Fúú, 9 óra lesz, 10-kor aludnom kéne és a blog megírása kb. másfél óra lesz ha szünet nélkül számolom, úgyhogy jobb lesz ha elkezdem. Ez a nap nem volt semmi, most estem haza konkrétan és a fürdés után az első dolgom az volt, hogy elkezdek blogolni. Na jó, előbb végignéztem az instagramot aztán kezdtem el blogolni. xD Na mindegy. Akkor kezdeném a reggellel.

Éjjel kb. 4 órát aludtam össz-vissz, de ez már ilyen megszokás nálam vasárnaponként. Egyszerűen hiába fekszek le 10-11-kor, hajnali 2-3-ig tuti forgolódok és egyszerűen nem értem miért. Direkt korán keltem tegnap hogy este jó fáradt legyek, a szobát is kitakarítottam, Buksival is játszottam, erre olyan éber voltam hogy konkrétan kedvem lett volna zenét kapcsolni és táncolni rá. (Ez egyébként érthető okok miatt nem következett be.) A reggel azonban nem voltam teljesen agyhalott, sőt, tök jó kedvem volt. A nap folyamán egyre fáradtabb lettem most meg mindjárt elalszok írás közbe. Egész normálisan sikerült sminkelnem, sőt még a ruhaösszeállítással is tökre megvoltam elégedve. Na amúgy emlékeztetnem kell magam hogy 5 percenként mentsek, mert ez a ház kiszámíthatatlan és néha random elmegy az áram.. Nem tudom hogy ez normális-e de nem hiszem.. Amúgy a buszon Ervin nem ült mellém mert még mindig bántotta valami a kicsi szívét, így egy öreg néni ült be mellém és én nem akarok gonosz lenni meg semmi de egyszerűen olyan elviselhetetlenül bűzlött hogy én azt hittem leszállok. Plusz a nap is a szemembe sütött szóval nem volt valami kellemes fél órás utazás, de túléltem. Amikor leszálltam a buszról Roli csatlakozott hozzám majd bementem a boltba rágóért (ő kint megvárt). Namármost én abba a boltba azért járok mert tök kicsi, olcsó és kevesen járnak, erre most bent volt vagy 5 ember, azok közül az egyik meg 10 csomag kávét vett (!), így egy kis ideig eltartott mire sorra kerültem aztán nagyjából 5 másodperc alatt kifizettem, szóval ja, nagyon megérte, Roli kint már félig elaludt mire végeztem. A suliba elmentem a büfék mellett, odaköszöntem Klauéknak majd leültem a padra Csabi meg Csikszi közé és velük beszélgettem/tanultam a bioszt, ugyanis én akkor jöttem rá hogy dogát írunk. Csabi kérdezte hogy "tanultál?" én meg "hát persze!", közbe meg azt se tudtam miről van szó xD 

Időközbe jöttek a D-sek. Boldi meg Martin pont akkor mentek el előttem amikor én álltam fel hogy bemenjek a terembe, és hát nem viccelek ha azt mondom hogy Bolditól pár centire álltam és nem vett észre. Én néztem, vártam hogy egymásra nézzünk és köszönjünk, ő meg csak ment előre xD Milyen aktív reggelente. Dorka odajött és ijedten megkérdezte, hogy "ez mi volt?" Én meg mondtam, hogy "áh semmi, csak nem vett észre, megesik nála". Amúgy Dorkát nagyon lázba hozza a kapcsolatom Boldival és azt hiszem egyedül van ezzel xD De azért jól esik hogy mindig megemlíti meg megkérdezi hogy mi van vele. 

A biosz doga nem ment annyira rosszul de azért túl jól se. 

