Most megpróbálok 3 napot egy bejegyzésbe összezsúfolni, meglátjuk mennyire sikerül. 

Elősszöris kezdjük az osztáykirándulással. 

Igazából nagyon szerettem volna közvetlenül a kirándulás után írni, de mivel este 10 körül estem haza részegen és fáradtan, valahogy teljesen kiment a fejemből. Nagyon féltem attól a naptól és egyáltalán semmi kedvem nem volt hozzá. Reggel 4-kor keltem hogy elérjem a buszt és időbe beérjek a városba, ami borzalmas volt. Szerintem még sose keltem fel olyan korán. Kezdjük ott hogy nyáron olyankor megyek aludni. Úgyhogy egész nap megvolt ez a fáradt hangulat. Egyébként amennyire tartottam tőle, annyira nem is volt szar. A buszon egyedül ültem, azaz Csikszi beült mellém, de folyton hátrament és leült oda (?). Habár ez érthető, én a 2 órás út alatt csak ültem és hallgattam a zenét, nagyon nem tudott mit kezdeni velem. Azért aranyos hogy odaült, tényleg. Reggel a buszon nagyon szar hangulatom volt, mert hárommal előttem ültek Klauék és egész úton hallgattam ahogy röhögnek meg jól érzik magukat, míg én ott ültem mint egy hülye, hallgattam a zenét és lestem ki az ablakon. Eszembejutott hogy a tavalyi kirándulás milyen jól telt, és úgy elszomorodtam. Tényleg. 

