Na, hát gőzöm sincs mikor és mit írtam utoljára. Az volt alapjáraton a tervem, hogy az utolsó 11. osztályos hetemet végigblogolom, de gondolom elég egyértelmű, hogy ez nem jött össze. Ezt baromira sajnálom.. Mindenesetre az utolsó három napot megpróbálom. Nem is tudom mit írhatnék az elmulasztott két (?) hétről. Így már nem az igazi ugyebár. Sokkal jobb lett volna ha még aznap leírom a történteket. Így nem is emlékszem már nagyon hogy mik voltak. 

Most nemrég ment el Boldi amúgy. Kikisértem a buszmegállóba a Justin Bieberes pólómba. Ja tényleg, voltam osztálykiránduláson. Mondjuk ezt végig vlogoltam, szóval az már megmarad nekem, de írni nem írtam róla semmit. Mindegy, voltunk a tropikáriumba, irodalmi múzeumba és bowlingozni, én meg vettem egy Justin Bieberes pólót. Hát igen. Életem egyik legszebb napja. Komolyan mondom, amikor megláttam a pólókat a New Yorkerbe, le kellett ülnöm mert olyan szinten elkapott a remegés és a szédülés. Szerintem még soha nem kellett annál nehezebb döntést meghoznom, mint: a fehér vagy a fekete pólót vegyem. (A fehér lett. Justin a kezébe tart egy táblát amire rá van írva hogy "What do you mean") Úgy volt amúgy hogy tegnap Csengével elmegyünk a boxba meg isteniesen bebaszunk, mert már mindkettőnkre úgy érzem ránk fér, de nem lett belőle semmi leginkább az időjárás miatt, mert vihart mondott, és már úgy volt, hogy a téli pulcsimba megyek. Szóval áttettük szerdára, csak így nem megyünk boxba, csak simán valami kocsmába és bebaszunk. Jelenleg ez vált életcélommá. Hogy berugjak. Szerintem utoljára Istvánnal rúgtam be még októberbe. Jézusom, róla még nem is írtam. Szóval István kb. 1 hete tök random rámírt, hogy mizu meg ilyenek. Végig flörtölgetett a beszélgetés alatt. Azóta már többször is rámírt, sőt, én is rá (!!), de nyugi, nyugi! Igazából Csenge írt rá az én nevemben, mert úgy gondolta hogy ez jó muri. Hát nem volt az de mindegy. Mikor megkérdeztem tőle, hogy hogy-hogy írt, azt írta, hogy: "Nagyon sokat gondoltam rád mostanában :)" 

Idézem még hogy miket írt:

- nem mertem írni mert bizonytalan voltam, de nagyon jo érzés veled beszélni :)

- Csak tudod regebben is jo volt veled beszelni es hiányoztál :)

- De mi nem vagyunk rosszban igaz ? :)

- Vagyis te többet jelentesz annal mint hogy sem rosszban legyünk :) de a te részedről nem tudom

- Igen tudom de lehet hogy rossz oldalról ismertél meg engem es szeretnem ha megismernél a masik oldalamról is

- Tudod te nekem nagyon szimpatikus vagy és szeretnélek közelebbről megismerni úgy ahogy az elején kellett volna :)

stb-stb... Amúgy annyira érdekes ez az ember.. Az egyik felem rühelli nagyon, de a másik felem meg nem tudom. Azért régebben kedveltem.. Vagyis írtózatosan furcsa volt a kapcsolatunk. Nagyon. Most meg ugye kiderült hogy végig volt barátnője vagy mi. Most hogy ezt leírtam, elhatároztam hogy írok is neki és rákérdezek erre. Kíváncsi vagyok erre. Valahogy nem hagy nyugodni. Mármint aludni azt tudok tőle, de néha eszembejut. Nem tudom mit érzek igazából. Persze én Boldit szeretem meg minden, és nem is akarnék soha Istvántól semmit már, de valahogy nem tudom úgy utálni. Vagyis ajj.. olyan fura. Mert félig utálom nagyon meg haragszom rá, de a másik felem még néha várja is hogy írjon.. Te jó ég. Amúgy Boldi majd ezeket a sorokat valaha olvasni fogja. Mert mondta hogy majd mindent elszeretne olvasni. De nem fogom most ezért visszafogni magam meg a gondolataimat. A blogom egy olyan hely ahova bármit leírhatok mert igazából magamnak írom, ezek az igazi gondolataim és nem tudom hogy Boldinak látnia kéne-e ezeket. Mindenesetre semmiképpen sem akarom visszafogni magam vagy ilyenek. 

Na, amúgy nem tudom mit írjak még. Kajak semmi nem jut eszembe, csak gondoltam közlöm veletek, hogy még élek. De holnap jövök 10000%, és utána is, meg utána is, mert ezek lesznek az utolsó napok. És majd ha írom a dolgokat akkor úgyis eszembe jutnak a múltheti meg az azelőtti dolgok, és akkor szép lesz minden. Most megyek és nézem a Keeping up with the Kardashians 5. évadát. Ja, amúgy 2 napja voltunk fél évesek Boldival. Tök felfoghatatlan. Egyrészt soknak másrészt kevésnek tűnik. Mintha ezer éve lett volna az a bizonyos nap.. Másrészről meg mintha csak tegnap lett volna.