2013.12.23. 14:41, sophie
Kicsit unom már ezt a kinézetet, úgyhogy átraktam az egészet középre. Nos, sok minden nem változott, lehet vissza is állítom úgy, ahogy eddig volt, de valami változás már kellett. Az az igazság, hogy túl lusta vagyok ahhoz, hogy keressek egy normális css kódot, átírjam, megírjam, satöbbi, úgyhogy szerintem ez marad még egy ideig :D De illik is szerintem stílusomhoz. Szürke. Mint én. Haha.
Nem tudom más hogy van vele, de mi nagyon elvagyunk csúszva ezzel a karácsonyos dologgal. Mármint, még karácsonyfánk sincs. De tényleg. Engem az se zavarna, ha nem lenne egyáltalán, mert hülyeségnek tartom. Kivágni egy fát, felállítani, kidíszíteni.. minek? Hogy 1-2 hétig ott álljon? Akkor már műfenyő. Csak anyum nem megy bele, mert hogy annak nincs jó illata. Úristen, mekkora problémák, komolyan. Ezért kivágni a fákat.. na mindegy. Karácsonyi hangulatom egyáltalán nincs, és ennek talán az egyik legfőbb oka, hogy nincs hó. Bár alapból nem szeretem a havat, úgyhogy ez se zavar. Legalább nem kell havat lapátolni. Na igen, amint látni lehet, nem igazán szeretem a karácsonyt... Vagyis akkor igen, ha van hangulatom hozzá, együtt van a család, satöbbi. Pff, család? Már azt se tudom mit jelent igazából ez a szó :) Kb. 3 éve minden karácsonykor más faszi karácsonyozik velünk, amit már nagyon unok.
Fú basszus, az előző mondat után hívott apum skypeon, és vele beszéltem. Nagyjából másfél órát.
Szóval a karácsonyra visszatérve, régebben sokkal jobb volt. Kiskoromban. Mikor elhittem, hogy a Jézuska hozza az ajándékokat. Emlékszem, mindig a szobámba ültem anyummal, néztük a tv-t, és izgatottan vártuk a Jézuskát. Aki apum volt. Na mindegy. Aztán apum mindig kopogott, és úgy jött be, mint akit áramütés ért. Ott ugrált meg ilyenek, hogy "megjött a Jézuska, te jó isten, gyertek gyorsan", satöbbi. Aztán kifutottam, kibontottam az ajándékokat, és minden jó volt.
Azóta már más a helyzet. Azóta már nincsenek együtt, sőt, nem is tudom hány éve nem karácsonyoztunk így együtt, négyesben. Mióta tesóm megszületett azóta minden más, ő lett a kiskedvenc, satöbbi. Mindegy, erről majd máskor esetleg :) Szóval a karácsony az nekem semleges. Se nem jó, se nem rossz. Amúgy emlékszem, tavalyelőtt, a 13. születésnapomra barbie babákat kaptam, és olyan boldog voltam, hogy ott bőgtem. Hát, ez ciki. Vagy nem? Nem tudom, a mostani 13 évesek már rééégen nem barbiznak, sőt, de mindegy. Én azért örülök, hogy volt rendes gyerekkorom. Normális. Elektronikai cuccok nélkül. Amikor képes voltam eljátszadozni mondjuk egy darab kővel. Most ha elém raknának egy követ, nyilván nem játszanék vele, hanem, mondjuk fejbedobnám vele tesómat. (?). Csupán szeretetből.
Jaj, most úgy mesélnék ilyenekről, mármint ilyen régi dolgokról, amik megtörténtek, de most nem arra szántam a bejegyzést :) Majd a következőbe, vagy valamikor lesz egy ilyen visszaemlékezős, ahol mondjuk leírom, hogy hogyan éltem 1 évig Németországban, miken mentem keresztül, stb. Ez nem is rossz ötlet. Szerintetek?
