Na akkor kezdjük. A tavalyi szülinapi bejegyzés talán az egész blogon a legrészletesebb írásom úgyhogy próbálok most is hasonlót produkálni. Ma megkérdeztem apumat hogy neki milyen volt a 17. szülinapja, és azt mondta hogy nem is emlékszik rá. Hát én nem akarom hogy velem ilyen legyen úgyhogy minden apró mozzanatot dokumentálok most.

Elég dúrva volt azt kell hogy mondjam. Komoly egy nap volt. De jó értelemben. Voltak nagyon nagyon nagyon jó részek és voltak kevésbé jók is. De úgy általánosságban a nap maga nagyon jó volt és kivételesen, mondhatjuk hogy a legfontosabb dolgok úgy alakultak ahogy azokat akartam.

Szóval tegnap már 9-kor lefeküdtem aludni mert nagyon álmos voltam és nem akartam a szülinapomat nyitott szemmel átaludni. Hát ez nem jött össze mert egész nap csukódott le a szemem hiába hogy már 9-kor aludtam. Mondjuk az igaz hogy nem volt valami pihentetős alvás mert ismét megébredtem félóránként de most nem az ébresztő miatt hanem mindenféle más hülyeség miatt. Egyrészt direkt megakartam ébredni éjfélkor (?) másrészt meg folyton szomjas voltam. Egyszer megébredtem és komolyan vagy egy teljes percig csak ittam és utána tök rosszul voltam. xD Reggel 4:40-kor keltem hogy EXTRA időt tölthessek el a készülődéssel mert azért mégiscsak szülinapom van. Igazából minden rendben is ment egészen a tusvonalig... Tegnap nem tudom miféle mágiát használtam de tényleg első próbálkozásra sikerült tökéletesre megcsinálni, de ma annyiszor lekellett törölni hogy már alig bírtam nyitvatartani a szemeimet annyira fájtak a sok dörzsölgetéstől. A végén már leszartam csak legyen valami. Hát Csenge így jellemezte: "a tusvonalad a fellegekben van". Ez nagyjából össze is foglalja az egészet mert tényleg baromira felhúztam. Na mindegy, leakartam a suliba mosni de azt mondta Csenge hogy szerinte jó úgyhogy hagytam. Amúgy a nagy rohanásba nem raktam rá a kupakot a tusra úgyhogy teljesen kiszáradt. Remélem működőképes lesz holnapra. Reggel csak úgy behajítottam a kupakot mellé, gondoltam majd a suliba rárakom gyorsan, de amilyen gondokkal kellett küszködnöm reggel 7-kor, teljesen kiment a fejemből. 

Amúgy reggel nem beszéltem senkivel, mindenki aludt. Mármint itthon. Laura írt de nem bírtam visszaírni mert már rohantam. Ugye mikor nulladikom van 2 busszal is megyek, az egyik levisz a másik faluba a másik meg a városba, azon szokott Boldi ülni. Nos az első utazást végig azzal töltöttem hogy próbáltam átgondolni az összes lehetséges opciót, ugyanis nem tudtam eldönteni hogy mit csináljak. Már ott álltam a buszmegállóba Rolival és nem tudtam eldönteni mit csináljak, szó szerint tőle kérdeztem meg üvöltve, hogy "MIT TEGYEK?" Több lehetséges opció volt:

 

- Ha az első busszal megyek amelyiken Boldi ül, nyilván leülök mellé. Felköszönt a buszon, de az szar, mert ha úgy van akkor nem tudjuk megölelni egymást meg ilyenek, nem is halljuk egymás hangját a buszon mert zúg mint a szar. 

- Ha a második busszal megyek akkor előbb érek be mint ő. Mivel neki a kettes terembe volt órája így muszáj lett volna elmennie a büfés asztalok előtt = odajön, beszélünk, ÁLLUNK, halljuk egymást, szóval kényelmesebb. 

- Ha az első busszal megyek, de nem ülök mellé és nem is várom meg hanem csak beviharzok. Ezt elvetettem végül mert akkor lehet azt hiszi haragszok vagy ilyenek és oda se jön.

