Teljesen kiment a fejemből az írás. 19:13 van. Esküszöm semmi kedvem írni. Igazából semmihez sincs semmi kedvem. Legszivesebben csak enném tovább a csokigolyókat. 

A szar kedvem már reggel megvolt, de nem tudtam pontosan mi bajom van. Egyszerűen csak rossz volt a közérzetem. Hiányzott Boldi és csak arra tudtam gondolni, hogy látni akarom. Aztán mikor találkoztunk, komolyan mondom teljesen megváltozott a hangulatom. Itthon baszódott el a leginkább a kedvem, ugyanis anyám itt ordított velem szokásához híven, hogy én mekkora egy geci vagyok, amiért Boldit egész ittléte alatt nem engedtem ki a szobámból.. Már bocs de... Egyrészt Boldinak van saját szabad akarata, ha kiakart volna menni, kiment volna. Másodsorban pedig nem tudom mit várt, hogy majd kiviszem beszélgetni? Jó, biztos vannak családok ahol ez így működik, de a legutolsó dolog amit szeretnék az az, hogy Boldi anyámmal beszélgessen, ugyanis az az asszony bolond. Nem érdekel ki mit gondol, anyám tényleg nem normális, és én nem akarom hogy Boldi vele beszélgessen. Igazából meg se fordult ez a fejemben, hogy én most kivigyem Boldit hogy ők dumáljanak.. Hiszen Boldi se vitt le a szüleihez. Azaz kajálni igen, de akkor se beszélgettünk semmit. Boldi se mondta hogy ő most kiszeretne menni vagy ilyenek. Meg alapból nem értem ezt az egész felháborodást. Rendesen itt ordítozott emiatt, hogy én mekkora egy gennyláda vagyok, meg nem kell őt szégyelnem stb. Hát de igenis szégyenlem. Ez van. Nem tud viselkedni, egyszerűen 100% hogy megszégyenített volna. Igazából csak akkor esett le, hogy talán ki kellett volna vinni Boldit, amikor az előbb itt üvöltözött miatta. Komolyan míg Boldi itt volt, sőt még utána se gondoltam erre. Aztán miután jobban belegondoltam a dolgokba, akkor jöttem rá, hogy ez ilyen tudatalatti dolog volt. Apumnak pl. tök szivesen bemutatnám, habár a beszélgetés az kicsit bonyolult lenne, mert ugye apum nem tud magyarul, Boldi meg németül, de akkor is nyugodt szívvel mutatnám be őket egymásnak, és majd fogom is. Szóval a lényeg, hogy anyám ebből akkora balhét vert, hogy azt nehéz volt a földnek tartani. Én közbe itt ittam a teámat és elgondolkoztam azon, hogy mégis mi értelme van az életemnek. De tényleg. Ismét rádöbbentem, mint már annyiszor, hogy Boldi az egyetlen ember/dolog az életemben, ami egy kicsit is érdekel. Semmi más az égvilágon. Max. még apum. De ennyi. Rajtuk kívül senki nem érdekel. Ha ők nem lennének én nyugodt szívvel nyírnám ki magam, merthogy annak hogy én élek semmi értelme sincs, az is biztos. Egyszerűen mindenkitől a szart kapom, minden áldott nap levagyok hordva a fekete földig olyan dolgokért, amiket a legtöbb esetben el sem követtem. Nem kívánom senkinek hogy minden nap azt hallja az anyjától hogy mekkora egy szar ember vagyok és hogy amint betöltöm a 18 évet kifog tagadni és kitesz a házból. Nem kell engem kitenni. Meg se kell várni azt a 18. életévet. Amint visszajön apum németből, én leköltözök hozzá, ha akarja, ha nem. Merthogy én nem fogok itt tovább nyomorogni, az is biztos. Már csak pár hónapot kell kibírnom, ezzel együtt max. 4-et, aztán viszontlátásra, balfaszok. Egyszerűen semmi életkedvem nincs. Ismét előjött ez az énem. Mondjuk mindig ott van a felszín alatt valahol. Csak mikor Boldival vagyok akkor teljesen megfeledkezem róla, mert az az egyetlen időszak amikor tényleg boldog vagyok és ennyi. Ha ő nem lenne, én tényleg végeznék magammal. Ezt most halál komolyan mondom. Rajta kívül engem senki se szeret, és még azt se tudom teljesen elhinni. Nem túl kellemes érzés azt érezni, hogy mindenki utál. 