Tegnap volt ugyebár a szünet első napja. Úgy volt, hogy nem csinálok egész nap semmit, csak fekszek, és sorozatot nézek. Mostanában a Skinset nézem megint. A 6. évad második feléig eljutottam anno, de abbahagytam valamiért. Most folytattam, sőt, már csak 2 rész van a 7. évadból :) Utána fogalmam sincs mit nézzek. Ti szoktatok nézni sorozatokat? Tudtok esetleg jókat? :)
Úgyhogy tegnap csak feküdtem. Egészen 1 óráig. Utána anyum berontott, és megkérdezte, hogy bemegyek-e velük a városba. Mivel úgyis terveztem, hogy karácsony előtt felmegyek és bevásárolok, ezért belementem. Sok kedvem nem volt velük menni, mármint anyám pasijával, tesómmal, meg anyummal, de hát jobb volt így, mint egyedül buszozgatni a sötétben. Merthogymár kb. 3 óra után olyan sötét volt, mintha minimum este 11 lenne. A lényeg, hogy felmentünk, és a központba felérve közöltem, hogy ők menjenek amerre látnak, én meg megyek amarra. Oké, úgy volt, hogy majd egy helyen találkozunk X óra múlva. Igazából annyira nem vagyok jártas abban a városban. Oké, oda járok suliba, de általában suli után megyek rögtön haza. Mivel szombaton Klauval bementünk egy ajándékboltba, gondoltam bemegyek megint, mert elég jó cuccok voltak. Csak egy baj volt ezzel, méghozzá, hogy fogalmam sem volt, hogy hol is volt az a bolt. :D Vicces volt. Ja, nem, nem volt vicces. Nagyjából háromnegyed óráig köröztem a városban, és higyjétek el, nem olyan kis város ez. Annyit tudtam, hogy a templom környékén volt, mert közvetlen a szentmise után mentünk be a boltba. Eszembe jutott, hogy felhívom Klaudiát, hogy mégis hol a jó büdös bánatba van az a bolt, de elvetettem az ötletet. Arra emlékeztem, hogy mellette volt még egye ajándékbolt. Ennyi. Végül nagy nehézségek árán meglett, pont 2 óra előtt 10 perccel. És 2-kor zárt a bolt. Gyorsan kiválaszottam tesómnak egy névreszóló bögrét, aztán rámszólt a nő, hogy fizessek, mert zárás van. Én meg ilyen "bocs, hogy idejöttem elkölteni a pénzem" fejet vágtam. Jesszus. Na mindegy. Mivel anyumnak és tesómnak megvolt az ajándéka (1-1 névreszóló bögre, tudom, eredeti), úgy voltam vele, hogy keresek valamit anyám pasijának is, azért mégse legyek bunkó. Amúgy eszembejutott, hogy neki is névreszóló bögrét veszek, de nem volt olyan. Bementem 34 boltba, 12 karácsonyivásárba, de sehol se találtam olyat, ami illene hozzá. Persze olyat nem is gyártanak. Mármint "bunkó vagyok" feliratút. Haha, vicceltem. Nem amúgy.
Nem is ismerem egyébként. Annyit tudok, hogy kávézik, meg bunkó. Végül feladtam. A plázába se volt semmi jó, úgyhogy felhívtam anyumat, hogy végeztem. Találkoztunk egy ruhásbolt előtt. Na és itt eltört nálam a mécses. Vázolom: anyum meg a pasija ugye mondták, hogy karácsonyra nem kapok semmit, mert lesz egy meglepetésük, de az majd csak karácsony előtt/után lesz. Én szentül megvoltam győződve arról, hogy felmegyünk Pestre és bevásárolunk nekem pár cuccot, mert tudják jól, hogy az az egyik vágyam, hogy felmenjünk oda. Nincs messze Pest tőlünk, de egyedül nem szeretnék menni, más meg nem jön velem, úgyhogy tökre örültem neki. Persze nem volt biztos, hogy oda megyünk, de el nem tudtam képzelni, hogy akkor mi lehet az. Erre a ruhásbolt előtt közli anyum, hogy most kapjuk meg a meglepetést: elmegyünk a mekibe.
Baszdmeg. Hát nagyon lefagytam. Egy kicsit nagyon. Ez most komoly? Az a karácsonyi ajándék, hogy elmegyünk a mekibe? Suli után csomószor bemegyek basszus, és megkajálok! Nagyon nagyon szivenütött. Oké, tudom, hogy hálásnak kéne lennem, mert van akinek még erre se van pénze, de basszus, ez most komoly? Olyan szar hangulatom lett, hogy talán Boldinál éreztem utoljára ilyet. Ok, az nem volt olyan rég, de na. Anyumnak fel is tünt, hogy valami nem stimmel, de nem szóltam semmit. A mekibe se kértem kaját, csak egy fagyis üdítőt, és kész. Anyum kérdezte, hogy mi a baj, én meg mondtam, hogy semmi, fáj a hasam. Elhitte.
Most nézhettek szívtelen köcsögnek, meg nem is tudom, hálátlan ribancnak, de ez akkor is szarul esett. Tisztában vagyok vele, hogy nem vagyunk gazdagok, de azért szegények se. Annyit megengedhetnénk magunknak, hogy felmenjünk Pestre, és vegyünk nekem 1-2 cuccot, mert itt, ebben a városban pár ruhásbolton kívül nincs semmi jó!
A teszkóban anyumnak elmondtam, hogy mi a bajom végülis, ő meg mondta, hogy nincs pénze ilyenekre. Vicces. Na mindegy. Ja, meg mondta anyum a mekibe, hogy majd ezután bemehetünk a XY boltba, ahol vehetek 2 nadrágot. Tök jó, de tényleg.......... Mindegy.