 

Végül a második opciónál maradtam, de még mindig voltak kétségeim, pl: mi van ha Dáviddal lesz? Mi van ha elfelejtette a szülinapom? Mi van ha nem is jön?!?!?!? stb.

Végül felszálltam az első buszra de olyan ideges voltam hogy azt hittem elájulok. Sose szoktam amúgy azzal menni, tök modern meg minden. Amelyikkel mi szoktunk Boldival menni az meg ilyen tragacs. Hát illik hozzánk azt kell hogy mondjam.

A buszról leszállva fénysebességgel rohantam a suliba. Be is álltam az asztalokhoz. Már csak az égieken múlt minden. Egyébként az összes D-s a 3-as terem előtti padokon ült (?). Esküszöm jobban tudom az órarenjüket mint ők saját maguk. Szóval csak egy üvegablak választott el engem meg a D-seket, ismétlem, körülbelül másfél méter. MÁSFÉL MÉTER. Ez a későbbiekben fontos információ lesz.

Nagyjából 7:00 körül pontban be is toppant Boldi, hála a jó égnek, én már bebeszéltem magamnak mindent. Hát úgy nézett ki mint valami nem is tudom, szavakat se találok úgyhogy hagyjuk. A sárga kapucnis pulcsijába volt meg a piros vans sapkájába, farmer meg ilyen menő cipő, alig múlt 7 én meg már teljesen K.O. voltam. Ha tudtam volna mi következik később... Amúgy természetesen Dáviddal jöttek. Komolyan fogok egy légpuskát és legközelebb szitává lövöm Dávidot mert már nagyon unom hogy össze vannak nőve. Jó hogy már egymás kezét nem fogják. Lefogadom hogy egyszerre lélegeznek meg egyszerre dobban a szivük.

Boldi szépen sorban lekezelt mindenkivel, komolyan direkt játszott a türelmemmel. Aztán szerencsére pont az üvegablak másik oldalán állt meg, nem tíz méterrel arréb ült le a padra (az kellett volna már csak a boldogságomhoz). Peti ült (azt hiszem mostantól így fogom hívni) Boldi állt fölötte, Dávid meg Boldi felé küldött szerelmes pillantásokat (én is).

Az első nem is tudom, talán 5 perc még vicces volt. Komolyan elmosolyodtam, hogy ha-ha, de ari, nem vesz észre holott itt állok másfél méterre, de kis cuki bamba. Aztán kezdtem egyre idegesebb lenni, mert 7:15-kor becsöngetnek és mindekettőnknek órája van, ha meg most nem történik meg A Beszélgetés, akkor soha. Egyszerűen Boldi az istennek se akart jobbra nézni. Nézett balra, előre, hátra, de jobbra nem. Peti engem figyelt, szerintem élvezte a szenvedésem mert egy szóval nem említette volna meg Boldinak, hogy amúgy én ott állok. Fúúú, az a tehetetlenség. Te jóságos szent ég. Ahogy ott áll tőlem másfél méterre, de nem vesz észre, egyszerűen oda se pillant, én meg már vért izzadok, mert nem merek odaszólni neki. És konkrétan pár lépésnyire volt tőlem, megtudtam volna számolni a szempilláit, erre nem vesz észre. 18:45, megszülettem pontosan 17 évvel ezelőtt. Yee. Szóval visszatérve: egyszerűen annyira idegesített hogy nem vesz észre. Az elején még tényleg vicces volt de aztán már kezdtem ideges lenni mert már 7:07 volt. Elgondolkoztam azon hogy beverem az üvegablakot vagy nekihajítom a táskámat, hátha. Aztán nem tudom pontosan miért, talán mert már feküdtem az asztalon és pislogás nélkül szuggeráltam, vagy csak gondolta megmozdítja a fejét jobbra is, sose tudjuk meg miért, de végül egy ezredmásodpercre jobbra fodította a fejét, de ilyen ultralassan, hát kb. abban a tempóban emelkedtem én meg fel a padról, és akkor végre összeakadt a tekintetünk és úgy kifújtam a levegőt mintha két éve bent tartottam volna. A reakciója írtózatosan aranyos volt, elősször néz fapofával, aztán leesik neki hogy ki vagyok, felhúzza a szemöldökét, elkezd vigyorogni és abban a szekundumban elindul felém. Úristen, életem egyik legszebb pillanata. Mármint csak ez az apró gesztus hogy észrevesz, és az a természetes reakció, az a mosoly, meg hogy rögtön elindult felém. 

