon szeretem azt a sapkát, nem csak hogy Boldié volt és nekem adta, de még jó meleg is, Boldi szerint meg aranyos, szóval nem nagyon izgat hogy hogy nézek ki. (Amúgy de. De épp próbálom vígasztalni magam.) 

Boldi velem szembe állt meg az asztalnál, amit kicsit furcsának tartottam. Mármint. Miért nem mellém állt? (Igen, készüljetek fel, hogy most minden létező dologba belefogok kötni, nagyon sajnálom, ez van.) Ezen aztán gyorsan túltettem magam, de rövid időn belül ismét ideges lettem, mert egyszerűen nem volt hajlandó megcsókolni! Én ott csücsörítettem meg minden, de az csak fogta a kezem az asztalon és mosolygott. Én meg mint egy nem normális, mint valami fogyatékos, ott csücsörítettem csukott szemmel. Aztán végül csak megszánt, gondolom látta a szemembe azt, hogy mindjárt megcsapom, így megcsókolt, de közbe megint azt csinálta mint tegnap: nem a csókra koncentrált, sőt, nem is rám, hanem azt figyelte, hogy kik vannak körülöttünk. Ezt onnan tudom, hogy a(z igen rövid) csók közbe kinyitottam a szemem, és azt láttam, hogy mögém pislog. Hát anyám. Ezután felkaptam a vizet és elvettem a kezemet is, mire ott izélt, hogy "naaa, miaz?" én meg megmondtam neki, hogy felejtse el azt, hogy mi ma egymáshoz fogunk érni, nézze csak nyugodtan hogy kik vannak körülöttünk. Tudjátok, szerintem ha éppen nem lennék idegbeteg a női dolgok miatt, akkor is felháborítónak tartanám ezt. Aztán megpróbálta nem figyelembe venni azt, hogy éppen kik vannak körülöttünk, szóval végül sikerült egy két normális csókot váltani, sőt, még szemezni is tudtunk kb. 10 másodpercig, utána ismét elkezdett forgolódni. Utána felkisért az elsőre, ahol az ajtóba aztán sikerült egy normálisat csókolózni, de az se volt az igazi, egyszerűen éreztem rajta hogy ilyen full izé. Frusztrált. Vagy mittudomén mi baja volt. Nem tudom mi a rák baja van egyébként. Oké, én se szívesen smárolok ott a sok ember előtt, de azért az mi már hogy még csak egy puszit se kapok úgy, hogy ne nézne előtte körbe??? Meg tökre fél a tanároktól. Mégis ki a halált érdekel??? Eddig még egyszer sem szóltak ránk. Eddig nem is volt ilyen baja!!!!!! Úr istenem. 

Matekon direkt ott dobáltam a sapkámat, csak hogy Klaudiáék jól szemügyre tudják venni. Aztán kiderült, hogy tanárnőnek ma van a szülinapja, így hirtelen mindenki beordította, hogy boldog születésnapot, ő meg tök boldog lett, szóval majdnem elsírta magát. Mikor kiderült, hogy csak 35 éves lett, elismerően bólogattam, mert az tök jó. Nem néz ki annyinak. Matekból ismét szart se értek, holnap meg doga, de megoldom valahogy, nyugi. Nem tudom hogy, de megoldom. Duplaóra volt ugye, szóval Csengével az volt a tervünk, hogy szünetbe kimegyünk a boltba. Csakhogy nem volt elég pénzünk csokira, így adósságba keveredtünk, és Tomitól kértünk 60 forintot. Emiatt végül hagytunk neki egy kocka csokit, és összefirkáltuk a csokispapírt is. (Beleakartam írni hogy "JUSTIN", de Csenge elrántotta, így csak annyi olvasható ki, hogy "JUST") Ezenkívül ismét csomót röhögtünk meg képeket is csináltunk. A képek nagyon viccesek lettek, mert Csenge mindig lefényképez titokba, én meg a képeket visszanézve jövök rá arra, hogy tiszta görbén ülök, és olyan vagyok mint egy ősember, ugyanis a hajam eltakarja a fél testemet, így olyan, mintha egy nagy, görbe, szőrös valami lennék. 

Duplamatek után pénzügy jött. Óra előtt gondoltam biztos talizunk Boldival de nem így lett, szóval csak ültem ott a padon, miközbe Bede meg Keve (mindketten Boldi osztályából) ott ölelgették a barátnőjüket (Rékát meg ugye Dominikát), és tökre elkeseredtem, mert Boldi meg tökre leszart, és olyan jó lett volna ha ő is odajön vagy valami. Na mindegy. Pénzügyre nagyon nem emlékszem, azt hiszem csak írtunk a füzetbe. 