Mindegy, hagyjuk. Olyan szinten el vagyok most keseredve, hogy az hihetetlen. Egyszerűen nem értem miért születtem ilyen nyomorultak közé. Boldival skypeoltunk, de időközbe anyám megint elkezdett visítani (ezúttal tesóm miatt), szóval gyorsan elköszöntem Bolditól egy "öö, megyek olvasni" felkiáltással. Egyébként neki mondtam, hogy szar kedvem van meg hogy nem akarok itthon lenni, de annyit írt rá, hogy értelek. Miután leraktam elmentem fürdeni, megvártam míg anyám befogja a száját, aztán írtam Boldinak, hogy "ittvagyok", mire írta, hogy "ennyivolt?". Aha. Jó. Erre írtam aztán, hogy "jó akkor nem vagyok". Azóta próbál hivogatni meg írkál 2 különböző helyen, hogy "?", mert nem veszem fel és nem írok vissza. Tessék. Akkor nem vagyok. Örüljön. "Ennyivolt?" Édes istenem. Mit keresek én még itt a földön, esküszöm nem tudom. Majd ha ezt megírtam felhívom vagy nemtudom. Elegem van már mindenből. 

Akkor írnék a napomról is. Habár semmi kedvem, de ez van. 

Kb. éjfél körül mentem aludni, addig Csengével beszélgettük facen. Pár órával később már keltem is, de igazából sok kedvem nem volt hozzá. Rájöttem útközbe a buszmegálló fele, hogy ma járt le a telóntem, szóval már azom sincs. De jó. Így nem is tudtam válaszolni Boldi jóreggelt üzenetére, meg Csenge "elestem" üzenetére sem. Hát, ez van. A buszon beültem leghátulra aztán miután váltottunk Vivivel pár mondatot, ő bedugta a fülest (mázlista) én meg aludtam egy jót. A buszról leszállva elmentem a boltba ahol vettem milkát matekra meg mentost. Tesóm kabátjába voltam ugye, mert az enyém még mindig a szekrénybe volt és a kulcsomat még mindig nem találtam meg. Semmi kedvem nem volt végigkérdezgetni az osztálytársaimat hogy melyiknek van kulcsa, így inkább ki se vettem a tesicuccom és egész tesin ültem. Még egyszer játszhatom ezt el, aztán egyest kapok. 4-esre zárt le tanárnő félévkor, ami hozzám képest egy kiváló eredmény, ugyanis tavaly ilyenkor a felszereléshiány miatt éppenhogy meg nem buktam. 

Matek előtt Csengével lementünk a büfébe vizet venni neki, amikoris megláttam a büfétől pár méterre a tesiöltözőknél Boldit. Odamentem hozzá, és rögtön sokkal jobb hangulatom lett. Mondta, hogy Magic beteg nagyon, és már nincs sok hátra neki, szóval most ő sem túl boldog. Becsöngetéskor feltűnt, hogy Csenge meg se várt (később kiderült, hogy nem látott sehol és azt hitte felmentem nélküle), így egyedül másztam vissza a harmadikra. Kiderült, hogy teremcsere lesz, így sétálhattam vissza ugyanoda, a büfé melletti teremhez. Ezaz. Ott tanárnőnek az volt az első mondata, hogy "azonnal üljek el a terem másik végébe", mert csak nekünk lett egyes a dogánk Csengével. Így elültem, de igazából megoldottuk így is a dolgot. Átdobtam neki a csokit, megosztotta a telónetet, ugyanúgy beszélgettünk... szóval ja. Azt mondta tanárnő, majd ha jobbak lesznek a jegyeink, visszaülhetek. Arra azt hiszem várhatunk. Csenge amúgy végig olyanokat ordított oda, hogy "HIÁNYZOL" stb. xdd Nagyon vicces volt. 