Fizikán angolházit írtam szokásomhoz híven, amikor Rebeka meg Fanni is elkérték. Én meg odaadtam. Rebeka azt mondta, hogy majd hoz nekem csokit, amiért mindig leírhatja a házit, mire mondtam, hogy áá nem szükséges, de azért remélem hogy tényleg hoz. Az óra hátralevő részébe meg Csengével beszélgettünk, és teljesen meglepődök még most is hogy milyen jól eldumálgatunk. Semmi komoly dologról nem beszélünk, multkor is az óceánokról beszéltünk, ezúttal a sorozatokról. Bevallottam neki hogy szerelmes vagyok Jared Padaleckibe és annyira röhögött hogy majdnem megfulladt, mert annyira élethűen játszottam el a szerelmest. Pedig amúgy nem játszottam el de ő ezt nem tudja. Minden szó igaz volt. Fizikán észrevettem hogy Viktor hívott vagy háromszor, és fogalmam se volt mi a baja lehet. Pénteken jól elbeszélgettem vele facebookon Mátéról meg az egyik osztálytársáról aki összejött a mi egyik ismerősünkkel (erről beszélgettem Klauval is ugye). Fizika utáni szünetbe elősször megvártam míg a D-sek bemennek a terembe, hátha odajön Boldi, de nem jött. Viszont köszönt legalább, ami már haladás, úgyhogy ja. Meg amikor ment be pont eltakart az egyik srác minket egymástól és a nyakunkat nyújtva néztük egymást. xD Közbe meg mosolyogtunk meg ilyenek. Hát végem. Mikor behúztak akkor elmentem a mosdóba de igazából csak azért hogy lássam Mátét. xD Meg ugye kíváncsi voltam Viktorra hogy mi a baja van. Hát Viktor ott is várt, egyedül, készenlétbe mintha tudta volna hogy odamegyek, és mondta hogy látta az osztálytársát (aki szintén Máté) a barátnőjével és hogy adtak egymásnak arcrapuszit. Ezért hívott vagy háromszor. Fantasztikus. Elmentem kezetmosni mert tiszta dzsuva voltam, Máté meg pont az ajtó előtt állt de nem nézett rám. Hát basszameg. Konkrétan elmentem előtte meg mellette is, de rám se nézett. Viktorral a falnak nekitámaszkodva álltunk és úgy beszélgettünk egymás mellett. Ő beleélve magát a sztoriba mesélte a dolgait, én meg a nyújtózkodó Mátét néztem aki Johnny-val együtt a tablóképekre mutogatott, ezáltal felcsúszott a póló a hasukon én meg ott haltam meg. Mondtam Viktornak, hogy "Viktor ez már nem normális, ez beteges hogy egy ember képes ennyire jól kinézni", mire megkérdezte, hogy "Most melyikről beszélsz?" XD Hát ja, nálam sose lehet tudni. (Erre nem feltétlenül vagyok büszke, ezt meg kell azért jegyeznem.) Odajött a d-sek közül Martin és mondta, hogy bemegy hozzájuk három cserediák LÁNY órát nézni, én meg teljes pánikba esve kérdezgettem, hogy: "jól néznek ki? fiúszemmel??" Ő meg mondta, hogy csak az egyik. Mint kiderült hozzánk angolra is bejött három csaj, akik amúgy magyarok csak Mo. másik feléről jöttek sulit nézni, amit tökre nem vágok de mindegy. Tökre féltékeny lettem az egyikre, mert a tanárnő csomószor őt szólította fel helyettem, meg ott kedveskedett vele én meg elhanyagolva éreztem magam. Mert ezt általában velem csinálja. xD Plusz a tanárnő le is cseszett mert rosszul válaszoltam valamire, hát komolyan feszítsen keresztre, én nem értem hogyha Rebeka bukásra áll és tele van egyesekkel miért baj az ha én a 4-es, 5-öseimmel nem tudok válaszolni egy rohadt kérdésre. Megbántva hagytam el a termet, vagyis próbáltam, csak hogy a tanárnő közölte mindenkivel, hogy legyünk oly szívesek körbevezetni a lányokat az iskolába (!). Nahát senki nem moccant meg úgyhogy mentem én, elkisértem őket a wc-be aztán viszlát. Ennyi volt a nagy körbevezetés. A tanárnő megdicsért, hogy "te vagy a legnormálisabb mind közül, büszke vagyok rád" stb, úgyhogy utána jó kedvem lett. Mint egy kiskutya komolyan. xDD 