Ugye alapszabály, hogy hátul ülnek a menők, elől a nem menők, középen meg a kettő között lévők. Szerintem senki se úgy ült le amikor felszállt, hogy "na, én hátra ülök, mert menő vagyok", de valahogy mindenki megtalálta a neki való helyet. Én középen ültem, ami szerintem tökéletesen igaz rám. Pont középen ültem le akaratlanul, úgyhogy ez amikor később leesett elég vicces volt. Vittem 20 kiló kaját de nem ettem kb. semmit, de nyugi, azt másnap itthon felzabáltam. Össz-vissz 5 képet csináltam a tóról meg a hattyúkról és ennyi. Semmi selfie, semmi barát-selfie, és rájöttem, ha majd valaki megkér, hogy mutassak képet a kiránulásról, nem is tudok mit mutatni. Hát ez eléggé elszomorított de mindegy. Amúgy attól féltem nagyon hogy egész nap egyedül leszek és szenvedni fogok, de nem. Csomó mindenkivel elbeszélgettem meg ilyenek. Ez nekem nagyon furcsa hogy bárkihez oda tudok menni beszélni bármikor kb. Sárkányhajóztunk, de én 5 perc evezés után közöltem, hogy "nem csinálom tovább", és pihentem. Néha Patrícia hátulről rámüvöltött (???) hogy evezzek, de nem igazán vitt rá a lélek. Annyira fájt a karom hogy azt hittem leszakad. Amúgy két felé volt osztva az osztály és versenyeztünk, természetesen az a csapat vesztett, amelyikben én voltam, de ki csodálkozik ezen. A buszsofőr nagyon jó fej pali volt, az evezős pali viszont nem, mert amikor a buszsofőr próbált segíteni nekünk hogy ki szálljunk, az evezős hapsi ott üvöltözött vele, hogy előbb neki segítsen (?), mire a buszsofőr közölte, hogy "hány az ilyen emberektől". Ezután csináltunk egy csoportképet, ahol guggolok és valószínűleg becsukom a szemem, de nem baj. Majd megkerestük a vezetőnket, Balázst, aki egész álló nap az osztálytársaimat hajkurászta és flörtölt velük, ja, és folyton kint volt a hátsója. Szerintem jó fej volt, de az osztálytársaim szerint "gáz", mert ott próbálkozott xD Hát nálam nem próbálkozott, de hát ez nem újdonság xD Ezután voltak ilyen csúzlis feladatok ahol egymást kellett csúzlival lőni. Ez szerintem tök jó volt, én nagyon élveztem. Klaudiát valaki szemen találta a labdával, ezért Lucával meg 2 kísérőtanárral bementek a mosdóba és eljátszották a hattyúk halálát. Ez amúgy nekem fel se tűnt, mert éppen a hattyúkat fotóztam, cserben hagyva a csapatomat, akiknek mondjuk úgy se voltam valami nagy segítség. Két hattyú volt, és az egyiket elneveztem Boldinak a másikat meg Szandinak. Igen, ezzel nagyon jól elvoltam, aztán hallottam hogy valaki olyanokat mond, hogy "mit kell ezért hisztizni", ezért odamentem és megkérdeztem, hogy mi történt. Ami mondjuk alapjáraton rohadtul nem érdekelt volna, de nem láttam Klauékat sehol, így gondoltam valami velük kapcsolatos. Akkor aztán körbegyűlt a fél osztály, én álltam középen, és elmesélték hogy pontosan mi volt. Elmondták azt is, hogy amikor én futottam és engem kellett lelőni, akkor kameráztak meg kiröhögtek. Hát remélem sikerült felvenni a seggemet is, amit nyugodt szívvel kinyalhatnak. Én speciel nagyon viccesnek találtam a szituációt, mert a karma bizony visszavág. Kiröhögtek? Tessék. Ki is verik a szemét. Ki álltak a szélére Lucával, mint az összenőtt ikrek, én meg rohangáltam a pályán és komolyan mondom ott röhögtem. A pálya mellett volt egy kis étterem. A játék után volt egy óra szabadfoglalkozás így elmentem mosdóba majd az étterembe leültem Vivihez (egy másik), Patríciához, Ninához meg Pannához, és elkezdtünk beszélgetni. Természetesen Klaudiáékról. Megkérdezte valaki, hogy most miért is nem vagyunk jóba, én meg közöltem velük, hogy "hogyha ezt egy nap el nem mondom legalább ötször, akkor egyszerse". Elhadartam gyorsan aztán úgy voltam vele, eddig nagyon jól viselkedtem, egy bántó szavam se volt róluk, de most már betelt a pohár. Ha ők is, én miért ne? Folyamatosan rólam beszélnek, és ez annyira nyílvánvaló, mint az, hogy én szeretem Boldit. Szóval nagyon. Ha elmegyek mellettük, flegmán rámnéznek, Klaudia általában végigméri a ruhámat aztán felhúzza azt a kicseszett ronda szemöldökét, Luca meg köszönni se képes. Ezérthát úgy voltam vele, hogy itt az alkalom. Így se mondtam róluk túl csúnya dolgokat mert azért van egy szint. A legdúrvább dolog amit mondtam, az az volt, hogy "Klaudiának milyen már a szemöldöke?!", úgyhogy szerintem még mindig jó fej voltam. Időközbe bejött a két primadonna, egymást követve mint két pincsikutya és elmentek a mosdóba. Nagyon sokáig voltak ott így feltételezem hallgatóztak, de nem érdekelt, magamból kikelve üvöltöztem, hogy " MENNYIRE LEHET EGY EMBER GYEREKES?" satöbbi. Jaj istenem, hova süllyedtünk. Barátokból ellenségekké. Komolyan elsírom magam. Na mindegy. Ezután 3 órán keresztü bicóztunk, ami egyrészt rohadtul fárasztó volt, másrészt meg nagyon élveztem. A bicózásról sokat nem tudok írni, tekertünk embertelenül aztán ennyi. Voltak amúgy balesetek is, mert miért ne, Zsófihoz mentőt kellett például hívni, mert a nagy csúzlizásba elesett és a már megműtött térdével lett valami, így lebénulva feküdt a füvön. Mire kiértek a mentősök, felállt és közölte, hogy nem is fáj semmi (???). Emellett a nagy bicózásba Betti akkorát szaltózott a lejtőn, hogy a bicója ráesett, a körme meg leesett, a pulcsija kiszakadt és ömlött a vér a könyökéből. Én pont akkor értem oda amikor köbeállták. Mögöttem Klauék voltak, és ahogy egymásra néztünk, kész, elkezdtünk röhögni mint a nemnormálisak, volt egy régi pillanatunk aminek gyorsan vége is szakadt. Amúgy tudom hogy nem vicces hogy Betti majdnem megmurdelt, nem azon röhögtem, hanem azon hogy mekkora szerencsétlen ez az osztály. Később leültem a padra és Csengének meséltem hogy mi történt, amikor Klaudia hirtelen beült velem szembe, és kérte hogy meséljem el. Valamiért megint elkezdtünk röhögni, mire Kitti közölte, hogy "nem tudja ezen mit kell röhögni, mert meg is halhatott volna". Ez amúgy igaz és tényleg írtó bűntudatom volt hogy röhögök de komolyan mondom nem bírtam visszatartani. Ezután hajókáztunk egyet ami szerintem baromi uncsi volt mert úgy ültem hogy a hülye osztálytársaimon kívül semmit nem láttam. Hazafele megálltunk a mekinél, feltankoltam kajával úgyhogy végülis szerintem egész jó kirándulás volt. Nekem tetszett. Amúgy vettem tesómnak is hambit de véletlenül megettem. Mikor megérkeztünk a városba 9 óra körül, akkor Vivi szólt, hogy mi lenne ha elmennénk inni míg jön a busz... Hát nekem semmi, de semmi kedvem nem volt, haza akartam már menni hogy aludjak, de végül belementem. Vettünk sört és a városba megittuk, ami meg megmaradt beöntöttük az üvegünkbe és a buszon is azt ittuk. Hazafele a buszon körbeült minket pár srác, ők itták a whiskeyt az üvegből, mi meg ittuk a Szentkirályis üvegből a sört. Szép mondhatom. Értünk jöttek Vivi szülei, és rögtön közölték, hogy "mi ez a büdösség?" (Vivi cigizett) Jaj istenem, nem tudom hogy a sörtől vagy a fáradtságtól, de teljesen megbolondultam és elkapott ott a röhögőgörcs Vivi szülei előtt, ami elég kellemetlen volt. Otthon úgy üdvözöltem a családtagjaimat, hogy "sziasztok lehet hogy részeg vagyok de nem tutkó", ezután neteztem egy kicsit majd teljesen kidőltem. 