És akkor most. Fú. Nem is tudom hogyan tudnám minél pontosabban ezt leírni. Ignorálok most minden bejövő üzenetet és csak arra próbálok koncentrálni hogy ezt a lehető legrészletesebben írjam le.

Mikor odaért, mondott valamit, de nem emlékszem mire. Viszont valami olyasmit mondtam rá, hogy "azt hittem már észre se veszel, itt szuggerállak egy ideje" mire elkezdett röhögni. Haha, marha vicces. Aztán fel se tűnt hogy mit csinál, azaz feltűnt de nem tulajdonítottam neki sok jelentőséget, mert éppen kérdeztem valamit, talán azt hogy mizu vagy ilyenek. Ekkor belevágott a szavamba és azt mondta, vagy legalábbis valami hasonlót mondott: "nem a legjobb, de nem jutott más eszembe hirtelen", és előkapott egy tábla csokit, mondta hogy "Boldog Születésnapot", a kezembe nyomta és kész, elvágták a szalagot, istenemre mondom majdnem sírtam. Tudom sokszor írom ezt de tényleg bekönnyeztem!!!! Csak néztem mosolyogva és közbe majdnem sírtam, ő meg csak mosolygott ilyen bénán, és olyan boldog voltam. Tényleg. Bárcsak újraélhetném azt az 5 percet. Aztán megköszöntem tőle és elindultunk egymás felé, és igen, megöleltük egymást. Nem tartott sokáig mert még félre se rakta szegény a táskáját én már kb. a nyakába ugrottam, úgyhogy csak az egyik kezével tudott átkarolni, a másikkal fogta a táskáját. Én meg teljesen belebújva a nyakába ott szorongatattam (meg szogolgattam) és éreztem a haját az arcomon, meg a kezét a derekamon és úgy akartam maradni ÖRÖKRE. Komolyan mondom örökre ott akartam maradni és most mindjárt sírok, mert olyan szép pillanat volt, nem tartott sokáig, de annyira jó volt, olyan jól esett hogy gondolt rám és eszébe jutottam holott csak egyszer említettem neki meg minden. És az az ölelés. Sokkal jobb volt mint az előző, az előzőre alig emlékszem mert bőgtem mint az állat, de most viszonylag nyugodt voltam és direkt próbáltam minden részletre emlékezni mert kitudja mikor lesz még ilyen, ha lesz egyáltalán... Azt hiszem ez egy olyan bejegyzés amit majd szívesen olvasok vissza akár ezerszer is. Az ölelés után visszaálltam az asztal mögé ő meg maradt ott, és akkor mindketten olyan zavarba voltunk, hogy az valami nagyon édes lehetett. Jesszus bejött anyum palija én meg itt bőgök és verem a billentyűzetet. Hát szép látvány lehetek. Szóval: ő ilyen vörösen megkérdezte, hogy "és izé, hogy telt a napod?" (reggel 7 volt, csak úgy mondom), én meg még vörösebben & remegve közöltem vele, hogy "hát kurvajó". Aztán beszélgettünk én meg közbe simogattam a csokit (?). Amúgy szerintem azt nem eszem meg. Ezt most halál komolyan mondom. Bekereteztetem vagy valami. Na jó nem. Lehet megeszem. De a papírt megtartom. Aztán odajött Bede meg Dávid, természetesen, miért is maradna ő ki a buliból. Felköszöntött Dávid is aztán következett egy nagyon fura dolog. Szóval én teljesen elvoltam ott a világomba, néztem a csokit és mosolyogtam, ők meg hárman beszélgettek. Egy körbe álltunk amúgy kb, én az asztalnál. És akkor Boldi előkapta a telóját, és leírom hogy mit beszélgettek Dáviddal:
 

B: Na, itt az a kép. Ki az a csaj előttem?

D: Az nem az a csaj akivel úgy volt hogy leszel?

B: Jaa de, lehet.