Egész szünet alatt összevissza járkáltam a folyosókat mert próbáltam megkeresni Viktort hogy ideadja a szöveggyűjteményét, de egy rohadt c-st se láttam. Azaz láttam Mátét meg Johnny-t de azok rohadtul leszartak, és habár átfutott az agyamon hogy megkérdezem tőlük hogy hol van Viktor de mire észbekaptam ők is eltüntek. Becsöngetés után vettem észre hogy az összes c-s jön fel az udvarról, hát persze, végülis az egész iskola szünetekbe az udvaron van, mert vannak BARÁTAIK, akikkel kitudnak menni. Én mi a ráknak menjek ki egyedül ácsorogni. Habár Boldit mostmár egyszer leráncigálom mert olyan szép idő van én meg folyton bent rohadok. Klauék is folyton lent vannak és normális esetben én is mennék velük de mostanába semmi se normális, úgyhogy ja. 

Matekon nem volt semmi. Azt vettem észre hogy az óra utolsó 10 percébe általában csak így hirtelen abbahagyom az írást és csak nézelődök. xD Amit nem teljesen értek de mindegy. 

A következő szünetbe a folyosókat jártam hogy valakitől elkérjek egy rohadt szöveggyűjteményt, és hát kit látok meg? A D-seket. Pedig amúgy Viktorra gondoltam de hát az megint felszívódott pedig hívtam is csomószor. Mióta tudjuk egymás számát (péntek óta) azóta folyamatosan hivogatjuk egymást de még egyszer sem vette fel egyikünk se. xD A d-seknek csak egy része volt ott, Boldi pont nem, úgyhogy megláttam Ervint és odamentem. Na hát ahogy odamentem a két srác aki vele beszélgetett el is húzták a csíkot, köszi szépen, biztos kedvelnek. Ervin ideadta aztán elkeztem faggatni, hogy mi  baja van, mire közölte, hogy majd CSÜTÖRTÖKÖN (!) elmondja. Aztán eszébejutott, hogy csütörtökön nem is jön suliba (?), úgyhogy elmondta most, éshát az az egetrengető hiba amit elkövettem az volt, amit sejtettem: nem mentem oda hozzá a buszmegbe, hanem Boldiékkal voltam (!), plusz sokszor levegőnek nézem. Megmondtam neki kerek perec üvöltve, hogyha még egyszer egy ilyen kis piti dolgon megsértődik akkor soha a büdös életbe nem szólok hozzá mert kurvára kezdem ezt unni. Mire átkarolt és közölte hogy "jóvanmáá". Aztán Dávid megkínált egy szendviccsel, de nem kértem, úgyhogy felmentem a harmadikra és tanultam az irodalmat. Az irodalom doga ... hát fogjuk rá, 25 pontot alapból elveszítettem mert nem tudok verset elemezni szóval ja. 

Irodalom után ROHANTAM szó szerint a másodikra, és időbe odaértem, így Boldi amikor kijött a teremből rögtön odajött hozzám. Ez esküszöm egy ilyen szokássá válik, azt hiszem ez a harmadik vagy negyedik hét hogy ezt a 20 perces szüntet együtt töltjük. A legelején én hívtam oda, de utána magától jött oda, sőt, mostanába azt szoktam csinálni hogy direkt nem nézek rá meg semmi hogy vajon ha nem akad össze a tekintetünk akkor odajön-e. És igen, eddig mindig odajött, szóval ez a szünet ismételten tökéletesen eltelt. Csomó mindenről elbeszélgettünk és ahh, istenem, én sose fogom ezt megérteni amit ilyenkor érzek. Egyszerűen a szivem ilyenkor teljesen megvan bolondulva, és folyton csak vigyorgok mint egy hülye és jaj. Meg se tudom ezt fogalmazni. Nahát Máténál ilyen nincs, Máté abszolút csak külsőleg vonz, de Boldi az minden lehetséges módon, már-már betegesen... 

