Ismét következik egy rohadt unalmas hétvége... Jaj, mi lesz velem a nyáron??? Jövőhét pénteken meg suli se lesz. Semmi, de SEMMI kedvem, és mostantól folyamatosan elmaradnak majd random pénteki napok. Ma valamelyik órán közölte a tanár, hogy még 4 hét van a suliból, hát nagyon remélem hogy félreszámolt valamit vagy csak viccelt. Amikor ez így tudatosult bennem olyan szinten ledöbbentem, hogy csak lestem ki a fejemből egész órán. Megnéztem most, 37 nap van a nyári szünetig. Abból nagyon sok a hétvége, plusz tuti közbejön majd valami amiért nem lesz tanítás... Szerintem én vagyok az egyetlen ezen a bolygón aki nem akar nyáriszünetet. Hát mi a lófaszt fogok csinálni??? Addig kémiából is javítanom kell amúgy, az egész jövőhetemet arra szentelem. Na de jelenleg nem az a lényeg, hanem mit fogok én kezdeni Boldi nélkül??? 3 HÓNAPIG??????????????????? Úristen, most nagyon kétségbe vagyok esve. De nagyon. Majd ha legközelebb beszélünk valahogy felhozom ezt a témát, hogy nem ártana néha talizni. Ha nem talizunk, baromira elfogunk távolodni egymástól. Most annyira jó minden, nem akarom hogy hirtelen vége legyen... 

Áttérve a mai napomra. Annyira vártam már ezt a pénteki napot! 

A reggel beültem Boldi mellé de hallgatta a zenét. Ez az elején idegesített egy kicsit de végülis nem hibáztatom, azon a buszon képtelenség normálisan beszélni, szóval szerintem legközelebb én is azt fogom tenni, mert nem valami izgalmas negyed órát csöndbe végigülni. Mikor leszálltunk se nagyon beszélgettünk mert egyrészt 3 perc alatt nem lehet sok mindenről beszélni másrészt meg ő teljesen kóma volt, azt se tudta hol van. Én eléggé felvoltam pörögve és tök jó kedvem volt, szóval míg én ugrálva meg vigyorogva mentem be a suliba ő neki az is nehezére esett hogy megtartsa nekem az ajtót. (Amit egyébként imádok, egyszerűen imádom ha kinyitja nekem az ajtót vagy előre enged valahol, annyira figyelmes és kedves.) Az osztálytársai mind bent voltak már a terembe, így ő is bement sajna szóval én beálltam a büfés asztalhoz és vettem kaját a büfébe. Vettem egy milka csokit meg rántotthúsos szendvicset és majdnem ezer forintot fizetem. Pfff. Legközelebb inkább megyek a boltba. Amúgy még mikor portás voltam odajött egy tizenegyedikes srác és elkezdett beszélni velem, na hát azóta ő is rám van kattanva. Gáborral ellentéten (aki ma még nem is írt, úristen!!!) ő nem facebookon zaklat hanem élőbe, konkrétan folyton odajön. Tegnap éppen ültem a padon és vártam hogy Boldi elmenjen előttem és esetleg odajöjjön, erre ez beült mellém beszélgetni, de én úgy felkaptam a vizet hogy se szó se beszéd fogtam magam és elmentem xD Ma is odajött amikor a büfénél álltam, kihívott cigizni (?) de mondtam hogy nem megyek, úgyhogy elment, de úgy köszönt el, hogy megsimogatta a vállam. Te jó ég. Ezután felmentem a másodikra és leültem a padra az osztálytásaimhoz és Csengével a nadrágom szárát tűrtük fel, ami amúgy tök hülyén nézett ki, de ezt csak itthon vettem észre, én meg egész nap úgy szaladgáltam. Na de semmi baj.

Hittanon nem történt semmi érdekes, írtó furcsa volt hogy 45 percesek ismét az órák és hogy reggel 8 óra van. Konkrétan amikor 4. órán voltam, tegnap akkor keltem. Nem is csodálkozom hogy Boldi tiszta bágyadt volt a reggel. 

