Ígértem hogy gyakrabban fogok írni.. de egyszerűen minden összejött. Nem is tudom hogy belefollyak-e. Nem hiszem. Nem tudom hány éve írok, de ezekről a "családi balhékról" nem nagyon szoktam, szóval most is passzolom inkább. 

Ugye írni akartam az évzáróról. Hát remélem érhető ha így lassan 2 héttel utána valahogy nem visz rá a lélek. Ez van. Igazából nem történt semmi érdekes. Boldi csak a mise végére ért be és kb. csak a buszon hazafele voltunk együtt. Ebből is vita lett. Mostanába folyton a vita megy. Egyfolytába. Beleuntam. Tegnapelőtt egész éjjel ezen agyaltam hogy mi legyen velünk. Már a legrosszabb dolgon is elgondolkoztam, hogy akkor mi lenne. Aztán tegnap lejött biciklivel hozzám, kb. 20 (?) kilométert bicózott a főúton hogy megbeszéljük a dolgokat. Hát megbeszéltük végül. De nem tudom. Olyan fura most az egész. Nagyon szeretem Boldit.. tényleg mindennél jobban.. de ez a sok vitatkozás kikészít. Én nem azért akarok vele lenni hogy vitatkozzunk. Na mindegy. 

Tehát az évzáró.. aznap kezdődtek az itthoni balhék is, mert nem vittem haza a bizonyítványomat, csak a helyettesítő lapját, mert szinte mindenki így tett. Ezért lettem lebaszva meg ilyenek. Mindegy. Mikor ofő átadta a bizit, elkezdi: "rengeteget javítottál, gratulálok". Hát ez a nő nagyon félrenézett valamit szerintem. Azért a rengeteg kifejezés kicsit túlzás. Oké javítottam, de úgy csinált mintha 2 jegyet javítottam volna mindenből. Pedig nem. Én vagyok a harmadik legszarabb tanuló az osztályba. Ilyenkor határozom el hogy jövőre majd jobban tanulok. És az a vicces hogy így nyáron full bennem van a tanulási vágy meg az inspiráció, hogy én majd annyit fogok tanulni hogy megpusztulok, meg kitünő leszek meg minden, de aztán mikor eljön az idő akkor szarok az egészre...