Meséltem neki hogy tegnap elkezdett furán villogni az előtérbe a lámpa, és hogy tuti szellem volt, mire közölte, hogy nem szellem volt, hanem ő, meghogy átlátszó volt és pucér. Erre közöltem, hogy azt tuti észrevettem volna. *Na itt most volt egy laza 10 perces blogszünet mert úgy beleállt a görcs a lábfejembe hogy anyum palija kellett megmasszírozza, és állítása szerint "hallotta ahogy visszapattan az ér a helyére." Egyre jobb ez a nap.*

Már a fél osztályom bement a terembe amikor én még mindig ott álltam és beszélgettem Boldival, majd amikor végre elköszöntünk még mindig ott állt és nem mozdult meg, hát komolyan legszivesebben ott maradtam volna vele. Amúgy megkérte hogy adja vissza Ervinnek a szöveggyűjteményt, de ezt félreértette és ez lett az egészből:

É: Visszatudnád adni Ervinnek a szöveggyűjteményt lécci?

B: Nincs nálam.

É: Tudom, itt van nálam, azért mondom.

B: Akkor miért kéred el tőlem? 

É: Én nem kérem.

B: Nincs nálam a szöveggyűjteményem.

É: Jólvan, de visszaadod Ervinnek az övét?

B: Tényleg nincs nálam na.

É: JÓLVANMÁR, ÉRTEM ÉN, DE EZ AZ ERVINÉ, KÖLCSÖN ADTA NEKEM, VISSZAADOD NEKI?

B: Ja, igen. 

É: Köszi.

Boldival őő.. hogy is mondjam.. néha elég nehéz a kommunikálás, mivel egy emelettel magasabb mint én és nem terjed el oda a hangom normálisan.

A közgét végigbeszélgettük, szó volt a jövő évi faktról meg az új közgés tanárgyakból, úgyhogy jól eltelt, nekem viszont csak az óra végén esett le hogy egész órán a kezembe markoltam a tollat író pózba xD 

Közgén eldöntöttem hogy én tuti nem tesizek, úgyhogy nem is tettem. Egész órán ültem és komolyan annyira kielégítő volt nézni ahogy a többiek szenvednek én meg csak ülök és lesem őket. Viszont folyton szaktanárival fenyeget a tanár mert nem tesizek. Szóval mostantól muszáj lesz. Amúgy eddig is tesiztem csak havonta pár órán nem. 

Tesi után siettem a buszmegbe, és ahogy kijöttem a suliból ott ültek a suli előtt Johnnyék. Máté nem, ő cigizett a pláza előtt majd elment a pékségbe. A buszmegbe amúgy rengetegen voltak és én azt hittem Boldi nem is jön, szóval gondoltam megyek a 35-össel mert azzal sokkal kényelmesebb, meg úgyse sietek sehova. Köszönöm istenem, hogy megáldottál annyi ésszel hogy nem mentem sehova, mert akkor most tuti nem történt volna ez meg. Megláttam Boldit úgyhogy úgy tettem mintha nem vettem volna észre hogy jönnek. Hát komolyan annál jobb érzés nincs mikor Boldi hátulról elkezd szuszogni a fejed fölé meg elkezd súgni a füledbe. Mosolyogva fordultam a jobb oldalamra, felnéztem majd köszöntem Boldinak, aztán balra szemmagasságba Dávidnak, majd közvetlenül a hátam mögöt Gergőnek. Hát ők ezt írtó viccesnek találták hogy egyenként köszönök nekik így azzal szivattak hogy köszöntek még vagy tízszer, én meg mindig visszaköszöntem, és itt valami írtózatosan fura dolog történt amit még most se tudok hovatenni, ugyanis amikor éppen Gergőnek köszöntem vissza negyvenedjére, akkor Gergő RÁMKACSINTOTT. Mosolyogva. Eltudom képzelni milyen összezavarodott fejet vághattam, és nagyjából 3 perc alatt számos magyarázat merült fel bennem:

1. Eddig valamit baromira félreértettem és nem Boldinak tetszek esetlegesen, hanem Gergőnek

2. Amolyan "támogatlak a Boldis dologba/tudok ám a Boldis dologról" féle kacsintás

3. Tikkelt a szeme

Ezt nem hoztam szóba egyikőjüknek se de naaagyon fura volt. 

Valami más helyiségre tartó busz állt meg előttünk és senki nem értette mi van. Boldiék a hátam mögött (szó szerint) a buszról beszéltek, én meg a kiírt táblán olvastam le hogy ez 15:20-ra van kiírva, és nagy büszkén elmondtam nekik, mire elkezdtek röhögni hogy pont erről beszéltek és hogy kicsit levagyok maradva. Leginkább Gergő meg Dávid röhögött, Boldi is persze de utána annyira aranyos meg kedves volt, mert közelhajolt hozzám és megkérdezte, hogy "mit olvastál le?, mennyire van kiírva?" stb. 

