Jóestét :) Vagyis jó reggelt. Mindegy, részletkérdés. Húú, bele is vágnék a közepébe. Előre szólok, hogy ez egy ilyen össze-vissza blog lesz. Ja, és az előző bejegyzésért is bocsi, csak elég szar állapotomban voltam, visszaolvasva olyan mondatokat írtam amiket hosszas gondolkozás után sem értek teljesen. Roli, az egyik ex-osztálytársam kiírta facebookra, hogy küldj üziben egy számot, és kiírom mit gondolok rólad. Alapból beszélgettünk, meg szoktunk is.. bár a suliban keveset, facebookon annál többet, főleg mostanában. Miután kiírta a véleményét rólam, majdnem sírvafakadtam (mostanság előfordul). Idézem (a helyesírási hibákat kijavítom mert azokon is majdnem sírvafakadtam): "Szerintem te egy nagyon csinos, aranyos kis céltudatos és küzdő szellemű lány vagy aki sok olyat élt meg amit más nem. És szerintem te egy igazi főnyeremény vagy, mert te meg tudod magad értetni és megtudsz másokat tűrni." Ez annyira... IGAZ rám. Minden szava igaz rám. Azt hittem a szokásos "szép vagy jó fej vagy" dolgokat írja ki, de annyira meglepődtem. :O És tényleg szívbemarkoló volt. Bár most ez kicsit túlzás volt. De tényleg jól esett, mert furcsa egy kívülálló szemével nézni magam. Vagyis olvasni magamról. Azzal mondjuk nem teljesen értek egyet, hogy főnyeremény vagyok, mert nem. De a többi az full igaz. (Le kell szoknom arról a szóról, hogy "full", mert Martin szoktatott rá. És nem akarok rá gondolni. Nemnemnemnem.) Ugorjunk is egy másik témára, eddig úgysem zavartalak titeket eléggé össze. Bence. Az elmúlt 2-3 napban tök jól elvoltunk, beszélgettünk, már ott is tartottunk hogy szíveket irkálunk.. Jó mondjuk nem olyan "marhára bejössz" féle szív, hanem "köszi hogy mellettem vagy" féle szív. De szív - szív, nem mindegy? Este 10-től hajnali 2-ig beszélgettünk, Family Guyt néztünk (ugyebár facen, szóval megbeszéltük a rész tartalmát. Ami annyiból állt hogy: Én: XDDDD Bence: XDDD Én: ez nagy volt XD Bence: jaaa XD Én: aztakurvaaa ez beteg XD Bence: LOOOL LÁTTAD?) meg hasonló dolgok. Ő is írt rám, én is írtam rá... Aztán ma egész nap nem írt, most sem beszélünk, pedig fél egy van! És ilyenkor általában beszélünk. :( Mindegy, ha ő nem ír, akkor én sem. Tegnap is én írtam rá. Ha nem akar beszélni, hát jó. Lehet hogy nyomulásnak vette. Pedig tudom hogy ilyenkor marhára unatkozik, és olyankor sztorikat mesélünk amiket aztán jól kivesézünk. Ez a jó benne, hogy mindenről tudok vele beszélni, és ez fordítva is igaz. De basszus, nem értem magam. Nem rég dobtak, és annyira nem viselt meg.. komolyan többet voltam magam alatt a Szerelmünk Lapjai miatt, mint a szakítás miatt.. Eszembe se jut Martin, körülbelül soha. Ez bizonyítja, hogy nem szerettem... Bencével akkor le is zártam ezt a dolgot, ha ír örülök, ha nem ír, akkor ez van. Pedig megbeszéltük, hogy egyszer eljön és segít a GTA-ba. :( Mert mindig Martin segített, de most már ugyebár nem fog. Mondjuk ha megkérném rá, bíztos segítene, mert ő újra együtt akar lenni velem... de én nem. És senkivel se most. (A senki alatt