2014.05.26. 16:04, sophie
Az elmúlt egy hétben leginkább azért nem írtam mert nem volt kedvem. Úgy gondoltam a napjaim végén hogy felesleges írnom, még akkor is ha történtek dolgok. Jót tett ez az egyhetes pihenés mert most olyan mintha újúlt erővel vágnék neki a dolognak. Mikre képes egy hét.. Rengeteg minden változott.
Kémiából próbáltam (sikertelenül) javítani. A tegnap rengeteg tanultam rá. Ma önként jelentkeztem hogy javítsam az 1,3-as átlagomat, erre nem is azt kérdezte, amit megtanultam, hanem a jóval régebbi anyagot amit természetesen nem tudtam. Nem tudom hogy adott-e rá jegyet, vagy inkább hagyta, de végülis mindegy. A bukás most már ezerszázalék. Hogy fogok átmenni a pótvizsgán mikor kettesre nem tudok lefelelni? Megkérdeztem óra végén a tanárt hogy majd ad-e olyan lapot amin rajta lesznek a pótvizsgás cuccok, hogy miket nézzek át satöbbi, és azt mondta hogy fog. Szóval azt majd át tanulmányozom és az egész nyaramat annak fogom szentelni hogy jövőre a 10. osztályt elkezdhessem.
Rengeteg dolgozatot írtam és tanultam is rájuk. A 2 órás irodalom fogalmazásomon ahol a maximum oldal másfél volt, én írtam hármat. Ezek mellett még írtam törit, angolt, matekot, satöbbi. Sajnos csak így év vége fele jött rám a nagy tanulási láz és már sokra nem megyek vele. Nagyon sajnálom ezt az egész kémia dolgot. De tényleg. Tök sokat készültem rá a nagy semmiért. Az óra elején felmondtam két A4-es lapot kívülről a lányoknak. Megérte? Nem.
Az utóbbi időben hanyagoltam a sorozatokat, kétnaponta ha egy részt megnézek a Walking Deadből. Helyette olvasok vagy Simsezek. Na igen. A tegnapi napom a tanulás mellett leginkább arról szólt. Függő lettem, nincs mese.
Túl sok minden nem történt velem amúgy az elmúlt egy hétben. Elkezdtem egy új tumblr-t mert újratettem a gépem és a réginek nem tudom a jelszavát. Nem nagy szám, semmi extra, de legalább kitudom élni magam. Akit érdekel: shh-let.tumblr.com (Igen, tudom, roppant intelligens cím, de egyszerűen az összes foglalt volt ami tetszett.)
Utoljára hagytam a legbonyolultabb dolgot ami nem más természetesen mint Boldizsár.
Nagyon sok minden történt vele kapcsolatban az elmúlt egy hétben és nem vagyok benne biztos hogy az összeset letudnám most írni. Azt se tudom már hogy mit írtam róla utoljára. A lényeg, hogy nagyon jókat beszélgettünk a buszon vagy a suliba. Aztán múlthét csütörtökön nem jött suliba. Akkor Ervin az ebédlőbe közölte velem, hogy egészen jövőhét (tehát ez a hét) szerdáig nem jön. (Azóta is azon agyalok hogy most szerdán már jön-e vagy nem.)
Természetesen letargiába estem és azon agyaltam hogy mit kezdjek az életemmel. Klauék persze csak legyintettek mert hogy nekik sokkal rosszabb. Jó, persze. Ők nem látták hónapok óta Noét meg Danit. De ők még nem is beszélgettek soha! Én viszont már kb. napi szinten beszélgettem Boldival és tökre megviselt hogy nem jön suliba egy jó ideig. Facebookon alapból halott ügy volt az hogy ráírjak és dumáljunk, szóval úgy voltam vele hogy túl kell élnem.
2 nappal ezelőtt Facebookon rámírt Dávid, aki egyre inkább kezd idegesíteni. Rámírt azzal az indokkal, hogy ő megy este bulizni. Oké, értem én, csak leszarom. Végül megint Boldinál jukadtunk ki szóval a végén inkább hagytam is az egészet és leléptem. Eddig még Ervin is próbált pozitívan hozzáállni ehhez az ez egészhez de mostanában már ő is azt mondogatta, hogy egyszerűen szarjam le és ne éljem bele magam. Próbáltam normálisan viselkedni és válaszolni holott legszivesebben elküldtem volna a picsába mindkettőjüket. Elegem volt már hogy mindig mindenki próbálja nekem megmondani hogy Boldi mit érez. Elegem volt.
Pénteken ráírtam facebookon Boldira, hogy beteg-e, mire írta, hogy aha. Erre írtam, hogy jobbulást, mire ő írta, hogy köszi.
Tegnap este elhatároztam - mint már olyan sokszor tettem.. ó, de még hányszor.. -, hogy nem érdekel Boldi. Elhatároztam hogy beszélgetni fogok vele ugyanúgy ahogy eddig, jó fej leszek vele, nem fogok megváltozni. Egyszerűen csak nem akartam már folyamatosan rágondolni, idegeskedni miatta, satöbbi. Tudtam hogy halott ügy lesz de azért megpróbáltam. Az egész 9. osztályt azzal töltöttem hogy Boldizsár figyelmét felkeltsem. Szerintem ez többé-kevésbé sikerült is, így évvégére.. Mármint elég jóba lettünk, mondhatjuk akár azt is, hogy haverok, sőt, talán még barátok is vagyunk. Hiába mondogattam annyiszor Dávidnak hogy nekem ez is tökéletesen megfelel, hogy csak haverok vagyunk.. Ugyan. Kit akarok átverni? Szóval tegnap úgy voltam vele, hogy a 9.-et végigszenvedtem, ha Isten is úgy akarja és tizedikes leszek, akkor azt az évet nem fogom rápazarolni.