Az előttünk lévő busz mögött megjelent a szokásus buszunk és mire észbekaptam már mindenki odarohant, én meg ott álltam mint egy hülye mert nem értettem mi van. xD Boldi ott üvöltött hogy haladjak már, majd mikor odaértem beengedett maga elé és mondta, hogy foglaljak neki helyet, mire mondtam, hogy "nem kötelességem foglalni a helyet", mire mondta, hogy "igaz, megyek is inkább másik busszal". Csomóan furán néztek ránk hogy mi bajunk van de mi meg összenéztünk és elkezdtünk röhögni. xD Persze foglaltam neki, miért is ne foglaltam volna. Megkérdeztem hogy kívül vagy belül akar-e ülni, mire mondta hogy kívül, majd kienged ha leakarok szállni. Hát ez nem volt túl jó ötlet mert annyian szálltak fel a buszra hogy csomóan álltak is, így tökre paráztam hogy hogy fogok leszállni ha Boldi fel se tud állni, mire mondta, hogy "nem szállsz, jössz velem H-ba". (H=ott lakik). 

É: És mégis mit csináljak ott?

B: Én megyek haza, te meg leülsz egy padra.

É: Igen? Csakhogy tudom hogy hol laksz, tudom hogy hogy néz ki a házad és hogy mi a lakcímed. 

B: Hazugságban élek, azok nem a valós adataim.

É: Jaj istenem.

Amúgy költöznek, és mondta, hogy ha megyek vele H-ba akkor megmutatja az új házukat. Hát szivest örömest mentem volna de nála aztán sose lehet tudni hogy mit gondol komolyan és mit nem.

A körforgalomnál hirtelen másfele mentünk én meg pánikba esve szóltam Boldinak, hogy "jézusom Boldi hova megyünk?? Boldi rossz buszra szálltunk fel?? mi történik??" ő örült, hogy "EZAZ, LEROBBANTUNK" (?), a hátunk mögött mindenki jajgatott hogy "nemáááár". Amúgy tankolni álltunk meg. 

B: Most nincs ott a sofőr, gyorsan odamegyek és majd én vezetek.

É: Akkor előbb hadd szálljak le, mert nem tervezek meghalni ma.

Így kaptunk +10 perc beszélgetést, plusz ugye késett a busz is, szóval nagyjából 35 percet voltunk együtt és olyan jó volt. Amúgy valahogy feljöttek ilyen régi dolgok, és elmeséltem neki hogy mi az első emlékem róla.

Ezt akkor most leírom ide is. Az első emlékem az volt róla, amikor még kilencedikben az első pár hétben egy folyosón voltunk a d-sekkel én meg odamentem Csengékhez (ez ilyen kb. 5 fős csapat volt) és ők egész végig arról beszéltek, hogy "figyeld már, ott van Boldi, és Nikivel beszélget, tejóég, miért áll vele szóba? Egy ilyen helyes fiú miért áll Nikivel szóba?? tejóég!!" én meg mondtam nekik, hogy "hát én azt se tudom ki az, de nem is nagyon érdekel, nem tudom mit vagytok úgy oda érte". És tisztán emlékszem Boldira ahogy ott beszélget Nikivel egy nagyobb körön belül és olyan szinten hidegen hagyott hogy tényleg nem értettem mit vannak úgy oda. Ezt ugyanígy meséltem el Boldinak aki elkezdett röhögni.

É: ... és ez olyan vicces, hogy akkor még azt se tudtam ki vagy meg semmi, most meg nézd mi lett.

B: Jaja, most már legnagyobb ellenségek vagyunk.

É: Igen, pont ezt akartam mondani. (Amúgy egyáltalán nem ezt akartam mondani, azt akartam mondani hogy azóta mennyi minden változott, akkor még azt se tudtam ki ő és nem is érdekelt, most meg ő a mindenem és ez egyszerűen csak vicces. Merthogy tisztán emlékszem hogy mondtam, hogy "mit vagytok úgy oda érte???". Hát most már tudom. Lel.)