2 nappal később, azaz tegnap volt tesóm elsőáldozása. Arról sokat nem tudok írni, elmentünk a templomba, végighallgattuk a 3 órás misét majd hazajöttünk. Anyum érthetetlen okokból meghívott vagy 40 embert, én tényleg nem értem mit kell ezen ünnepelni de mindegy. Ajándékozni meg pláne. Tesóm majdnem 40 ezer forintot gyűjtött össze 10 évesen, én meg itt állok 16 évesen 500 forinttal. Rámjött a sírhatnék egy kicsit. Anyum palija folyamatosan basztatott, hogy menjek ki a buliba, ne a szobámba legyek (mert nekem az volt a tervem, hogy amint hazaérek lefekszek aludni), amivel baromira felidegelt. De mégcsak nem is szépen kérte, hogy menjek ki, hanem ott mutogatott a fejével, meg ciccegett, mint valami kutyának, hogy "gyere". Kb. a századik alkalommal éppen a szobámban ültem és anyumnak kerestem a szemceruzát, amikor megint beszólt, hogy "haladjak kifele", közöltem vele, hogy "jó", majd elfordultam, de még mindig ott állt és várta hogy elinduljak. Visszanéztem rá flegmán, amolyan "mire vársz?" fejjel, aztán bunkón felröhögött majd kiment. Én teljesen kiakadtam és ott üvöltöztem anyumnak, hogy szóljon már rá hogy engem hagyjon békén, majd kimegyek ha akarok, nem kell folyton szólni stb. Erre anyám teljesen begőzölt és nálam is hangosabban elkezdett üvölteni, hogy hagyjuk abba vagy leissza magát, erre bejött anyum palija és üvöltözött, hogy "mivanmááá?" anyám meg mondta, hogy hagyjuk abba és ne rontsuk el tesóm napját, meg mindenki végezze a saját dolgát, nem kell a másikkal foglalkozni, majd én kimegyek ha akarok stb. Annyira gáz volt az egész szituáció. Na mindegy. Végül kimentem, mert ott volt apum is ugye, egyedüli németként nem tudott senkivel kommunikálni, habár anyum palijának a keresztapjával valahogy megértették egymást, mert mikor kimentem apum közölte, hogy anyum palijának a keresztapja cukorbeteg. Ok. Zabáltam egy csomót aztán üldögéltem mint egy hülye, komolyan mondom életem egyik legunalmasabb napja volt. Tesóm amúgy beköltözött erre a pár napra hozzám úgyhogy mégszarabb volt, mert esténként anyám mindig beszólt, hogy halkítsam le az Odaátot, mert felkölti tesómat. Az nem zavarta hogy tesóm zavartalanul aludt de mindegy. Én még mindig azon vagyok felháborodva hogy tesómnak több pénze van mint nekem. Hát mire költi???? Biztos valami hülyeségre. Úristen 40 ezerből mennyi ruhát tudnék venni. Úristen rendesen izgalomba jöttem.