Hittan után belefutottam Viktorba. Lementünk a büfébe és beálltunk az asztalokhoz beszélgetni. Leginkább Mátéról meg Vanesszáról volt szó, illetve mutatott még pár képet Mátéról ahol ugye a Balaton parton áll, és hiányos öltözetben feszít. Mármint szó szerint feszít, és közbe röhög. Mondtam, hogy küldje el ezt a képet facebookon. Hehe. Viktor ma jött elősször suliba a héten de állítása szerint Máté meg Vanessza alig beszélnek és úgy viselkednek egymással mint a haverok. Aha, hát mint később kiderült ez nagyon nem így van.

Matekon meg közgén nem történt semmi. Irodalom előtt beálltam a lépcsővel szemben és vártam Boldit, igazából reménykedtem hogy odajön, nem csak köszön, így amikor Vivi odajött beszélni, szó szerint elküldtem, hogy most hagyjon magamra xD Szegény. Utána Betti jött oda, szegény csak segíteni akart és valami olyasmit mondott, hogy hétfőn nem lesz közgé (???) de pont amikor ezt mondta akkor fordult be a lépcsőfordulón Boldi, így szegényt Bettit is elküldtem. Nem szavakkal amúgy, szerintem szimplán a tekintetemből látta hogy jobb ha elmegy. Amúgy nem kellett volna mert Boldi köszönt aztán viszlát, nem jött oda. Ezután odajött Vivi és megkérdezte, hogy "miért nem jött oda", mire azt mondtam, hogy "nemtom". Miután elment Vivi odajött Ervin. A reggel Boldi valami olyasmit hablatyolt félálmában, hogy nem lesz ma kémiájuk, helyette lesz föci (??), és mivel az utolsó órájuk föci teljesen kétségbe voltam esve hogy esetleg egy órával előbb hazamehet.

É: Hallod. Izé. Ma elmarad az utolsó órátok?

Ervin: Mii? Elmarad?

É: Én is ezt kérdezem!

E: Miért maradna el?

É: Hát mert nem lesz kémiátok, hanem helyette föci. Vagy mi.

Ervin: Nyugodj meg, a szerelmeddel mész haza! *elsétál vigyorogva*

É: Phhuu, hálisten. Ja, és nem a szerelmem! (üvöltve)

Föcin írásban feleltem Németországból. Haha, a sors iróniája. El se mondtam apumnak mert tuti letagadna, kb. semmit se tudtam ami azért gáz. 

Mikor kicsöngettek a szó szoros értelmében rohantam ki az osztályból, eddig nem tetszett ez az új ültetés de ilyenkor tök hasznos, csak lépek egyet és már kint is vagyok. Mikor mentem lefele a lépcsőn láttam hogy Boldi még csak akkor jön ki a teremből de nem vártam meg (?), hanem előre mentem. Már kint voltam a suliból és mentem a buszmeg felé amikor valaki hirtelen rárakott egy sapkát a fejemre. Persze tudtam hogy Boldi az és gyorsan levettem a sapkát és megfordítottam, mert fordítva rakta rám (?). Vigyorogva egymásra néztünk és megkérdeztem, hogy "na hogy áll?" mire mondta, hogy "nagyon jól áll". Ez a kijelentése olyan boldoggá tett, hogy majdnem elütött minket az igazgatóhelyettes. Megdicsért!!!!!! A kinézetemet megdicsérte!!! Hát ilyen se nagyon fordult eddig elő. Mondjuk multkor megdicsérte a hajam de szerintem azt csak poénból mondta. Más ilyen alkalom meg nem igazán jut eszembe. Végül levettem a sapkát mert bár megdicsért úgy éreztem hülyén nézek ki, de közöltem vele, hogy illik a cipőmhöz. (Mindkettő Vans)

Mondta, hogy nézegetett Vans cipőket, és úúú, de jó lenne ha neki is Vans lenne meg nekem is, és akkor ilyen cipőtesók lennénk meg minden. Szerintem az tök romantikus lenne. 