Aztán elmeséltem még egy ilyen sztorit, amikor elősször mentem oda hozzá a buszmegbe egy téli napon és amikor leültem mellé a padra konkrétan beleültem a nagy tócsa vízbe, majd felálltam és elkezdtem káromkodni, hogy tiszta víz lettem. Boldi akkoris csak röhögött, pedig akkor beszélgettünk kb. elősször élőbe, és már akkor kiröhögött. Hát azóta nem sok változott. Ahogy elmeséltem neki a sztorit mondta, hogy erre emlékszik, és ahogy újra eszünkbe jutott az egész mindketten olyan szinten kezdtünk el röhögni hogy az hihetetlen, na erről a röhögésről beszélek amikor azt mondom hogy hiányzik a lányokkal a röhögés. Egyszerűen úgy eltudtam magam engedni, Boldi is az ölébe hajtotta a fejét és úgy röhögött meg csapkodott hang nélkül, én meg az ablaknak nekidőlve visítottam a nevetéstől. 

Annyira de annyira jó volt ilyen dolgokat elmesélni neki amúgy. Amikor elmondtam neki az első emlékemet róla akkor elkezdett gondolkozni.

É: Most mi agyalsz?

B: Azon hogy mi lehet az első emlékem rólad.

É: Ne is erőlködj, fogalmad sincs

B: Hát ez igaz

É: Jaj Boldi, a te memóriád az valami fenomenális

Na azt hiszem minden fontosabb dolgot leírtam, és akkor most következzen az, ami miatt most nem fogok tudni aludni kb. addig amíg be nem következik a dolog... hála Boldinak. Szerintem ez neki valami új hobbija, aminek az a megnevezése, hogy "Hogyan Baszogassuk Szandi Agyát" vagy "Hogyan Okozzunk Szandinak Álmatlan Éjszakákat". Mindenestre rohadt jól csinálja, ennyit megkell hagyni.

Boldi rejtélyesen: Nemsoká történni fog veled valami, de nem mondom el mi. 

É: Boldi ha most arra célzol hogy megfogok bukni kémiából, akkor csak szólok hogy ez nem jó vicc. 

B: *röhög* Dehogy, teljesen másról van szó. Most nagyon köcsög voltam bocsi. Nem kellett volna szólnom.

É: Hát az biztos. Na elmondod? Mivel kapcsolatos?

B: Veled. De többet nem mondok.

É: Fú Boldi, ne tudd meg mennyire, de mennyire haragszom most rád. Hogy lehetsz ilyen? Akkor inkább ne szóltál volna, tudod hogy most folyton ezen fog kattogni az agyam. Várj! Hallod? Most is kattog az agyam! TISZTÁN HALLANI! 

B: Nyugodj meg, beszéljünk másról, csinálj úgy mintha nem is mondtam volna semmit.

É: TE ESZEDNÉL VAGY? A héten megtudom legalább?

B: Nem.

É: Mikor fogom megtudni?

B: Jövőre.

Én üvöltve: TE MOST SZÓRAKOZOL VELEM EGYÉBKÉNT? DIREKT PRÓBÁLSZ SZIVATNI? 2016-ba fog kiderülni??? 

B: Dehogyis, addigra azt se fogom már tudni hogy ki vagy.

É: Jólvan, addigra lehet meg is halok.

B: Dehogy halsz. 

Amiket még kiderítettem A Dologgal kapcsolatban (mostantól így fogom hívni, amíg meg nem tudom mi az):

- Velem kapcsolatos

- Más nem tud róla, csak ő, mert ő találta ki

- A buszon folytatott egyik beszélgetésünk témája hozzá kapcsolódik

- Amikor majd megtörténik tudni fogom hogy az volt az amiről most beszéltünk

- Nem nagy dolog

- Azt is mondta, hogy ne éljem bele magam semmibe, mert pofára fogok esni, hát ez nagyon jól esett, köszönöm, de végülis igaza van, úgyhogy mától ez a mantrám, hogy "ne éld bele magad!", mert nekem 80.000 különböző lehetőség végigfutott az agyamon, amiket most nem publikálnék. 