 

Hát itt felkaptam a fejem egy pillanatra de csak egy pillanatra, nem akartam hogy Dávid lássa a reakciómat. Aztán Boldi a képembe tolta a telefonját ahogy részegen áll és vigyorog. A nyáron írtam egy bejegyzést amiben azt ecseteltem hogy Boldi nem jár bulizni, sose részeg és szépen kibeszéltem a... hogy is mondjam szépen. A szüzességét. Hát izé. Azt a részt most teljes egészében, hivatalosan is visszavonom. Talán még egy kérvényt is benyújtok emiatt. Elősször is az, hogy Boldi részeg, eléggé ledöbbentett mert nekem még soha nem mesélt ilyen dolgokról. Dávid utána ott mesélte, hogy hátrafordult és Boldi a földön feküdt (?) meg az oszlopnak nekitámaszkodva aludt (?) satöbbi. Hát ezeken jót röhögtem de egyszerűen a nap legnagyobb részében azon járt az agyam hogy mit jelenthet az, hogy "az a csaj akivel úgy volt hogy leszel." HOGY LESZEL?!?!?!? ÚGY?!?!??!?! Na jólvan. Hadd fejtsem ki a véleményemet erről.

Elősször marhára zavart és idegesített. Mármint szavakba se tudom önteni mennyire felidegesített ha arra gondoltam hogy Boldi valami másik csajjal lefekszik. Hát egyszerűen a gyomrom felfordult. Egyszerűen abban a pillanatban úgy felkaptam a vizet hogy fogtam magam és felmentem a teremhez. Mondtam nekik hogy megyek órára (még be se csöngettek asszem) és Boldi kivételével mindeki elköszönt, csak Boldi állított meg és kérdezte hogy milyen órám lesz meg hova sietek stb... Hát akkor nagyon szomorú voltam igazából mert tényleg beleképzeltem hogy ő részegen kitudja mit csinálhat lányokkal meg ilyenek és nagyon rosszul esett.

Aztán statisztikán elgondolkoztam ezen részletesebben. Statisztika kb. a 6. óra lehetett úgyhogy addig ezen járt az agyam. Amúgy nem mondom azt hogy ez befolyásolta volna nagyban a napomat mert tényleg csak akkor jutott ez eszembe mikor órán ültem csöndbe vagy ha szünetbe nem beszéltem épp senkivel. De pl. matekon meg ilyen gondolkozós órákon / szünetekbe ha emberekkel voltam akkor nem agyaltam ezen. Szóval végülis betartottam a tengapi "ígéretemet" és nem befolyásolta negatívan a napom.

Persze nagyon rossz volt. Jézusom nagyon nagyon rossz volt ebbe belegondolni. De aztán statisztikán arra jutottam, hogy nem bánom. Lehet most ezzel nem fog mindenki egyetérteni de szerintem teljesen fölösleges emiatt hisztiznem. 17 éves (majdnem), kurva jól néz ki, pasiból van, hát jó hogy akar magának valami kis izét. Hogy is írjam le szépen. Kufircot. Na. Leírtam de kb. vérzik a szemem. Meg hát nem vagyok a barátnője se semmi. Esküszöm arra a döntésre jutottam hogy amíg nem vagyunk együtt addig azt csinál amit akar csak ne Grétikével... Ez az egyetlen kritériumom hogy ne Grétikével mert akkor szívbajt kapok. Majd ha talán esetleg valami természeti katasztrófa által valamilyen úton módon mégiscsak lesz valami köztünk (looool) akkor majd érdekelni fog hogy kivel mit csinál de addig az ő dolga hogy kivel fekszik le vagy kivel nem... És emiatt nem haragudhatok rá meg ilyenek mert ő tudja mit akar és ha ő éppen azt akarja hogy valami ismeretlen csajt meghúzzon akkor egészségére váljék. Hát ennyi erről a véleményem. 

Első két óra matekfakt volt. Csengével nagyon éljük a matekos korszakunkat mert folyton házit írunk meg dolgozunk órán stb. És értjük is. Wow. Komolyan az az első dolgom mindig mikor hazamegyek hogy matekházit írok... Viktor szerint ez max. 2 hétig tart utána úgyis megunom de remélem nem így lesz. 