Áttérnék akkor a mai napra. Ma 11-re kellett suliba menni így megkértem anyumat hogy vigyenek le a buszmegbe. Reménykedtem benne hogy azzal jön Boldi is, de nem nagyon számítottam rá, így amikor felszálltam olyan nagyon nagyon megörültem hogy ott ül. Ő meglepődött, én is, aztán leültem mellé. Mondta, hogy 45 percet aludt egész éjjel, hát az első gondolatom az volt, hogy "akkor ma se várok tőle túl sokat", de ehhez képest egész normális volt egész nap. Sőt. Mondta hogy kész az osztálykirándulásos videója és hogy megmutatja most ha akarom, de mikor közölte hogy 12 perces, mondtam hogy majd inkább otthon. Ekkor szálltak fel az ellenőrök, nekem meg felfordult a gyomrom, mert ilyenkor mindig megijedek. Boldi nyugtatgatott, hogy "nyugodjak le, nem lesz semmi baj" meg ilyenek, mert én ott kapkodtam hogy "Boldi ez jól van leírva? ez neked ki van töltve?" xD Végül nem volt baj se nálam se Boldinál. Időközbe megállapítottam hogy Boldi térdkalácsa milyen szexin kiáll, szóval szerintem ez egy hasznos utazás volt. Mondta hogy hozott 3 banánt suliba (?), mire közöltem hogy én nem hoztam semmit mert majd elmegyek boltba. Mikor leszálltunk és én befordultam a sulihoz, megkérdezte, hogy "na mégse mész boltba?", és ha nem szólt volna kajak elfelejtem, úgyhogy elmentünk. Vettem puffasztott rizst, majd beálltunk a 20 méteres sorba. Boldi szerintem megbánta hogy szólt, mert ott szenvedett, hogy "menjünk már", mire mondtam, hogy "előbb had fizessem ki". Miközben ott álltunk a sorba valamiért nagyon bátornak éreztem magam, talán azért mert extrasok parfümöt fújtam magamra vagy nem tudom, és utólag talán nem most kellett volna, de legalább túlvagyok rajta.

É: Mit csinálsz a hétvégén?

B: Mivan? Még csak hétfő van!

É: Jó, na, válaszolj. 

B: Szombaton dolgozok.

É: Vasárnap?

B: ŐŐő megyek babalátogatóba. *elképzeltem Boldit egy kisbabával a kezébe és itt megállt a beszélgetés egy kis ideig, túlságosan elkalandoztam*

É: És hétfőn?

B: Most van hétfő.

É: De jövőhét hétfőn.

B: Hát jövök suliba.

É: De nem lesz suli.

B: Jaa, akkor nem tudom, semmit.

É: Akkor lesz H-on a búcsú. Amúgy erre akartam kilyukadni. Nincs kedved eljönni?

B: Nem tudom még..

É: Ja jó, persze, csak kérdezem, mert egyedül nincs kedvem kimenni.