A buszmegbe míg vártuk a buszt végig mellettem volt, a haverjai mind mögöttünk voltak és dumáltak/röhögtek, de ő végig velem foglalkozott és ez olyan jól esett. Aztán odajött Roli, és valamilyen oknál fogva nem vette észre hogy ott áll életem szerelme mellettem, akivel éppen beszélgettem, és elkezdett kérdezgetni, hogy miújság meg hogy telt a napom. Ha még egyszer valaki megkérdezi hogy hogy telt a napom, esküszöm azt válaszolom rá, hogy "eddig jó volt, amíg meg nem kérdezted". Nem akartam Rolit megbántani hogy most nem szólok hozzá, de Boldit se, úgyhogy nagyon kellemetlen volt ez a szituáció. Ismételten. Rolival beszélgettem pár mondatot aztán felnéztem Boldira hogy ugyan milyen fejet vághat vagy mit csinál, hát csak állt és nézett maga elé fapofával. Ugyanezt csinálta amikor Gáborral beszéltem. Próbáltam szemkontaktust létesíteni vele de nem nézett egyszerűen rám. Na, gondoltam fasza. De még akkor se fordult hátra hogy a barátaival beszélgessen, még akkor is ott állt mellettem. Mikor felszálltunk beültem a legnaposabb részre, ismét, én nem tudom miért csinálom mindig ezt, de Boldi most is szólt, hogy "ne a legnaposabb helyre üljek már ötven fokba", úgyhogy átültünk a másik oldalra. Így ültünk: Boldi belül, én kívül. Előttünk Gergő és Martin, előttük még két D-s. Kb. a busz indulásáig Gergővel meg Martinnal beszélgettünk. Vagyis pontosítok. Én felvettem Boldi sapkáját és Martinnal arról beszéltünk, hogy hogy áll (azt mondta hogy jól), míg Boldi Gergőt csesztette a függönnyel, meg ütögette a fejét (?). Gergő elhúzta a függönyt hogy Boldi ne tudja vele szivatni, mire leszidtam Boldit, hogy "nagyon ügyes vagy, most nincs függönyünk, kifogja sütni a nap a szemünket", mire mondta, hogy "várj, visszaszerzem", úgyhogy felállt (!), áthajolt az üléseken (!) és kiszaggatta (!) Gergő kezéből a függönyt, majd közölte, hogy "tessék". Köszi. Gergő meg Martin hallgatták előttünk a zenét, Boldi meg folyamatosan szivatta őket, pl. elvette Martin napszemüvegét meg elkezdte piszkálni Gergő arcát, mire Gergő idegbeteg fejjel hátrafordult. Boldi azt mondta hogy én voltam (?) mir elkezdtem bólogatni (?????). Gergő meg Martin előttünk szitkozódott, már kezdett nagyon elegük lenni, mi meg Boldival szakadtunk a röhögéstől (én Boldi sapkájában). Aztán levettem a sapkát és az út hátralevé részében a kezemben volt, úgy fogtam mint valami szent tárgyat. 

Boldi egyszer kimutatott az ablakon és rámutatott egy szál vörös rózsára, hogy "nézzem", én meg mondtam, hogy "azta, de szééép". Már épp mondani akartam valami romantikusat, mire közölte, hogy "megakarja enni". Jaj istenem. Aztán elővette a telóját és elkezdtünk játszani valami hülye focis játékkal aminek semmi értelme nem volt, úgyhogy közöltem, hogy "ez egy hülye játék", úgyhogy eltette. 

Nagyon sokat röhögtünk ismét, de volt egy 5 perc ahol tök komolyan elbeszélgettünk, megkérdezte hogy mi van velem meg a lányokkal mire kiöntöttem neki a szivem hogy nagyon szar, de azért néha örülök hogy már nem vagyok velük, és annyira jó volt végre valakinek elmondani. Mondtam neki hogy az egyik haverom (Roli) attól tart hogy depressziós leszek vagy ilyenek, mert hogy már nincsen meg az a megszokott baráti köröm és kb. folyton egyedül vagyok, mire mondta Boldi, hogy erős vagyok stb. és olyan jól esett. Istenem de imádom. Annyira imádom hogy jaj. 