Pénzügyön csak írtunk a füzetbe ész nélkül, és most azt kéne átmásolnom de mivel szülinapom van úgy döntöttem szarok bele. Majd ha megírtam ezt esetleg átmásolom. Meg mondjuk tanulni is kéne holnapra vagy 3 tantárgyból, de szülinapom van. Haha. De ettől függetlenül ha ezt megírtam elkezdek tanulni xD

Irodalom órán mentünk tovább az anyaggal, Lotti felelt ötösre és holnap is felelünk belőle. 

Angolon az én csoportom került elsőnek sorra úgyhogy ledaráltam az én részemet + megnyitottam a ppt-met és kész is volt az én munkám. Mondjuk a videó amit kiválaszottam vagy 5 perces volt és ugye ilyen összevágott zenék amiknek a dalszövegében szerepel az "ing" meg az "infinitve" stb, és az egyik szám tök halk volt, a következő pillanatba meg Taylor Swift kezdett el üvölteni teljes hangerőn és komolyan olyat ugrottam hogy azt hittem megáll a szivem. Jegyet nem kaptunk még de szerintem egész jók voltunk.

Számvitelin ugye végig a Boldis dolgon agyaltam szóval kb. 5 percnek tűnt az óra. Amúgy mentünk tovább az anyaggal és holnap felelünk. Egyre inkább menni akarok tanulni.

Tesin futottunk nagyrészt aztán az utolsó 20 percben játszottunk. Voltak akik tollasoztak meg ilyenek. Hát én Bettivel meg Pannával röplapdát dobáltam de komolyan az volt a nap legunalmasabb része...Egyszerűen halál uncsi volt egymásnak dobálgatni a labdát.

Az osztály egyik felének volt még egy statisztika gyakorlata de nekem nem. Ez engem nem tartott vissza semmitől, a következő 2 órában a folyosón csöveltem. Erről majd később, jöjjenek a szünetek.

Ismét nem tudom melyik szünetbe éppen mi történt, úgyhogy írom ahogy eszembejut. Boldival akárhányszor összefutottunk a nap folyamán (és ma elég sokszor) folyton beszólogattunk egymásnak. Elősször ő szólt oda, hogy "na itt a 17 éves", aztán később mikor a lépcsőn elmentünk egymás mellett utána üvöltöttem, hogy "milyen érzés 16 évesnek lenni?" mire visszaüvöltötte, hogy "szar". Úgyhogy ezek tökre feldobták a napom. Hogy csak így üvöltözünk egymással a folyosón. Olyan romantikus. 

Amúgy egy csomóan felköszöntöttek, nem csak az osztályból hanem más osztályokból is. Pl. Brendon is odaszólt tök aranyosan. Meg az osztályból is rengetegen. Tavaly kb. senki az osztályból mert nem beszéltem senkivel csak Klauékkal. Azóta aktívabb tagja lettem az osztályközösségnek már amennyire az tőlem telik úgyhogy csomóan odajöttek. Mivel Fanninak is ma van a szülinapja felköszöntöttük egymást de kb. egyszerre mondtuk ki xD Ja és egyik óra előtt Fanni volt a hetes és Tomi & Csabi akik előttem ülnek felköszöntötték mire Fanni mondta nekik hogy nekem is ma van és engem is köszöntsenek fel. Erre Tomi hátrafordult és elkezdett simogatni meg ilyenek xD Tök aranyosak voltak. 

Az osztályból kb. csak két ember nem köszöntött fel, egyet tippelhetek. Klaudia meg Luca. Egész nap azt vártam amúgy. Lehet hülyeség de tényleg azt vártam. Lucától talán még nem de Klaudiától azért igenis elvártam volna mivel több mint 10 éve ismerjük egymást és már nem is vagyunk olyan rosszba hiszen folyton mellém ül a buszon meg beszélgetünk. Úgyhogy ez elég rosszul esett tőlük. Mondjuk hazaérve láttam hogy mindketten írtak a falamra de az nem ugyanaz... Viktorral beszéltünk erről és ő is azt mondta hogy ez azért bunkóság volt.