Viktort is értem.) De komolyan! Ha most ideállna elém, letérdepelne és könyörögne hogy legyünk együtt, akkor max. pofánrúgnám. Olyan szinten kiakaszt mindig. Ugyebár szombaton együtt voltunk, aztán bebunkózott. Tegnap írtam neki, hogy otthon van-e, mert elvinném a pendrive-jét. Tudniillik, előtte festettem be a hajam ilyen szinezővel (csokibarna) és marhára tetszett, szépnek éreztem magam, kivasaltam a hajam, szóval magyarul: végre úgy éreztem hogy nem vagyok ronda. Visszaírt fészen, hogy "ja. gyere." Én: akkor elindulok Ő: ok. Hát nem kedves? :) Nem is értem miért akadok ki azon, hogy bunkó, hiszen olyan kedves velem! Ja, várjatok. Mégse. Úgyhogy elindultam magabiztosan (jó, annyira azért nem..) és odaadtam neki a pendirvejét. Ezer wattos mosoly, hajdobálás, stb. Ő a telefonját nyomkodta, elvette a pendirveját, rám nézett, aztán vissza a telóra. 5 percig álltam ott, hátha mond még valamit (netán szerelmet vall, vagy nagy sóhajok közepette megdicséri a hajamat), de mivel csendbe nyomkodta tovább azt a rohadt telefont, fogtam magam is eljöttem. Cseszd meg akkor. Nem értem mi a baja. Szombaton kedves volt, vicces, aranyos, törődő.. Aztán egykettőre bebunkózott. Én nem fogok írni neki, hogy mi a baj, vagy hogy haragszik-e (de. úgyis fogok heee), majd ha akar ír. Bár úgy sem fog. Marhára elegem van a pasikból. Legalább elterelik a gondolataimat 1-2 dologról. Például anyámról. Aki minden dologba beleköt amihez nekem közöm van. Előbb azért kezdett el üvöltözni, hogy állítása szerint én ESZEM a wc-papírt, mert olyan gyorsan elfogy (what?). Bocsmár, hogy kitörlöm. O_O Jézusom, komolyan, szerintem BETEG. Nem normális. Lassan az is baj lesz, hogy lélegzem vagy pislogok. SZANDRA ne pislogj! Bocsi anyu nem fordul elő többet. WATTAFAKK ahogy Bence írná. Jaa, amúgy tényleg. Befestettem a hajam. 24 mosás után kikopik. KATT. Egyébként tényleg fájt, mikor Viktornak fel se tűnt. 20 árnyalattal sötétebb lett a hajam, majdnem fekete, nem igaz hogy annyit nem bírt volna mondani hogy "mi lett a hajaddal?" vagy valami érdeklődést mutathatott volna mondjuk.. Bár lehet túl magasra tettem a mércét. :/ Mostanába sokan írnak a chatbe, köszi nekik! :) $ kért tőlem képet, és bár a chatbe azt válaszoltam, hogy megoldható, szerintem ezt most inkább kihagyom.. :) Talán ha lesz egy olyan kép amin elfogadhatóan nézek ki, akkor talán kirakom. :D Jaa, amúgy az az ötletem támadt, hogy az 50., vagy a 100. bejegyzéshez csinálok egy videót, amiben válaszolok az általatok feltett kérdésekre. (Ezeket a chatben, vagy egy külön modulban lehetne feltenni). Ez még nem biztos, attól függ vannak-e érdeklődők, mert ha nem, akkor sok értelme nem lenne. :) És akkor látnátok is. Most viszont megyek Vámpírnaplókat nézni. Bocsi a mostanában írt bejegyzésekért, tényleg nem jön rám az ihlet. Viszont pénteken vagy szombaton írok egy novellát, ami 100% igaz történet lesz. Már egy ideje szeretném megírni, de félek. Félek megírni, mert ha megírom, sírni fogok. És már marhára unom a sírást. Nagyon.