Szóval ja, én azóta csak erre tudok gondolni, komolyan mondom olyan ideg van bennem hogy lehet emiatt állt görcs a lábfejembe. Kitudja. Nem nagyon akarok folyton rákérdezni mert félek hogy akkor elmegy tőle a kedve vagy valami, mert azért rohadtul kíváncsi vagyok, de annyit még megakarok kérdezni hogy jó vagy rossz dolog-e. Jézusmária. Multkor amikor kitalálta hogy kulcstartót adok neki akkor is ez volt, én mondom, neki ez a hobbija, hogy szivasson. Mi a ráknak szólt róla??? Maradt volna inkább csöndbe!!! De amúgy amilyen agyi kapacitásom van nem hiszem hogy majd a dolog megtörténte után lefog esni, hogy ez volt az. Na mindegy.

Mikor készülődtem a leszálláshoz, rájöttem hogy beszorult a táskám a lábam közé, és nem jön ki. Boldi nem tudott felállni mert még álltak mellette, mellesleg az elején azt hitte csak poénkodok, de mikor már vörös fejjel tépkedtem a táskámat a lábam közül akkor rájött hogy ez komoly, és a lábaim közé benyúlva segített kivenni a táskát. Aztán amikor már a fél busz leszállt, ő még mindig nagy nyugodtan ült, én akkor már indulásra készen álltam, és mikor rájöttem hogy nem akar megmozdulni, ráüvöltöttem, hogy BOLDI, ÁLLJ MÁR FEL, ő azt mondta, hogy "nem, jössz velem H-ba". Én meg már tényleg azt hittem hogy nem tudok leszállni időbe a hülyesége miatt xD 

É: ÁLLJÁL MÁR FEL

B: Nem, jössz velem H-ba.

É: NEM MEGYEK H-BA, ENGEDJ MÁR KI

B: JÓLVAN NA, TESSÉK

É: Szia Boldi!!

B: Szia!!

Aztán az ablakba integettem neki ő meg katonásan elköszönt, és utána szó szerint vigyorogva sétáltam apumhoz. 

Tesómmal meg anyummal később elmentünk a plébániába mert anyumnak szülőire kellett mennie, mi meg addig játszottunk a játszószobába, aka bezártak 10 évesek közé és azokkal kellett csocsóznom meg billiárdoznom. Már azt hittem magamba döföm a dákót a sok vinnyogás miatt. Tesóm is úgy viselkedett az elmeháborodott barátai között mint valami 5 éves úgyhogy ott a barátnői előtt elkezdem üvöltözni, hogy viselkedjen 10 éves módjára és ne sipákoljon meg fetrengjen a földön mert olyat kap hogy kirepül az ablakon. xD

Ezután visszamentünk apumhoz, ahol nagy balhé kerekedett. Anyum meg apum elkezdek veszekedni, tesómmal mi meg csak ott ültünk kussba. Aztán anyám szokásosan elkezdett velem is üvölteni holott egész idő alatt meg se szólaltam, úgyhogy fantasztikus volt. Később aztán megvédtem magam meg minden de ilyenkor nem jut el az agyáig az információ, ész nélkül visít meg csak mondja a magáét, meg se hallgatja a másikat. Most, a veszekedés után 2 órával meg már úgy csinál mintha mi se történt volna és ezt annyira utálom. Na mindegy. Most elvagyunk tiltva apunktól, nem mehetünk oda satöbbi.. Jön ez a lelki terror már megint, hát kurvára leszarom mert én úgyis menni fogok. Azt mondta hogyha megtudja hogy ott voltunk akkor ott is maradhatunk, nem kell hazajönni, hát nagyon szivesen maradok ott. Az üvöltözés alatt amúgy két dolog járt végig az eszembe:

1. Vajon Boldi mire gondolt, mi fog történni velem

2. Ha én valaha is anyuka leszek akkor tuti nem akarok ilyen lenni

Itthon felmentem facebookra és jött egy üzenetem az egyik 13.-ostól, hogy akarok-e randizni vele mert gyönyörű vagyok. Hát ennyi elég is volt erre a napra, szerintem tényleg idegösszeroppanást fogok kapni és úgy végzem majd mint anyám. De jó.