Az egyik szünetbe Karolinával tök jól elbeszélgettem. Eddig hidegen hagyott meg minden de tök jó fej. Rájöttem hogy nem csak én vagyok olyan retardált hogy mindent előre eltervezek percre pontosan. Úgyhogy erről dumálgattunk. Ja meg még erről is:

 

É: És megvan még a barátod? (Mintha valami tárgy lenne.)

K: Már nincs...

É: Ohh.

K: És neked van barátod?

É: Looool. Nincs.

K: És nem is tetszik senki vagy ilyenek?

É: Hát de, csak... bonyolult.

K: Az a magas fiú az?

 

Hát jólvanakkor. Örülök hogy mindenki ennyire tisztába van a dolgokkal. Valaki közölhetné Boldival is mondjuk. (Mondjuk én.)

Balázs ma is hozta a szokásos formáját... Mondjuk meglepődtem hogy ő felköszöntött mert nem beszéltünk még annyira komolyan, sőt, nem is beszéltünk normálisan. Hát az úgy történt hogy éppen álltam az ő helyén, ahol folyton csövel mert mintha Mátét láttam volna a lépcső alján elsuhanni, és megmertem volna esküdni hogy új fölső volt rajta. Szóval azt próbáltam megnézni amikor Balázs elkapott és megölelt meg puszilgatott és közölte hogy isten éltessen... Hát éltet az rendesen. Aztán később összefutottunk Viktorral és mivel nem volt jobb dolgom a 20 perces szünetbe mondtam neki hogy majd felmegyek hozzá a harmadikra beszélgetni. Fel is mentem de ő sehol sem volt, úgyhogy Rolival álltam le dumálni aki megkérdezte hogy na mi volt Boldival, én meg ott meséltem neki elérzékenyülve a dolgokat, mire Balázs ezúttal hátulról ölelt át és komolyan az lett volna a leghelyesebb ha lefejelem. Elment mert ráüvöltöttem és Roli azt kérdezte hogy ismerem-e.. xD Aztán ott mondogatta hogy az egyik srácot hogyan nyírná ki mert az fellökte (?) és az egyik osztálytársa, Zsolt megkérdezte tőlem hogy "hogy birom elviselni Rolit". Erre Rolival teljesen ugyanegyszerre megszólaltunk és ugyanazt mondtuk xD Ő mondta hogy "már megszokta" én meg mondtam hogy "már megszoktam", de ugyanakkor, és olyan vicces volt. 

Istvánnal egész nap nem találkoztam, nem is láttam, és a legfurább hogy nem is írt. Laura szerint fura, mivel elvileg szeret... hát akkor elég furán mutatja ki xD Amúgy szerintem nem szeret. Vagy nem tudom de ez fura. Ja és Máté se írt. Meg nem is köszöntünk. Mátéval eddig csak 1x köszöntünk ebben a tanévben. Egyre több köztünk a kommunikáció. Úgy érzem jó úton haladok hogy megismerjem. Amúgy tényleg új fölsője van és nagyon jó! Olyan menő baszki! Tesómmal ez a beszélgetés folytatódott ma le köztünk: 

 

Kriszta: Na és Máté felköszöntött?

Én: Nem. De új pulcsi volt ma rajta.

 

Ezzel nagyjából mindent el is árultam. Itthon várt amúgy 9 üzenet és 60 üzenet a falamra. Olyan édi mindenki :'(

Úgyhogy tényleg a mai napban három negatívum volt: Máté/István + Boldi/nők + Klau/Luca.

Ja és ha azt hiszitek hogy ez a bejegyzés vége, még messze nem... Ugyanis most jön a nap legizgalmasabb része! Persze az is elég izgi volt mikor Boldi nyakát szagolgattam de na...

Ugye már nem volt több órám, de úgy gondoltam megvárom Boldit. Akinek még kettő is volt. Egész múlthéten nem csináltam ilyet mert úgy voltam vele nem érdekel, de gondoltam ma szülinapom van, igenis megpróbálom a legjobbat kihozni belőle, és ha két órát kell várnom akkor két órát várok. 