Óra után leültem Boldi mellé a padra és elmeséltem neki a szörnyű hírt, miszerint nincs padtársam. Aztán odajött Dávid és közölte velem, hogy "szia Boldi", Boldival meg közölte, hogy "szia Szandi". Ezen nagyon jót röhögött mindenki csak mi nem, mert nem nagyon értjük, hogy miért csinálják ezt. Közbe Boldi mellett Peti laza 5 perc (!) alatt felfalt egy HATALMAS hamburgert, ami szerintem elég szép teljesítmény. 

Boldival kifejlesztettünk egy belső poént, amit inkább nem írnék le, de ha majd visszaolvasom valaha, tuti tudni fogom ennyiből: zsebkendők a táskában. Hát igen.

Egy unalmas töri után éppen másztam fel a másodikra, amikor megláttam Boldit. Ő rámnézett, aztán félrenézett, majd leesett neki hogy kit látott, és újra rámnézett. Nagyon vicces volt. Felmentünk együtt a másodikra és leültünk a padra. Csakhogy kiderült, hogy ott lesz a C-seknek órájuk, szóval míg mi ott beszélgettünk meg minden, ott mászkált körülöttünk Máté. Én természetesen akaratlanul is végigmértem, mire Boldi ott kérdezgette, hogy "ki van ott?" meg ilyenek. Aztán becsöngetésnél pont egymás mellé kerültek Mátéval, én meg így gyorsan végignéztem rajtuk.. Hát ja. Mindkettő nagyon nagyon jó pali. Boldi azért SOKKAL jobb. De Máté se rossz. Boldival az ajtóba elköszöntünk, aztán már félig elvoltunk szakadva egymástól amikor még gyorsan visszafordultam és adtam neki még egy puszit. Ekkor már kb. 5 osztálytársa állt mögöttünk és ott ciccegtek, hogy "az ajtóba kell ezt csinálni" meg ilyenek. xD Leginkább Peti. Hát Peti csak fogja be szerintem.

Számvitelin nem történt semmi érdekes. Rajzoltam egy fát a füzetembe. 

Nyelvtan előtt Lillával meg Jedlóval voltam, de sok kedvem nem volt ott lenni. Tényleg semmi kedvem nem volt ma senkihez. Egyedül Boldival meg Csengével akartam max. kommunikálni és ennyi. Lilla holnap találkozik a pasijával elősször 2,5 hónap után, szóval közölte velünk, hogy "rá fér már egy kiadós kúrás". 

Nyelvtanon 2 dolgozatot is írtunk. Az egyiket ki is javította, egyes lett, de valahogy leszarom. Ez aztán a hozzáállás. Gratulálok magamnak. 

Nyelvtan után irodalom következett. Boldival voltam egész szünetbe, a lépcső tetején lévő kiálló izénél voltunk. Egy csók után hallottuk hogy a mellettünk lévő üvegablakon valaki kopog, szóval odanéztünk, és Dominika, Dóri meg Keve ott integettek ilyen vigyorogva. Te jó ég. Később pedig Szilveszter mászott fel a lépcsőn, mire Boldival mindketten ránéztünk, bele a szemébe, aztán akaratlanul is röhögtünk egyet. Szegényke. Amúgy Boldi ma felvette a kedvenc nadrágomat. Annyira szeretem azt a szürke nadrágját. Egyszerűen tökéletes.

Ezután nem találkoztunk már többször mert neki már nem volt több órája, nekem meg még 3 is volt, szóval ja.

Irodalom órán mentünk tovább Az ember tragédiájával. Tanárnő felkapta a vizet amikor a táblázatrajzolással gondok adódtak. A kedvencem az volt, amikor Kitti megszólalt, hogy ő nem tudja megcsinálni a táblázatot, mert neki nem kockás a füzete. Mégis kinek kockás az irodalom füzete? 