Ezután elmentünk a teszkóba, ahol ismét különváltunk, mert 1, nem volt kedvem velük lógni 2, bekellett szereznem még pár ajándékot. Tesómnak vettem egy toll/ceruza készletet, anyám pasijának meg egy bögrét. Ennyi. Utána csak bóklásztam össze-vissza, egyszerűen nem akartam látni őket.
Úgyhogy a tegnapi nap se volt valami jó. Én nem értem ezt amúgy. Sokszor írtam már erről, hogy anyám egy munkanélküli lusta nőszemély, de ennyire? Simán találhatna munkát, ha akarna. De nem akar. Mindegy... én 15 éves létemre simán elmennék dolgozni, sőt, kerestem is a nyáron, meg még mindig keresek, de nincs. Viszont egy 40 éves végzettséggel rendelkező nőnek, szerintem akad. Hagyjuk, tényleg hányingerem van ettől.
Szuper kis karácsony. Holnap este is csak kibökjük egymás szemét a becsomagolt tárgyakkal, aztán mindenki takarodik a dolgára. Gyönyörű. Régebben karácsony után mindig beszélgettünk, játszottunk, zenét hallgattunk... Most meg.
Amúgy azon gondolkodtam, hogy Boldinak írjak-e holnap. Mármint egy "Boldog karácsonyt:)" üzit. Nem tudom. Szerintetek?
Szilveszter. Az eddigi szilvesztereim.. hát, szépen szólva fosok voltak. Oké, volt 1-2 jó, amit élveztem, de az is csak rokonok társaságában volt. A tavalyelőtti se volt olyan rossz. Otthon voltam, unatkoztam, nem csináltam nagyon semmit, de jó volt. Éjfélkor bementem apum szobájába (anyám akkor is elment inni), és néztük a német adást. Aztán berakták a tv-be a német mulatós zenéket ,amiket amúgy utálok, és elkezdtünk táncolni. Apum, tesóm, meg én. Mint a fogyatékosok. De nagyon jó volt, sokat röhögtem és boldog voltam. Utána behozhattam Fülest, a legkedvesebb kutyámat, és játszhattunk vele. Pedig köztudott volt, hogy apum nem szereti az állatokat a házba, de akkor beengedte. Mennyire boldog voltam.. Most meg könnyezek. Mert apum németbe van, a hugommal utáljuk egymást,
Füles meg meghalt. Elgázolták. Bár nem gondolok már rá minden nap, attól nagyon hiányzik. Istenem, annyira hiányzik. Szavakkal ki sem tudom fejezni, hogy mennyire. Bármit megtennék, bármit, hogy utoljára lássam. Megszakad a szivem, komolyan. Lassan egy éve meghalt. Nem tudom pontosan mikor, melyik hónapban, melyik nap. Nem akartam megjegyezni. Jesszus, lassan 1 éve? Mintha tegnap lett volna. Mikor hazajöttem, nem volt itthon, aztán elmondták, sírtam, sőt, bömböltem. Áthívtam Petrát, együtt sírtunk. Nagyon nagyon sírtam. Sosem sírtam még annyira.
Erről is szeretnék majd részletesen írni. Nagyon régóta. Csak eddig nem tartottam magam elég erősnek hozzá. Majd talán most.
Szebb vizekre evezve.. Idén nem tudom hogy lesz a szilveszter. Elvileg unokatesómmal megyünk valami házibuliba, de nem biztos. Sok kedvem nincs. Viszont szeretnék kezdeni végre magammal valamit idén, és nem csak itthon búbánatosan ücsörögni. Majd lesz valahogy.
Minden olvasómnak boldog karácsonyt kívánok! Hátha nektek boldog is lesz. :)
Szilveszter előtt meg még úgyis írok.
Bocsi az össze-visszaságért, de mivel nem voltam suliba, nem tudom rendszerbe szedni a dolgokat, ezért csak így, össze-vissza írkálok.. :D
X
UPDATE: 18:56 van, és ajándékokat csomagoltam éppen :D Mivel ígértem egy képet a csomagolópapírról (?), ezért most ide csatolnám :) Az első képen az ajándékok látszódnak, a másodikon meg egy közelebbi kép a papírról. (Amit, mellesleg, Boldi megfogott.) Bocsi a minőségért, fogalmam sincs, miért lett ilyen ratyi, de látszódik valamennyire a lényeg:
Uu tényleg, így már beugrott, hogy írtál Chuckról. De tévedsz. Ő az Én férjem!! :DDDD na jó, nem. Már elváltam. Kétszer. o.O
Ez jó Boldis terv. :D Sok sikert! :D