Leültem a földszinti padra közvetlenül a bejárattal szemben és az volt a tervem hogy az elkövetkezendő 2 órában zenét hallgatok és körbejárom azokat a helyeket ahol Boldival eddig ölelkeztünk. Ugyanis egyre több van! Esetleg megkeresem a C-seket és a kulcslyukon keresztül próbálok közelebbi képet kapni Mátéról és új pulcsijáról. Szóval csak a szokásos dolgok. De ez nem jött össze persze mert Szabi, egy 10-es akivel folyton együtt sétálok apumhoz, ő volt a portás és odajött. Persze tud Boldiról, hogy a jóistenbe ne tudna, hát még ha valaki vak, süket, vagy esetleg mindkettő, akkor is tisztában van ezzel, úgyhogy mikor ez a beszélgetés folytatódott le köztünk, meg se döbbentem:

 

SZ: Mit csinálsz még itt?

É: Várom az egyik... barátomat.

SZ: Barát?

É: Az.

SZ: Várj kitalálom. Az a deszkás.

É: BMX-es. De ja. Ő. 

SZ: Hogy te miket meg nem teszel érte hallod... 

É: Ja. Nekem mondod.

SZ: Én senkiért se csinálnék ilyet kivéve ha tényleg szeretem.

É: Hát én tényleg szeretem.

 

Szóval vele dumálgattam. És azt mondta hogy "jó az összeállításom". Akkor jó.

Miután ő hazament, mert hogy az értelmes emberek haza szoktak menni miután nincsen semmi dolguk a suliba, ott ültem egyedül egy ideig. Aztán mellém ült Balázs...

 

B: Na mi a szitu szülinapos?

É: Semmi.

B: Hanyadik?

É: 17.

B: És mit kértél szülinapodra?

É: Semmit.

B: Tudom ám hogy engem kértél. Hát tessék megkaptál, itt vagyok. Csak egy szavadba kerül.

 

Jaj de jó tudni. Ja és egy másik szünetbe pedig sétáltam le a lépcsőn amikor Zsolt megállított beszélgetni.

 

Balázs: Hé szállj le a nőmről Zsolt!

Nikó: Mit ugatsz? Ő az én nőm! Szálljatok le róla!

Zsolt: Csak puhítom.

É: Nem vagyok senki nője. Na sziasztok.

 

Miután Balázs elhúzta a csíkot köszönés meg minden nélkül (?) és már megint kihaltak a folyosók, rájöttem hogy nem csak én vagyok ilyen hülye. Azaz de. Mert ott volt még két osztálytársam, Réka meg Panna, csak mindkettő a pasiját várta. Hát ha úgy vesszük...

Odajöttek és velük beszélgettem, tök fura volt. Mármint tavaly ilyenkor elképzelni se tudtam volna hogy Klaun meg Lucán kívül másokkal kommunikálok így... De tök jó. Aztán odajött Dominika meg Dóri is és tök jól elvoltunk. A zenehallgatásból nem lett semmi, de nem bánom annyira. 

15:10-essel akartam menni mert Boldi is mindig azzal megy. 15:00-kor elindultam hogy előtte érjek oda. A busz már ott volt és kb. mindenki fel is volt szállva de a buszsofőr nem volt ott. Aztán megérkezett de Boldi még sehol így nem szálltam fel. Betaláltam a szokásos búvóhelyem ahonnan látok mindent de engem senki nem lát, és úgy néztem hogy mikor jön Boldi, mert az volt a tervem hogy amint befordul a buszmegállóba én akkor indulok el a buszhoz így nem lesz feltünő (xd). 

15:05-kor érkeztek meg az osztálytársai körülbelül. Azaz Gergő, Martin, Laci stb. Boldi sehol. (Meg Dávid se, de ő róla nem lesz többet szó ma.) Ki volt írva hatalmas betűkkel az idő a buszmegállóba és azt szuggeráltam, hogy minél gyorsabban teljen el ez az 5 perc és elmenjen a busz. Mert ha elmegy, Boldi lekési, a 35-össel kell mennie --> több férőhely, lehetőség a beszélgetésre stb. Mikor már 15:09 volt, szétizgultam a fejem, és amint beindította a busz a motort, abban a pillanatban befordult Boldi meg Peti (?) a buszmegállóba. Nyilván nem szálhattak már fel meg amúgy is tele volt a busz úgyhogy elindultak az irányoma. Én gyorsan beálltam a 10-eshez (legalábbis azt hittem) ahonnan a 35-ös indul. Ők szépen elsétáltak mellettem (?) és mentek megnézni a táblát hogy mikor jön busz. Ja és amikor leesett hogy lekéste a buszt mosolyoga mentem a 35-ös buszhoz, és mikor felnéztem az exem, Martin mosolygott vissza rám.. Szerintem azt hitte hogy neki mosolygok vagy ilyenek... 