Már vagy fél órája nem gondoltam rá (pff), amikor megsemmisült a tervem.
Kezdjük azzal hogy tegnap este borzalmas fejfájás és hasfájás kínzott. Egyszerűen nem tudtam mit kezdjek magammal annyira szarul voltam. Befeküdtem tesóm ágyába (ő elment 3 napos táborba) és neteztem. Éppen képeket nézegettem egy elhagyatott régi elmegyógyintézetről amikor hallottam, hogy valaki írt (közben meg volt nyitva a facebook is). Úgy voltam vele, hogy biztos Luca vagy Klau, esetleg Dávid, ráér. Egyszerűen nem volt kedvem senkivel se beszélni, olyan szarul éreztem magam. Egy bő 10 perc után aztán amikor már kiment a fejemből hogy írtak, véletlenül rápillantottam a Facebook fülre, ahol a következő szöveg állt: "Boldizsár üzenetet küldött". Na. Hát. Nagyon sokszor kaptam már sokkot nyomorral teli életem során, de az a sokk, ami tegnap elkapott, na az leírhatatlan. Ott feküdtem, néztem az üzenetét ("szia"), és... betegesen leizzadtam, nem kaptam levegőt, remegtem, fájt a fejem, a hasam, és egyszerűen képtelen voltam megmozdulni. Sokkot kaptam. Aztán visszaírtam neki, mire ő megkérdezte, hogy miújság. Mindegy, a lényeg hogy 10 óráig beszélgettünk aztán köszönés nélkül mindketten leléptünk. Én amúgy se szeretek nagyon elköszöngetni, úgy látszik ő se. Írtam Lucának egy "ÚRISTEN RÁMÍRT BOLDI" üzenetet, aztán magam sem tudom miért, kirohantam anyámhoz és a palijához, és közöltem velük is a dolgot. Akiket mondjuk fele annyira se érintett meg a dolog mint engem. Érthetetlen okokból.
Alvás előtt azon agyaltam hogy na, ennyit a nagy fogadalmamról. Még egy óráig se tudom tartani magam hozzá. Nem tudom mi ütött belé, hogy rámírt, hogy érdeklődött stb. Fogalmam sincs. De már kezdem kicsit unni a sok "miért" kérdést és inkább csak örülök a dolgoknak.
Ma ugye feleltem (?) kémiából amit tegnap este megírtam Boldinak is. Ez már az előbb történt, egy órája kb. Ültem a buszon, és gondoltam fel lesek fb-re, hogy írtak-e. Általában sosem szoktam suli után megnézni, max ha hazaértem. Most viszont felmentem, és láttam, hogy jött 3 üzenetem. Az egyiken megakadt a szemem: Boldi. Azt írta, hogy "Szia. Hogy sikerült?" Sokk. Beszélgettünk egy pár szót aztán most megint csönd van. Nem tudom... valahogy tényleg nem szeretek vele fészen beszélni. Oké persze valamilyen szempontból IMÁDOK. De a másik szempontból meg.. mindig olyan mintha idegesíteném. Akármit írok röviden válaszol és lehet hogy ő mindig de ez akkor is nekem úgy jön le hogy idegesítem. Élőbe nem érzem ezt soha, de fészen mindig. Nem is merek semmi témát felhozni most se, vagy kérdezni valamit, mert SOSEM TUDOM, hogy most mit gondol, mit csinál miközbe válaszol, stb. Élőbe meg látom. Letudom olvasni az arcáról ha valami nem tetszik neki vagy éppen tetszik. De azért nagyon örülök hogy írt. Úúúúgy szeretem. Leszarom a fogadalmamat.. Úgy se fogom betartani...
Szerdán - vagy csütörtökön - végre láthatom... Annyira várom már komolyan. Borzalmasan hiányzik......
Minden olyan jó lenne, ha nem lenne az a kémia. Anyám meg fog ölni ha megbukok, és bizony megfogok. Az egész nyaram tönkre lesz téve mert végig tanulni fogok. Az meg közel sem biztos hogy átmegyek. Most is csomót tanultam és a kettes nem lett meg. Mi lesz majd a pótvizsgán? Áhh...
(Zárójelben megjegyezném hogy amikor írtam Boldinak a kémiás sztorit azt írta rá, hogy "szegény". ÍÍÍÍÍÍ.)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Ahw az a cuksi kémia... tavaly félévkor én is buktam belőle, idén meg 5ös voltam. :DD bár most év végén 4es leszek valószínűleg. De most meg fizikából fogok bukni. Eddig mindig megvolt egy 2-3-as, de ebben a félévben csak egyesem volt, és most is írunk egy tézét... csak az a gáz, hogy azt se tudom, milyen anyagból fogunk írni. xd szóval ha ez esetleg megnyugtat, nem vagy egyedül. :D A boldis dolognak meg nagyon örülök! Látod, mit ki nem hozol belőle...:D