Óra után Csengével kimentünk a suliból és vettem virslispapucsot a pékségbe. Hogy miért, ne kérdezzétek. Csak úgy megkívántam. Angol előtt döbbentem rá, hogy mi szódogát fogunk írni, én meg szart se tanultam. Halljátok, tényleg neki kéne fognom rendesen tanulni. Vagy valami. Ugyanis megírtam most az első egyes angol szódolgozatomat. El vagyok keseredve teljesen. A szégyen legalja vagyok. Amúgy egymás dolgozatát kellett kijavítanunk. Az enyémet Lotti javította, de én össze-vissza írtam mindent, szóval folyton hátrafordult, hogy most akkor ez hogy van. (A 40 szóból kb. 6 lett jó..) Én a Viktorét javítottam, és nem is az a lényeg hogy szinte hibátlan lett, hanem az, hogy a díszpárna (cushion) helyett odaírta 5x hogy cusson, cussion stb (ezeket aztán áthúzta), majd a végére odaírta, hogy "kusön" és hogy "nem tudom hogy kell leírni". Mikor megérdeklődtem tanárnőtől, hogy most akkor erre adjak-e pontot, mindeki elkezdett röhögni. (Nem kapott rá pontot.) 

Tanárnő aztán jóval kicsöngetés előtt megengedte hogy elmenjünk, szóval ezután ott csöveltem a folyosón és ettem a maradék virslispapucsom. Aztán a németesek is megjöttek, úgyhogy Csenge megmutatta a beszélgetését egy 10.-es sráccal aki tegnap ráírt. Az is egy vicces történet. Szóval az a srác ott próbált ismerkedni, Csengének meg semmi kedve nem volt. Írta nekem közbe, hogy "megkérdezte hogy mi a hobbim", mire írtam neki POÉNBÓL, hogy "írd azt hogy szabadidődben tehenet fejsz", mire az a hülye meg is írta nekixddddd Erre azt válaszolta a srác, hogy "vannak teheneteitek?" xdddddddd 

Osztályfőnökin folytattuk az irodalmazást, szóval nem történt semmi. Egyébként én vagyok a hetes. Ennek annyira nem örültem, főleg törin nem, ugyanis nem mertem kimenni. Egyrészt nem tudtam mennyi a pontos létszám, meg hogy ki hiányzik, szóval ott remegtem a tanárnő mellett. Irodalmon meg ott töröltem a táblát mint egy jó hetes, Csenge meg összeráncolt szemöldökkel nézte hogy mit művelek.

Boldival megint skypeolunk amúgy és mondta, hogy rosszul esett neki hogy nem válaszoltam a hívására meg semmi. Hát sajnálom. Most megint én érzem szarnak magam. Istenem. Ő hányszor bántott meg. És egyszer se kért bocsánatot. Na mindegy. Hisztizzen akkor emiatt.

Óra után elakartam menni EGYEDÜL a vietnámiba venni hajbalzsamot meg rágót, illetve a könyvtárba, hogy kivegyek egy új Stephen King könyvet. A végén hárman mentünk, ugyanis jött Lilla meg Csenge is. Hajbalzsam nem volt de fogkrém igen, szóval miután azokat megvettem, elindultunk Lillával ketten a könyvtárba. Ott kivettettem egy random SK könyvet (Újjászületés) aztán mentünk is kikölcsönözni. Lilla Az ember tragédiáját akarta kivenni, de kiderült hogy már 2 éve lejárt a könyvtári kártyája (?), szóval tiszta ideg volt egész úton, mikor 800 ftot kellett befizetnie. Ott káromkodott egész úton, én meg csak forgattam a szemem. xd 

A buszon elkezdtem olvasni a könyvet, de végül inkább aludtam. Kb. 3 oldalt olvastam el, de eddig nagyon tetszik, be is másolok egy kis részletet, ez konkrétan az első pár sor, és engem nagyon megfogott. A végén majd ott lesz.

A csatlakozásra várva majd a buszról leszállva Vivivel ismét Sex Talk volt (nem tudom mi ez a nem normális elnevezés a részemről). Ezúttal én is hozzá tudtam szólni a témához, és habár nem vagyok az a mindent kiteregetős típus (könyörgöm, még ide a WordPadbe se merem leírni), azért most kicsit belelendültem xd Vagyis Vivi is olyan nyíltan beszél ezekről hogy a végén már én is. Tök fura volt így megosztani egymással az ilyen dolgokat. De mivel ő már jóval tapasztaltabb ezért jó volt hallgatni a tanácsait meg ilyenek.

Itthon anyám balfaszkodott, azóta meg nincs életkedvem. Megyek, viszlát.