Továbbra is fogtam a piros Vans sapkáját, mire közölte, hogy "be ne nyeljem". Mikor készülődtem a leszálláshoz visszakartam adni neki, de ilyen viccesen visszahúztam mielőtt eltudta volna venni, és mondtam, hogy ezt nem kapja vissza, mire mondta, hogy "nemááár". Már tényleg nagyon közel voltunk a leszálláshoz amikor a kezébe nyomtam, mire mondta, hogy "jólvan, vigyed", és közbe mosolygott, és én szavakba nem fogom tudni foglalni azt amit akkor éreztem, egyszerűen annyira, de annyira, de annyira nagyon elöntött a boldogság hogy majdnem elsírtam magam, megkérdeztem tőle, hogy "biztos?" mire mondta, hogy "aha, csak vigyázz rá". Na hát itt nem tudom mire gondolt, egész úton úgy fogtam mint valami ereklyét, azt hiszi hogy amit leszállok rátaposok vagy mi? xD Na mindegy, úgyhogy kezemben a sapkájával leszálltam, elköszöntünk, de én idióta megint csak neki köszöntem holott Martinék is köszöntek. Erről sürgősen le kell szoknom, de nem direkt csinálom amúgy!!! Csak szarul jön ki. Mert ki a jóisten gondolt arra hogy Martin megszólal mikor egész úton hallgatta a zenét. Mikor leszálltam tesóm nem várt pedig azt mondta, úgyhogy elindultam apum fele. Megláttam Rolit úgyhogy odafutottam hozzá és elkezdtünk beszélgetni, nem akartam hogy haragudjon amiért előbb olyan szűkszavú voltam Boldi miatt stb. Hát olyan dolgot közölt velem hogy teljesen ledöbbentem. Roli szerelmes Vanesszába, nekem meg ugye tetszik (??????) Máté, így ezt jól megtudtuk beszélni. Lazán közölte, hogy egész héten azt nézte ahogy Máté meg Vanessza smárolnak meg ahogy Máté fogdossa Vanessza hátsóját. Hát ooook. Úgy ledöbbentem hogy meg kellett állnom a pillantra. Viktor full nem ezt mondta. Szóval összejöttek. Hát sokáig. Egyik óra előtt amúgy ültem a padon az osztálytásaimmal amikor odajött Vanessza és Fanniéknak mesélt az osztálykirándulásról. Elvörösödve meg kuncogva mondta, hogy "háát, eléggé jó volt", én meg nem álltam távol attól hogy felálljak és gyomorszájba vágjam. Roli most tiszta depressziós, nagyon szarul van szerencsétlen, engem annyira nagyon nem hat meg, persze rossz de akkor aztán pláne nem érdekelt mivel ott volt Boldi sapkája a kezemben. xD Meg amúgy is, Mátéval a kapcsolatom a kezdetektől fogva halott ügy. Közbe megláttam Ervint, aki valamiért megsértődött, mert elkezdtem integetni neki de ő nem intett vissza csak nézett. Namármost, rengeteg féle opció van hogy ezúttal miért sértődött meg, de igazából már nem érdekel. Boldival beszéltünk róla és Boldi mondta hogy már nem nagyon beszélnek, mert "tiszta cink az a gyerek". Én kedvelem Ervint meg minden de nagyon kiakaszt már ezzel a folytonos "nem szólok hozzád" dologgal. Hirtelen valaki teljes erőből elkezdett dudálni, hát ki volt az, anyum természetesen, mint valami nem normális ráfeküdt a dudára, mintha nem ismerném fel a kocsinkat. Megállt az úton én meg rohantam felé és úgy szálltam be a kocsiba mint egy félőrült, tesóm hátul ült és az volt az első dolgom miután kinyitottam az ajtót, hogy elkezdtem üvölteni tesómnak: "NÉZD MIM VAN" Ő meg: "ÚRISTEN, AZ BOLDIÉ?" Én meg: "BIZONY, IDEADTA A HÉTVÉGÉRE", és ezután egész úton sikítgattunk meg szagolgattuk a sapkát. Aminek Boldi illata van, természetesen. Nem volt olyan intenzív illata mint mondjuk a számológépének vagy az esernyőjének, de határozottan Boldi illata volt. Amúgy mentünk vissza a városba tesómnak cipőt venni. Végig rajtam volt a sapka, kb. másfél órát voltunk a városba és le nem vettem, csak párszor, hogy megszagoljam. Amúgy tök érdekes, Boldival ugyanakkora a fejünk, vagyis nem kellett átállítanom semmit. Írtó menőnek éreztem magam abba a sapkába. Még egyszer nem volt rajtam ilyen sapka, főleg nem emberek között, minden szembejövő megnézett magának és olyan büszke voltam magamra xD Elősször féltem hogy hülyén nézek ki, de aztán úgy voltam vele, hát ki a rákot érdekel, mikor lesz legközelebb ilyen hogy nálam lesz Boldi sapkája??? Ki kell használnom! Habár arról nem beszéltünk Boldival hogy most akkor felvehetem-e vagy csak fogjam (?) és azt se tudom hogy vajon mit gondolhatott, miért akarom annyira a sapkáját. Mondjuk én nem hisztiztem érte, hogy "naa, lécci", csak mondtam hogy nem szívesen adom vissza, de amúgy meg simán visszakérhette volna az út alatt is de nem szólt semmit hogy ott a kezembe, meg végülis ő rakta rám. Ja, és megdicsért, hogy jól áll. Igen, mostantól ez minden bejegyzében elő fog jönni, sorry. 