Csütörtökön bementem Csengéhez a városba és este 8-tól másnap reggel 6-ig a városba bóklásztunk. Tehát egész éjjel kint voltunk a kihalt városba. Amúgy tök jó volt, csak már kicsit untuk magunkat a végén. Viszont tuti hogy örökké emlékezni fogok erre, mert pl. mezitláb sétáltunk a kihalt főúton, bokorba pisiltünk, fagyiztunk hajnalba stb. Amúgy egyetlen egy bolt volt nyitva egész éjjel, a többi mint zárva volt, én meg egész éjjel kívántam a pizzát. Meg ugye az elején mikor még nyitva voltak dolgok akkor beültünk ide-oda, ittunk ezt-azt utána meg az éjszaka hátralevő részében sajátkészítésű boroskólát ittunk. Hát amit anno Istvánnal ittam az jobb volt ennél de mindegy. Boldi amúgy halálra aggódta magát, mert mielőtt elindultam volna ő eljött hozzám és kikisért a buszmegállóba, és mikor meglátta hogy mit veszek fel teljesen kikészült. Mert ugye előtte öltöztem át és mikor meglátta hogy rövidnadrágot fogok felvenni azt hittem minimum hogy elsírja magát. Olyan édes volt. Olyan aranyos hogy így félt. Csomó ideig fel is maradt, kb. 3-ig, pedig neki már 5 fele kelnie kellett a gyakszi miatt. Szóval tök jó volt szerintem, csak a végén már tényleg nem tudtunk mit kezdeni magunkkal és már álmosak is voltunk, szóval voltak így random 10 percek amikor egyikünk se szólalt meg csak ott ültünk a padon néma csöndbe egymás mellett. Reggel 5:45-kor ment a buszom, és amúgy tök fura volt látni ahogy éledezik a város. Nagyjából fél 7 fele értem haza és fürdés után rögtön ki is dőltem, hát mennyei érzés volt végre az ágyamba feküdni. Beállítottam az ébresztőt 1 vagy 2 órára, aztán a 4 órási busszal meg már mentem is Boldihoz. A buszmegállóba szörnyen rosszul lettem, majdnem elájultam. Szerintem a meleg miatt amúgy, de nem tudom biztosra, a lényeg, hogy amikor megérkezett a busz rendesen elgondolkoztam azon hogy inkább nem szállok fel és elájulok a picsába. De utolsóként hősiesen felszálltam, motyogva kikértem a jegyet aztán szó szerint beleestem a székbe. Komolyan ha még vagy fél percig kint állok a napon tuti elájulok. Ezután a péntek hátralevő részét, a szombatot meg a vasárnapot is Boldival töltöttem, és olyan jó volt. Pénteken nem csináltunk semmi érdekeset, szombaton meg korareggel keltünk mert mentünk Debrecenbe a diplomaosztóra. Hát alapból szar volt az alvás mert valamiért valamelyikünk felkapta a vizet még este és ha fegyvert fognának a fejemhez se tudnám hogy mi miatt, mert azóta már annyi minden máson vesztünk össze, hogy az már meg se maradt. Istenem, komolyan mondom nem értem miért kell folyton vitatkoznunk. De valahogy mindig sikerül. Na mindegy. Tehát a kelés szörnyű volt mert ANNYIRA aludtam volna még tovább, de nem lehetett. Ugye akartam venni új ruhát erre az alkalomra, de Boldi anyjának az nem tetszett (?), szóval mentem abba amibe a színházba is voltam. Nos ezt a ruhát nagyon nem szeretem, mert 8. óta megvan és mindig az van rajtam ha ilyen csinosabban kell kiöltözni, ezért is akartam újat. De mindegy, felvettem azt. Tiszta feketébe voltam öltözve, mint aki gyászol, komolyan mondom. Persze féltem hogy ez a ruha se fog tetszeni az anyjának, de végül nem volt vele baja, de csak azértis hogy belémkössön, mondta, hogy felvehettem volna egy magassarkút, hogy "magasabb legyek". Hát köszi. Na mindegy. Akkor most egy pár szó Boldiról. Hát még mikor az utcákat jártam a városba félrészegen, akkor küldött egy képet magáról a tükörbe, azaz a TESTÉRŐL, ahol ugye az új ingje volt rajta. Hát nekem annyira megtetszett az a kép hogy csak na. Annyira férfias rajta. A széles vállai meg minden. Ott mutogattam Csengének, hogy "nézd!nézd!4!!!", ő meg "milyen izmos", én meg "tudom". De az a vicces hogy Boldi nem is nagyon edz meg semmi de mégis annyira izmos meg olyan széles a válla és olyan tökéletes mindene hogy eltudnám sírni magam. Szóval nagyon jó az a kép. De élőbe még faszább. Egyébként most hogy nyár van meg ilyenek, Boldi egyfolytába póló nélkül van és olyan jól teszi. Van hogy úgy megyünk le enni vagy valami hogy egy szál boxerba van. És olyan fura hogy ott vannak a szülei meg minden és látják hogy én látom Boldit így. xdd Vagy na. Nemtom elmagyarázni de tök fura. Na mindegy. Aztán a másfél órás úton megnéztünk egy Szökés részt a telóján, de már aközbe is majdnem elaludtam. Mikor megérkeztünk Debrecenbe elősször elmentünk Boldi tesójának meg a barátnőjének az albérletébe és ott pisiltem. Meg Boldi bemutatott a rokonainak. Aztán mentünk az egyetemhez és közöltem Boldival, hogy ez az első és utolsó alkalom hogy mi egyetemen vagyunk.. Végül kivetítőn néztük az egész diplomaosztót mert annyira tele volt minden hogy nem volt sehol hely. Egyik oldalamon Boldi ült a másik oldalamon meg Boldi apja, de Boldin teljesen meghaltam. Szóval az egész dolog egész uncsi volt, mert mindenkit egyenként kihívtak, odaadták a diplomát, kezetfogtak stb, szóval semmi érdekes nem volt, Matyi meg Adri még az elején voltak stb, szóval tényleg unalmas volt, de én azért néztem. Aztán akárhányszor Boldira néztem, Boldi ülve aludt, szóval mindig felébresztettem. De kajak rendesen aludt. Azt mondta hogy még álmodt is. Nagyon vicces (meg édes) volt. Aztán kint az egyetem udvarában csináltunk képeket, ki is kerültem facebookra.. Ugye én régebben beteges, megszállot módon néztem Boldi anyjának a facebookját, és most én is kint vagyok.. elég fura érzés. A diplomaosztó után elmentünk kajálni egy étterembe. Hát Boldival mi olyan álmosak voltunk hogy azt elmondani se lehet. De amúgy jó volt, finom volt minden meg volt ilyen fasza limonádé. A hazafele úton meg Boldi közölte hogy alszik, szóval aludtam én is, de tudni kell rólam hogyha én ülve alszok akkor 1000% hogy kinyitódik a szám. És egyfolytába arra ébredtem meg hogy nyitva van a szám és úgy féltem hogy Boldi apja hátranéz a visszapillantótükörbe és úgy lát meg. Az egész utat kb. végigaludtuk, én ugye csak néha ébredtem meg a nyitott szám miatt, illetve egyszer meghallottam a rádióból Justin-t, és kajak megébredtem rá. Azért ez jelent valamit. Majdnem felébresztettem Boldit is hogy "Boldi hallgasd", de inkább nem. Amúgy itt volt egy fura jelenet mert meghallottam Justint, kinyitottam a szemem, ránéztem Boldira és valamiért azt hittem hogy ébren van, és csak mosolyogtam rá kb. fél percig, mintha ő is hallaná. Közbe meg nagyba aludt. xdd Azt kell hogy mondjam aznap aludtunk a legjobbat eddig Boldival. Másnap reggel mikor felébredtünk mindketten azzal kezdtük hogy ilyen jót még sose aludtunk. Csak aztán Boldit lehívták mert hoztak egy kutat és segítenie kellett, én meg addig fent maradtam. Aztán hozott fel nekem ágybareggelit, mert aznap voltunk 200 naposak, de utána ment is tovább segíteni. Aztán meg tök jól eltelt a nap, végül a délután 6-os busszal mentem haza. Olyan jó lenne ha minden nap együtt lennénk de ugye nem lehet. Én nekem meg meg kell még csinálnom az 50 órát, meg lehet hogy lesz munkám a Lidlbe is, szóval nemtom hogy lesz a nyár hátralevő része. Majd meglátjuk. Neki 15-én lesz vége a gyakszijának de valószínűleg utána meg nekem nem lesz jó soha. Majd kiderül.