Íme egy kis bemutatkozás. Ezt be kell küldenem az új iskolámba holnap, de gondoltam beillesztem a blogomba is. Egy pár adatot kihúzok belőle, mert ugye ez privát blog. Holnap írhatom le az egészet kézzel (? ez kinek az ötlete volt? ezért van e-mail, facebook!!!), és még biztos javítgatok itt-ott, de íme nyers állapotában:
Szeretnék bemutatkazni egy pár oldalon keresztül. XY vagyok, XY-án születtem, XY-n. Ez a város XY-ban található. XY-on lakom kiskorom óta. Édesapám XY, aki Németországban született, és német származású. Anyukám XY, ő Romániból származik. Van egy hugom is, XY Krisztina, 8 éves. Mivel apum nem tud magyarul, ezért anyu kénytelen volt megtanulni németül. Én és a hugom kiskorom óta anyanyelvi szinten tudunk beszélni németül, hiszen másképpen nem tudnánk kommunikálni apuval. Jártam már Németországban is, és Romániában is hosszú ideig. Az előbbi országba éltem is egy évig. 2010-ben kiköltöztünk anyuval, ahol nehezen, de végül sikerült beilleszkednem az új iskolába, társaságba. Végül visszaköltöztünk Magyarországra, mert honvágyam volt. Anyu és apu már nincsenek együtt, bár nem váltak el. A kapcsolatom velük nagyon érdekes. Anyuval általában veszekszünk, de mindig kibékülünk. Apuval viszont mindig egy hullámhosszon vagyunk, szinte sosem vitatkozunk. Ez már nem mondható el a tesómról. Vele mindig veszekszünk, néha még verekedünk is, de csak játékból. Az általános iskolai éveim  nagyon sokszínüek voltak. Voltak időszakok, mikor sok barátom volt, ám voltak időszakok amikor egy barátom se volt, mindenki kiközösített. A 8. osztály végére azonban jól kijöttem mindenkivel, és nagyon fognak hiányozni. Még mindig tartom velük a kapcsolatot, sokszor kimegyek velük sétálni vagy beszélgetek velük a neten. A legjobb barátnőm XY Petra. Ő a XY Gimnáziumba fog járni szeptembertől, ezért nem igazán fogunk tudni találkozni, csak ritkán. Remélem a barátságunk kibírja ezt. 1 éve vagyunk legjobb barátnők, előtte ki nem állhattuk egymást. Most már mindent elmondunk egymásnak, megbízunk egymásban, és nagyon szeretem.Még sosem vesztünk össze. Nagyon sok háziállatom volt már, ugyanis imádom az állatokat. Rengeteg macskám volt, bár mostanra egy sincs. Inkább kutyapárti vagyok. Volt három kutyám: Marley, Buksi és Füles. Marley elszökött, és sajnos azóta sem találom. Buksi is elszökött már, de hála az égnek visszakerült hozzám. Füles volt a kimondatlan kedvencem. Nagyon szerettem. Az egyik rokonom hozta nekem. Az elején ki nem állhattam, mert előtte veszítettem el Marleyt. Végül nagyon megszerettem és elválaszthatatlan barátok lettünk. Sajnos idén januárban kiszökött a kerítésen, és becsúszott egy kamion alá. Nagyon szomorú voltam, sokat sírtam, és miközben ezeket a sorokat írom is könnyezek, mert nagyon - nagyon szerettem, és sosem fogom elfelejteni. Mostanra már csak Buksi maradt nekem, és rá nagyon fogok vigyázni. Mellette van még egy hörcsögöm is, Mogyi. Ő a szobámban van, és néha nem enged aludni. De alapjáraton elférünk egymás mellett. :) A barátaim szerint csöndes és visszahúzódó vagyok. Ez részben azért van, mert nem szeretek feleslegesen beszélni, részben pedig azért, mert ilyen a természetem. Sokan azt hiszik azért vagyok csöndes, mert szégyenlős vagyok, pedig ez nem igaz. A régi osztályom 3/4 része ha rám gondol, csak egy visszahúzódó lány lát, aki általában a padján ül és olvas. Ám az az 1/4 rész tudja, hogy ha valakit tényleg megismerek és megkedvelek, és megnyílok előtte, akkor bevadulok. Ha Petra nálam van, vagy én vagyok nála, általában elszabadul a pokol. Röhögünk, üvöltözünk, stb. Szerintem ezt nem sokan néznék ki belőlem. Nem bízok meg bárkiben, ezért  számomra nagyon fontos a bizalom. Főleg egy barátban. Ezekmellett fontosnak tartom még azt, hogy legyen hozzám őszinte, figyelmes, és szeressen olyannak amilyen vagyok. Ha magamat kéne jellemeznem, akkor az első dolog ami az eszembe jut, az az, hogy borzasztóan makacs vagyok. Emellett lusta vagyok, bár ezen próbálok változtatni. Nem vagyok magammal teljesen elégedett, de igyekszem. Nagyon tudok szeretni, de utálni is. A hobbiaim talán nem jellemzik a korosztályom nagyrészét... Nagyon szeretek olvasni és írni. Azt, hogy olvasok, azt mindenki tudja. Az iskolában minden szünetbe olvastam. Amint hazaértem, olvastam. Csak olvastam és olvastam. Szerintem már ki olvastam több mint 300 könyvet bár ezt csak úgy tippeltem. Mindenféle könyvet szeretek, nincsenek kimondott kedvencek. Az viszont, hogy írok, nem igazán tudja senki rólam. Naplót is írtam, de abba hagytam egy-két dolog miatt, azóta át tértem a blogolásra, ahova nap mint nap begépelem a napomat, a gondolataimat. Ez egy privát oldal, szinte senki se tudja. Emellett belekezdtem már egy regénybe, de a felénél abbahagytam, mert valahogy nem volt az igazi. Novellákat is írtam már, de ezeket inkább megszoktam magamnak tartani. Nagykoromban szeretnék az írással foglalkozni, még hogyha csak hobbiként is, mert nekem ez jelenti a kikapcsolódást. Persze tudom, hogy még rengeteget kell fejlődnöm. Az osztályom nagyrésze persze kiröhögött hogy "könyvmoly" vagyok, satöbbi... De ezeket a dolgokat nem veszem fel. Ezek a dolgok mellett szoktam mást is csinálni: sorozatfüggő vagyok. Nagyon szeretek sorozatokat nézni. Szeretek biciklizni, Buksival sétálni, a barátaimmal lógni, vagy csak kiülni a kertbe hintázni. Zenét is nagyon szeretek hallgatni, minden nap hallgatok, több órán keresztül. Ennyi lenne a bemutkozásom, biztos hogy kihagytam belőle valamit, de azt hiszem majd a 4 év folyamán úgy is ki tetszik ismerni valamennyire. :)
- Ez borzasztóan nyálas lett ,a fele nem is igaz. Anyámmal úgy szar a kapcsolatom ahogy van. Krisztával nem poénból, hanem igazából verekszünk, sőt, szarrá verjük egymást. Petrával közel sem annyira jó már a kapcsolatom mint az elején... Itt ott megváltoztattam a dolgokat, de mindegy... Jó az. Holnap ezt írhatom le egy lapra!!! Azért nem lesz semmi... Főleg hogy június 15-e óta nem írtam semmit, csak gépen. Aztán mehetek a postára feladni. Majd jövök, most megyek Vámpírnaplókat nézni. Végülis még csak háromnegyed kettő lesz. xoxo