Pénzügy után gondoltam, na, majd most tuti talizunk. Hát, nem taliztunk, szóval így ott álltam egyedül a folyosón. Időközbe megláttam Krisztit, régi osztálytársunkat, aki év elején ment el (nem másik suliba meg semmi, csak úgy elment a suliból és most a teszkóba árulja a karácsonyi égőket), és szó szerint az egész osztály utálja. Max. 1-2 ember van akik hozzászólnak és ennyi. Most is ott állt közöttük és tette a hülye fejét. Ofő mikor meglátta, majdnem szívrohamot kapott, de aztán számomra érthetetlen okokból megengedte, hogy beüljön órára. Én ugye az ajtó mellett ülök, szóval ott álltam a helyemen és néztem az osztálytársaim arckifejezését, akik bejöttek az ajtón és elhaladtak mellettem. Nagyon vicces volt látni azt az undort az arcukon. Ebben legalább mindannyian egyetértünk. Mikor elment évelején, mindenki nagyon boldog volt, mert egyszerűen kiállhatatlan az a csaj. Nem rémlik hogy írtam erről, amit annyira nem értek.. (???) Néztük tovább egyébként a filmet, ő meg beült leghátra. Ja, jelentésnél Tomi ott szenvedett, nagyon nem tetszett neki hogy Kriszti is beült órára. Idézem:

 

Tanárnő: Köszöntök mindenkit.

Tomi: Mindenkit? Tanárnő, biztos, hogy MINDENKIT köszönt?

Tanárnő: Igen, miért? Lemaradtam valamiről?

Tomi: Áá.. nem.. de MINDENKIT köszönt?

Tanárnő: Tomi, jól érzed magad? Beteg vagy? 

 

Ezután Tomi csapkodva hátrament a helyére, ahol egyébként ott ült Kriszti. Ezért fogta magát és a cuccával együtt elült mellőle. (!) Nagyon vicces volt. 

Irodalom után arra gondoltam, na, most már aztán tuti talizunk Boldival, de nem. Ja, amúgy töri tz-t írt 2. órában, szóval írtam neki fészen, hogy sok sikert meg minden. Arra válaszolt még 2. óra után és ennyi. Irodalom után se találkoztunk egyébként, így odamentem Csengéékhez, azaz a németesekhez és velük beszéltem, de folyton a telómat néztem, hogy vajon Boldi írt-e. (Nem írt.) Időközbe észrevettem, hogy Norbi ott áll mögöttem, és kicsit letaglózódtam, mert azért még mindig jól néz ki. Nagyon. Ugyanez volt Danival is. Megláttam ma, köszöntünk, és így wow... Azért azt nem tagadhatom le, hogy jól néznek ki, na. Amúgy szünetbe Zsófi mondta hogy kóstoljam meg az Oreós milkáját, mert szerinte rossz. Hát, megkósoltam, és majdnem elhánytam magam. Nem tudom milyen csoki volt az, vagy hogy mi baja volt, de valami szörnyű volt. Angolon feladatokat oldottunk meg ilyenek.Tanárnő az óra végén feltett egy kérdést, hogy mondjunk egy mondatot a barátnőnkről/pasinkról, de az égvilágon senki nem tette fel a kezét. Én személy szerint azért nem, mert hirtelen elfelejtettem, hogy nekem olyanom is van. Ugyanis teljesen leszart. Pff. (Tudom hogy most BORZASZTÓAN túlreagálom a dolgot, de NAGYON mérges voltam.) Óra után aztán végre valahára írt, méghozzá ezt: "kis karifa?" Mi az, hogy KIS????? Ezt én úgy értelmeztem, hogy "odajössz kicsit a karifához?" Miért csak KICSIT? Miért nem sokat? Vagy valami? Miért kellett oda az a "kis" szó??? Természetesen odamentem, leültem mellé a padra és próbáltam normálisan viselkedni, de nem jött össze. A mellettem lévő padon Peti ült, aki néha érdeklődve figyelt oda, ugyanis egyik pillanatba csapkodtam a táskámat meg emelkedtem fel, merthogy "én inkább felmegyek", a következőbe meg Boldi nyakába temetkezve nyögtem (a jó illata miatt), végül megint csapkodtam a táskát stb. Szóval a probléma az volt, hogy Boldi megint nem csókolt meg! Csak ültünk ott mint a haverok, annyi különbséggel, hogy az egyik kezével átkarolt, a másikkal meg fogta a kezem. Komolyan úgy felidegelt, hogy azt hittem elsírom magam. Folyton néztem a száját, enyhén célozgatva a dologra, és tuti leesett neki, hát hogyne esett volna le, de nem csinált semmit. Ilyenkor megforgattam a szemem és elnéztem a másik irányba. Ezt megismételtük vagy négyszer, aztán megkérdezte, hogy "most mibajom". Ezután csak ránéztem ilyen "ezt most nem kérdezheted komolyan" fejjel, szóval kaptam egy harmatgyenge szájrapuszit. Azta. Köszi. Látta, hogy nagyon nem hatott meg a dolog, szóval adott egy erősebbet, és kajak nem lett volna ezzel baj, ha észre nem vettem volna, hogy megint nézelődik csók közbe!!!!!! Hogy lehet ilyen pofátlan??? Ezután közöltem vele egy kissé túl hangosan, hogy "na jólvan, hagyjuk, ez nem megy", mire ott próbált kiengesztelni, de leszartam. Még bocsánatot is kért szegény. Ott mondogatta hogy "sajnálom" meg minden, én meg nem haragudtam rá meg semmi, csak nem értettem hogy mi baja. Eddig nem volt ilyen problémája. Szünet előtt nem okozott ez gondot neki, csak tegnap óta van ilyen baj. Adott még egy puszit, de megint felnézett, szóval nemes egyszerűséggel közöltem vele, hogy "hagyjuk, de tényleg, mert már így is tiszta ideg vagyok". Ott próbált megnyugtatni, és tudtam hogy túlreagálom meg minden, de ez egyébként még most is bassza a csőrömet. Mindenki ott ölelkezett meg smárolgatott stb, csak mi ültünk ott mint két hülye. Nem azt mondom hogy most állandóan smárolnunk kell meg ilyenek, de fullra az jön le mintha szégyellne vagy nemtudom. Állandóan körbenéz meg ilyenek. És tudom hogy nem ez a helyzet, de most tisztára fel van borulva az agyrendszerem, szóval bebeszélek már minden hülyeséget. 