Ezután következett egy laza 5 perces néma csend, nem volt kínos, de fura, az igen. Nem tudtam hova tenni ezt, úgyhogy nem is agyalok rajta, majd pénteken rákérdezek megint, aztán ha jön az fenomenális lesz, ha meg nem, akkor max. annyira megyek ki a búcsúba hogy vegyek jégkását/gyrost/kaktuszt. Tavaly olyankor vettem a legelső kaktuszom, Bobót, Boldi után elnevezve. A mostaninak mi legyen a neve? Boldy? Ötleteket várok.

Ezután visszamentünk a suliba és mindketten mentünk a magunk dolgára. Amúgy utána elbeszélgettünk normálisan szóval nem volt kínos meg semmi, végülis csak BARÁTILAG elhívtam, most mi van abba. Ő meg majd barátilag elutasít. Pff. Amúgy az lenne az első dolog amit közösen csinálunk és nincs köze a sulihoz. 

Most nem írnám le az óráimat mert fél órás volt az összes úgyhogy nem történt semmi érdekes. Ja de, irodalmon. Vettük Katona József-Bánk Bánját, és rohadtul nem figyeltem. Egyszercsak meghallottam, hogy a tanárnő azt mondja, hogy "Boldizsár", nekem meg akkorát dobbant a szivem, de akkorát, hogy azt elképzelni nem tudjátok. Mondom mi a fasz. Felnéztem és elősször Klaudiát vettem észre aki szintén felkapta a fejét, majd Lucával összenéznek és mondanak valamit. Utána körbenéztem és az osztályom nagyrésze engem bámult. Azért örülök hogy amikor meghallják ezt a nevet akkor velem kapcsolják össze. Idézem mit írtunk a füzetbe, a kiemelt szavakra figyeljetek. "1816-ban Katona József megkéri Bárány Boldizsár egyetemi jogász társát, aki több középkori drámát is írt, hogy írjon kritikát róla. Bárány Boldizsár elkészítette Rosta címen a kritikát. Ennek hatására Katona 1818-ban átdolgozta a művet." Mikor leírtuk ezt, elősször döbbenten néztem a füzetembe, majd komolyan mondom ott, óra közepén rámjött a röhögőgörcs. Mennyi esély van erre?????????? (Aki nem tudja: Katona = Máté) Hát MENNYI?!?!?!?! Úristen. :DDD

Apropó Katona. Ma szembejött velem és köszöntünk egymásnak. Azért kicsit elszomorodtam mert olyan jól néz ki. Na mindegy. 

Közgé előtt beálltam a szokásos helyre, de Boldi nem jött oda mert nem vett észre. Valószínűleg azért mert háttal álltam ???? Logika???? Istenem.. Ha háttal állok jó hogy nem vesz észre.. néha még szemből se szokott.. 

A duplatesi valami fenomenális volt... Kint voltunk az udvaron és a kislabdadobást gyakoroltuk. Az a kellemetlen pillanat amikor az exed az ablakban állva végignézi a szerencsétlenkedésedet. Megfizethetlen érzés. Martinról beszélek amúgy. Mármint a 10.C-s Martinról, a decemberi Martinról, a "szilveszterkor közlöm veled hogy amúgy nem lesz semmi" Martinról. Oké, igazából nem ex, mert sose mondtuk ki hogy együtt vagyunk de eléggé úgy viselkedtünk meg minden. Szakítani se szakítottunk mivel nem jártunk, de ettől függetlenül nekem ex. Azóta nem is beszéltünk, mindig köszönünk, néha kedvesen, néha bunkón, attól függ. Mikor leültem a fűbe pihenni mert Csabi bordán dobott a ladájával, akkor felnéztem rá és mosolyogva integettünk egymásnak. Azért néha eszembejut hogy milyen jó volt vele. De aztán eszembejut hogy mekkora egy faszparaszt volt. De ettől függetlenül hiányzik néha. A szilveszteri dolog előtt mindig olyan szépen beszélt velem. Tipikusan úgy viselkedett velem ahogy akarom hogy Boldi viselkedjen velem. 