Éppen mentünk fagyizni amikor megláttam Dávidot. Integettünk egymásnak de mivel mostanába nem vagyunk éppen beszédesek egymással így eléggé beszartam, hogy vajon most mi lesz hogy meglátott Boldi sapkájába. Biztos írt Boldinak, hogy "miért van Szandinál a sapkád??? rajta volt a városba!!!" vagy valami ilyesmi, Boldi meg kiakad hogy miért hordom. Na jó, biztos nem akad ki. Remélem. Jaj. Remélem Dávid leszarja és nem avatkozik bele. Lehet túlreagálom ezt a dolgot de most nagyon megijedtem xD 

Apum kérdezgette hogy kié a sapka, mire elkezdtem dadogni, hogy az egyik osztálytársamé... Hát biztos levágta hogy egy srácé. Ja, meg nem mellesleg pont akkor jött be a konyhába mikor én mosolyogva szagolgattam a sapkát. Uhff. Itthon lőttem benne vagy háromszáz képet, gondoltam ezt meg kell örökíteni. Most beraktam a szekrényembe a ruhák közé, hogy átvegye az illatom, mert gondoltam lefújni a parfümömmel túl meredek lépés lenne még részemről is. Anya szerint Boldi akar tőlem valamit csak nem vallja be magának se, ezt abból az 5 perces beszámolóból szűrte le amit a kocsiba ledaráltam, de remélem igaza van. De most tényleg. Hát egy barát csinál ilyet??????? CsInÁl iLyEt? Mert most már idegösszeroppanást kapok! Ha Boldinak ezek a dolgok mint BARÁTIAK, akkor valami nagy baj lehet a fejébe! Mert hogy én eddig egy rohadt fiúbarátommal nem csináltam ilyeneket az is biztos. Ez már tömör flörtölés ami kettőnk közt van, de ez az én egyéni véleményem. Nem vagyok hülye, levágom ha valaki nem akar tőlem semmit vagy ha éppen akar valamit, és Boldinál az utóbbi időben rohadtul azt veszem észre hogy érdeklődik irántam és jóval többet foglalkozik velem mint eddig... De lehet rosszul látom, szóval nem élem bele magam ezúttal, csak próbálom pozitívan látni a dolgokat, végülis kb. 1 hónap van a suliból és azt nem fogom úgy eltölteni, hogy "jaj, tuti nem, hát ezek csak baráti jelek, nem akar tőlem semmit, csak jó barátok vagyunk". Hát a nagy büdös lófaszt, egy hónapom van hátra, addig megteszek minden tőlem telhetőt a dolog érdekében, nem fogom magamba fordulva végigszenvedni az egy hónapot holott élvezhetném is az ilyen dolgok miatt. Ezt az egy hónapot kihasználom. Ki kell használnom.