Full ideges vagyok, �s tulajdonk�ppen nem �rtem mi�rt kezdek el most blogolni mert ki�nt�ttem a szivem D�rinak, ez�ltal nem �rzem azt hogy ki k�ne blogolnom.. Furcsa, eddig mindig ki kellett blogolnom a dolgokat, hi�ba mondtam el Petr�nak, most viszont nem �rzem �gy.. Nem tudom mi�rt van ez, lehet ez az eg�sz egy nagy h�lyes�g �s csak �n l�tom �gy a dolgokat, de mindegy. Nagyon kell pisilnem, de nem akarok ki menni addig am�g any�m el nem alszik, mert bel�mk�t. Mindenbe belek�t. B�rmit csin�lok nem el�g j� neki. S�t, egy�ltal�n nem j� neki. Na, k�nny�tettem magamon xd F�j a fejem �s legszivesebben csak s�rn�k. Mondjuk el�gg� kib�gtem magam, de ez egy olyan dolog amit jelen esetben nem lehet teljesen abbahagyni, folyton bek�nnyezik a szemem �s csak azt �rzem hogy valami nyomja a mellkasomat. Ha elkezdek s�rni ez a nyom�s al�bbhagy �s megk�nnyebb�l�k. Ut�na viszont borzaszt�an elkezd f�jni a fejem a s�r�st�l. Remeg a kezem is, alig tudok �rni. N�ha �gy �rzem hogy depresszi�s/p�nikbeteg vagyok, pedig tudom hogy messze nem vagyok az. Az id�m nagyr�sz�ben mosolygok, r�h�g�k, sz�val elvagyok. De ez �ltal�ban akkor van, amikor egyed�l vagyok a szob�mban, �s csak g�pezek. Abba nem sz�lhat bele any�m, hogy mit csin�ljak a g�pen. Sz�k�st n�zek, facebookozok, emberekkel besz�lek - olyan emberekkel akiket szeretek! - sat�bbi. Sokkal boldogabbnak �rzem magam ha a neten l�gok, mintha a csal�dommal l�gn�k. Borzalmas egy csal�dom van. Ap�m az egyetlen norm�is ebbe a kik�rt csal�dba. Any�m egy lusta, semmirekell�, munkan�lk�li, ingyen�l� szajha. Tes�m egy ideges�t� kis sz�rgomb�c, pont olyan lesz mint az anyja, m�r most l�tom. Magamat alapb�l nem mondan�m norm�lisnak. Kicsit d�rv�n hangozhat amiket a csal�domr�l �rok, de ez van. �ltal�ban megkapom amit akarok - egy id� ut�n. De egy�ltal�n nem �rdekelnek az ilyen cuccok, se a laptop, se a telefon, se semmi.. Csak egy norm�lis szeret� csal�dot akarok. Persze ezek a plusz dolgok k�rp�tolnak valamilyen szinten, de n�ha j�l esne ha oda j�nne any�m is meg�lelne. Szerintem kiskorom �ta nem �lelt meg senki. Se any�m, se ap�m, se tes�m. Max. bar�tok, de a csal�dt�l nagyon r�g �ta nem kaptam �lel�st de �gy �rzem nem is ig�nylem. Megtanultam �gymond n�lk�l�k �lni - sosem tudtam milyen egy igazi, szeret�, boldog csal�d. Mindig csak a veszeked�st hallgattam, az �t�seket t�rtem - sz�s szerint. Sose volt n�lunk olyan hogy le�ln�k az asztalhoz, megbesz�lj�k mi volt aznap vel�nk, seg�t�nk egym�son, tan�csokat adunk... nem. Itt mindig csak az �v�ld�z�s megy a p�nz miatt, s�t, m�r lassan minden miatt. Szidhatn�m itt �vekig any�mat, ap�mat, tes�mat, de nem akarom, mert egyszer�en �gy vagyok vele hogy nem �rdekel. Hozz�szoktam. Csak az�rt szar, hogy any�m miatt b�g�k �r�kat, miatta teszek k�rt magamban 15 �vesen, miatta jutnak eszembe 15 �vesen olyan dolgok amik nem kellen�nek. Most �szint�n. 15 �vesen nem azon k�ne agyalnom hogy hogy szabaduljak meg t�l�k, hogy �ljem meg magam, vagy milyen form�ban tehetn�k m�g k�rt magamban. Nem. Ilyen id�sen m�s dolgokon k�ne agyalnom, a tanul�son, a fi�kon, a bar�tokon.. Persze ezek a dolgok is ott vannak valahol, de valamilyen szinten a h�tt�rbe szorulnak. Az ut�bbi hetekben elvesz�tettem a legjobb bar�tn�met, a csal�dom hibbantabb mint valaha, �s �gy �rzem n�ha hogy nem akarok �lni. Csak szenvedek. Folyton hallgatni ahogy any�m rik�csol, �v�lt�zik, �rezni ahogy ver.. �rezni a f�lelmet amit minden egyes alkalommal �rzek mikor r�n�zek. Hogy vajon most milyen a kedve? Norm�lis? Vagy megint elkezd �v�lt�zni? Igaz�b�l azok a dolgok amiket mond, n�ha jobban f�jnak mint az �t�sei. "B�nom a percet amikor a vil�gra sz�ltelek" "B�rcsak meghaln�l" "Jobb lenne n�lk�led minden" "Akaszd fel magad, senkinek nem hi�nyozn�l"... F�jnak ezek a dolgok, f�leg ha az any�d �v�lti a szemedbe n�zve, �s nem tudod hova n�zz, hova fordulj, csak hogy ne l�ssa meg a k�nnyeket a szemedben, mert akkor az�rt is �v�lt�zik...Olyankor csak meredten b�mulok magam el� �s pr�b�lok arra gondolni hogy "nem szabad s�rnom. er�s vagyok." De nem megy. Mindig tiszta k�nny lesz a szemem. Nem tudom mit kezdjek olyankor. Ha visszasz�lok meg�t. Ha cs�ndbe vagyok, �gy �rzem hogy tehetetlen kis senki vagyok. De h�t az vagyok. Kisaj�t�tottam egy technik�t, amit akkor alkalmazok amikor valami nagyon f�j bel�l �s nem tudok mit kezdeni a bels�, lelki k�nokkal: beled�f�m a a k�rmeimet a combomba. N�ha a sz�mat is sz�tharapom bel�lr�l, olyannyira hogy elkezd folyni a v�r. Meg a combomb�l is. De nem �rdekel, mert nem �rzem a f�jdalmat. Elnyomja az a fajta f�jdalom ami bel�lr�l fakad. Ami any�m sz�j�b�l fakad. N�ha komolyan nem �rtem mi�rt �lek. Egy senki vagyok. Nem vagyok j� semmire. Nincs senkim. Persze vannak j� bar�taim, akikre sz�m�thatok. De a legt�bbj�k t�l messze van. Senki sincs akit �th�vhatn�k hogy ki�ntsem neki a lelkem, hogy s�rjak a v�ll�n, hogy �leljem. Nincs. Egy ember volt. De �t elvesz�tettem. Vagyis, hogy pontosan fogalmazzak, � vesz�tett el engem. Eldobott. De ezzel a dologgal is megb�k�lek. Egy fi� se f�rt meg eddig mellettem huzamosabb ideig, 1 h�nap ut�n mindegyik dobott. De h�t, vannak n�lam szebbek, okosabbak, v�konyabbak, nyugi! �n sem magamat v�lasztan�m. Igaz�b�l csak egyet�rteni tudok any�m �sszes szav�val. �n is b�nom amikor a vil�gra sz�lt. B�rcsak meghaln�k. Jobb lenne n�lk�lem minden.
Most �gy t�nik mintha megakarn�m �lni magam. De nem. N�ha eszembe jut, �s olyankor t�nyleg �gy vagyok vele hogy nem �rdekel senki �s semmi, de t�l gy�va vagyok ahhoz hogy megtegyem. Er�s akarok lenni. Nem akarom hogy any�m �s a t�bbi dolog sz� szerint a hal�lba kergessen. Fel akarok �llni, kiakarok �llni magam mellett �s egy �rett, feln�tt, dolgoz� n� szeretn�k lenni. Csak be kell t�ltenem a 18. �let�vemet �s h�zok a gecibe innen. Vannak terveim, csak t�l sok akad�ly van el�ttem. Nem tudom hogy k�pes vagyok-e �tugrani ezeken az akad�lyokon.