Duplatesi után sétáltam a buszmegbe amikor velem szembe jött Vanessza, Brendon meg Martin. A két fiú közül valamelyik megszólalt, hogy "itt jön Szandi", mire felnéztem és mosolyogva köszöntem mindannyiuknak. Ahogy mellém értek Vanessza rámnézett és külön köszönt, hogy "szia", én meg kedvesen visszaköszöntem. Én nem tudok haragudni rá... Nem ártott nekem. Persze együtt van (?) Mátéval meg minden de hát had legyen. Az elején haragudtam rá de most már úgy vagyok vele hogy legalább neki összejött. Mondjuk én még mindig nem láttam őket semmilyen intim kapcsolatba de lehet jobb is.

A buszmegbe odajött a D-s Martin (Luca Martinja) beszélgetni, ő beavatott, szóval tud a Boldis dologról de nem szoktunk beszélni róla. Utoljára talán decemberbe jött szóba. Megkérdeztem hogy Boldi is ezzel jön-e mire mondta vigyorogva hogy igen. Jaj istenem a szivem már megint úgy dobogott hogy pff. Tiszta gáz. Ott állt Klaudia is de teljesen leszartuk egymást. Mikor megjöttek Boldiék Boldi ezúttal engem szart le, mégcsak oda se állt, Gergővel beszélgetett. Én ott álltam Martinnal és beszéltünk kicsit de ennyi. Az idegesített a legjobban hogy Klaudia most azt látja hogy Boldi oda se jön, és majd továbbadja Lucának, hogy "úristen, oda se ment hozzá, pff, de gáz". Éppen azt az üzenetet olvastam, amit pár nappal ezelőtt kaptam valami idegentől, hogy "ötezer forintért tökönrúghatom", amikor beállt mellém és megkérdezte hogy mit csinálok. Megmutattam neki az üzit, jót röhögött rajta aztán elkezdtünk beszélgetni. A buszsofőr leüvöltött, hogy vegyük elő a bérleteket stb, úgyhogy ma kétszer is ellenőriztek. Fasza. Boldi annyira aranyos volt, mert én előbb szálltam fel és betettem a táskát magam mellé, nem tudtam hogy most ki mellé fog ülni. Aztán felszállt és automatikusan megállt előttem és már ült volna le, csak meglátta a táskát, szóval levettem, és olyan jól esett. Megkérdeztem, hogy "mi az Boldi, leszeretnél ülni?" mire mondta, hogy "leülhetek?" de olyan aranyosan, hogy komolyan csak néztem és mosolyogtam, ő meg nem értette mi bajom van. Amúgy reggel lehülyézett, idén már másodjára, amit nagyon a szivemre vettem és közöltem vele felháborodottan, hogy "Boldi én téged mindig dicsérlek, vagy az öltönyödet, vagy az órádat, te meg folyton lehülyézel." 

A buszon amúgy végig az ff, aa, meg az uu-val játszott, mondtam neki hogyha valamelyiket megcsinálja kérhet bármit. Az uu-t, amin már 1 hete bajlódok, megcsinálta 2 perc alatt. Amúgy valahogy elfelejtődött ez a kérhet bármit dolog, pedig kíváncsi lettem volna mit kér, mert amikor ezt így közölte velem, elkezdett húúúzni. Mikor kiengedett beakadt a táskája a fenekem meg az ülés közé így elkezdte tépkedni, én meg nem értettem ki fogdos hátulról, aztán észrevettem hogy beszorult a táska xD Nagyon vicces volt. 

Most már másfél órája írom ezt a szart. Amúgy pont tegnap pakoltam be a diákom/bérletigazolásom stb, gondoljátok el hogyha nem rakom bele akkor hogy megszívom ma. Kétszer is. Úristen.

Amúgy Boldi elküldte fészen az osztálykirándulós videót, azóta megnéztem háromszor. Egyszer egyedül, akkor kicsit megkönnyeztem, hogy milyen jól néz ki és milyen menő, aztán kétszer tesómmal. Egyszer csendbe, aztán meg magyaráztam neki hogy ki kicsoda meg hogy Boldi miért sétál hátrafele a lépcsőn. 

Amúgy 200. bejegyzés. Dejóó. Remélem lesz 300.-adik :D