Számviteli nem volt túl érdekfeszítő szokásosan. Réka előreszólt megint, hogy fogjuk be a szánkat, mire Csenge kikelt önmagából és ott ordítozott, hogy "hallod Réka bazdmeg hagyjál már békén" meg ilyenek. Utána azon röhögtünk Csengével, hogy ő folyton ott mérgelődik hogyha beszólnak és egész órán emiatt idegeskedik, én meg halál nyugodtan ülök tovább és ugyanúgy beszélek meg röhögök tovább. xD

Számviteli utánra beszéltük meg Boldival a következő talit, de nem tudtam hogy hol leszünk tesin, így megbeszéltük, hogy majd fészen értekezünk. Végül kiderült hogy a szparin leszünk, így írtam neki hogy a bejáratnál vagyok. Odajött, és elindultunk az alagsorba, amikor Bede megkérdezte tőlem, hogy láttam-e valahol Boldit. (Ott állt mellettem.)

Az alagsor is természetesen ilyenkor volt tele. Habár sikerült egy üres padot találnunk, a velünk szemben lévő padon ült 2 srác meg 1 csaj és ott figyeltek minket. Persze ez nagyon idegesítette Boldit, így gondoltam jóvan, akkor eszek inkább, szóval ott ettem a kekszemet mérgesen. Nagyon idegesítő ez egyébként. Szinte hozzámérni se mer ilyenkor. Nagyon felbasz. Tudom hogy ő nem ilyen. Szóval nem azért nem csinálja mert nem meri vagy mittudomén. Csak gondolom azért mert nem akar mások előtt vagy ilyenek. De csak suliba tudunk ilyenkor találkozni, akkor mostantól nem fogunk egymáshoz érni mert őt zavarják az emberek? Fasza. Na mindegy. Leszarom. (<--- nagyon kezdek bedühödni) Amúgy rámterítette a pulcsiját, mert majd megfagytam, ami tök ari volt tőle azért. Becsöngetés előtt 3 perccel elindultunk visszafele, mert attól tartottam hogy már elmentünk. Amikor a lépcsőről láttuk, hogy még mindig ott van az osztályom, hirtelen megfogta a karom és visszahúzott, hogy még maradjunk ott, így a lépcsőn álltunk a továbbiakban. Én 2 lépcsőfokkal feljebb, így voltunk egymagasak, és így PRÓBÁLKOZTUNK a csókokkal, nem túl sok sikerrel. Mögöttem közvetlenül Klaudiáék voltak, és tudom hogy ez nem fontos meg ilyenek, de én imádom mikor látnak minket együtt. Vivi később mondta a buszon, hogy Norbival azon mosolyogtak, hogy milyen aranyosak vagyunk, merthogy ott álltam a lépcsőn és így ölelgettem Boldit stb. Már az osztályom nagyrésze kintvolt, mi meg még mindig ott voltunk a lépcsőn, szóval gyorsan felvettem a kabátom. Tanárnő már csak rám várt, de én még minden áron akartam Boldinak egy puszit adni, szóval ott, a tanárnő szeme láttára elcsattant egy csók. És leszarta. Látod Boldi? Leszarják. Nem fognak kirúgni emiatt. 

A szparin tanárnő tanácsokat adott azoknak akik bukásra állnak, és nagyon furcsa, mert idén nem vagyok köztük. Esküszöm fura érzés. Rég nem volt ilyen. Óra után Bettivel sétáltam vissza a suliba, akivel néha váltottunk pár értelmetlen mondatot és ennyi. A suliba aztán volt 1 órám a buszig, így össze-vissza járkálgattam. Kicsöngetés után pont a szekrényembe pakolásztam, amikor megláttam Boldit. Nagyon ari volt amikor meglátott, így felcsillant a szeme. Odajött, aztán arrébb mentünk kicsit a szekrénytől és ott ölelgettem. Én rájöttem amúgy hogy kurva idegesítő lehetek. Folyton ölelgetem. De nem tehetek róla. Muszáj. (Ha már csókot nem kapok...)

Ezután megbeszéltük, hogy majd óra után megint talizunk kb. 5 percre. Addig ott uncsiztam, elmentem a pékségbe meg a takarítónővel dumcsiztam, azaz ő dumált nekem arról, hogy milyen büdös a szemét, én meg bólogattam, miközbe ettem a pogácsám. Odajött Szilveszter is, akiről asszem nem is írtam részletesen. Szóval Szilveszter egy kilencedikes srác, aki teljesen rám van kattanva. Mióta együtt vagyunk Boldival meg mégjobban, folyton irogat hogy milyen gyönyörű vagyok stb, Boldi meg már enyhén szétakarja verni a száját. Olyanokat írkált, hogy ő depressziós lett amiért nekem barátom lett meg ilyenek. Nagyon sajnálom egyébként szegényt, de ettől függetlenül lassan szólni fogok neki, hogy hagyjon békén. Mondjuk már szóltam neki párszor, de nehéz a felfogása. Szóval ma odajött, de csak ilyen 2 méterről mert hozzámszólni, nagyon vicces volt szegény. Miután elment, rá 5 percre egyszerre ért oda hozzám Csenge meg Boldi, szóval kicsit fura szituáció alakult ki, mert mindketten hozzámjöttek, én meg ott ültem a padon és néztem mindkettőjükre. Így Boldi leült a bal, Csenge meg a jobb oldalamra. Köszöntek is egymásnak ami szerintem tök ari volt. Csenge beletemetkezett a telójába, Boldival meg közöltem, hogy itt volt Szilveszter, aki ezután azt mondta Szilveszterre, hogy "fogyatékos". Nagyjából 3 perc után mennie is kellett órára, és ekkor tudatosult bennünk, hogy ő holnap délutánra megy suliba, szóval holnap szinte nem is fogunk találkozni. De jó. Issstenem... Na mindegy. Aztán Csengével röhögtünk embertelen módon, de már olyan szinten hogy azt hittem kidőlök. Ezután elmentünk a buszmegállóba ahol csatlakozott hozzánk Vivi is. A buszon mp3 és fülhallgató híján elővettem a Stephen King könyvet, és középiskolai pályafutásom alatt elősször olvastam a buszon. Elősször hülyén éreztem magam és elakartam tenni, mert éreztem a fura pillantásokat, végül úgy belemerültem a könyvbe, hogy teljesen leszartam. Persze a legizgibb résznél kellett leszállnunk, szóval nem voltam túl boldog mert teljesen beleéltem magam a sztoriba, és kíváncsi voltam, mi lesz a vége. Leszálláskor Viktor ismét semmibe vett, szóval idegesen trappoltam Vivivel a buszmegállóba. Ezután következett egy nagyjából 20 perces Sex Talk ugyanis Vivi az teljesen beleélte magát a dologba. Elősször is megkérdezte hogy Boldival lefeküdtünk-e már, és ha még egyszer valaki ezt megkérdezi tőlem, megmondom neki, hogy igen, és olyan jót dugtunk, hogy azt nehéz a földnek tartani. Hát komolyan mondom az eszem megáll, mi a lófasz közük van nekik ehhez, de most tényleg... Na mindegy. Aztán elkezdte mesélni hogy ő hogyan elégítette ki Norbit a szájával (ezt egy leegyszerűsített szóval fejezte ki, amit nem vagyok hajlandó leírni) stb. Konkrétan az egész szexuális életét elmesélte részletesen, én meg csak ilyen tágranyílt szemekkel bámultam rá, magamba meg mormoltam az Üdvözlégyet, mert ez még az én lelkemnek is sok. Kb. ennyi érdekes dolog történt ma. Finoman szólva ratyi napom volt, de ez van, a holnapi még ratyibb lesz, szóval örülök hogy legalább ennyi történt ma. Eléggé szar kedvem van most, valszeg azért mert meg kell jönnie, de nagyon felbasz. Felbasz, hogy felbasz minden. Megyek inkább. 

(Istenemre esküszöm, hogy megírtam ezt a bejegyzést, de elfelejtettem kirakni. Mekkora balfasz lehetek?)