Szóval ott álltam a 10-esnél (....) amikor láttam hogy Boldiék közelednek felém. Direkt eljátszottam hogy nem veszem észre őket úgyhogy csak néztem magam elé unott fejjel amikor Peti beállt mellém. Hát kicsit meglepődtem hogy mégis mit akar mert úgy nézett ki mint aki mondani akart valamit és ezúttal a szeméből se áradt a gyűlölet úgyhogy érdeklődve fordultam felé majd köszöntem mindkettőjüknek. Ekkor Peti közölte tök aranyosan hogy boldog szülinapot és tényleg olyan édi volt! Csoda! Megköszöntem neki aztán Boldi bevágta hogy "én fenyítettem meg hogy köszöntsön fel". Hát nem édes?????? Szóval megláttak és Boldi szólt Petinek! Úr istenem! A szivem! A szivem!!!! HELP

Aztán Boldival folytattuk a szivatást.
 

B: Itt a 17 éves vénasszony.

Peti: Te mi a rákról beszélsz?

É: Csak irigy. Hagyd rá.

B: Hát én nem is akarok 17 lenni, az már öreg. Én még fiatal vagyok.

É: Jövőhónapba te is annyi leszel.

B: De addig én még fiatal vagyok.

Peti: Édes drága jóistenem.

É: Ne irigykedj már ennyire feltünően.

B: Én nem vagyok irigy.

É: Szar lehet 16 évesnek lenni.

 

Stb. Tavaly is ugyanezt csináltuk. Peti már teljesen kikészült.

Ja amúgy még mikor odajöttek elkezdtek cseszegetni hogy miért állok olyan buszmegállóba ahonnan nem is indul busz... Ott magyarázkodtam hogy "hát direkt álltam ide" de aztán mondtam hogy azt hittem jó helyre álltam xD Szóval akkor ezért néztek rám olyan furán az emberek. Jólvanakkor.

Míg vártuk a buszt (bő 15 perc) tök jól elbeszélgettünk hárman. Úgy örültem hogy lekéste a buszt. És még Peti se zavart mert ma tök jó fej volt. Poénkodott meg minden. Már írtam régebben is hogy vannak jó beszólásai. Meg mondta Boldi hogy szálljunk fel hárman egy ismeretlen buszra és csapjunk egy szülinapi partit az utcán... xD

Peti nem szokott ezzel a busszal jönni de ma ment Boldihoz (a mázlista) hogy videót vágjanak. A buszon Boldi leült mellém, azaz beengedtem hogy majd kitudjak szállni és ez volt az első közös utazásunk idén. Egyszerűen annyira jól elbeszélgettünk!!! Csak úgy jöttek a témák. És folyamatosan röhögtünk, kb. megállás nélkül. Peti meg beült egy öreg néni mellé. Szegény. Meg se kérdeztem Boldit hogy ki mellé akar ülni csak úgy közöltem vele hogy haladjon befele xD Olyan szűk volt a hely hogy szegény ott nyomorgott az állatias testével. Aztán közölte hogy melege van én meg mondtam hogy vetkőzzön le akkor. Ha tudná milyen komoly jelentéssel bír számomra ez a kifejezés. Aztán mondta hogy ő szégyenlős mire mondtam hogy van alatta póló. Erre azt mondta hogy neki az túl intim xD  De olyan jól nézett ki azon a szűk helyen. A lába ilyen terpeszbe. Huhu. Meg ahogy levette a pulcsiját.... Ne vegyük most figyelembe azt a tényt hogy majdnem arconvágott a kezével miközbe levette, mert egyszerűen annyira szexi volt!!! Atyaisten. És akkor ahogy így hajtogatta a pulcsiját befeszült a karja meg minden. Kiakartam ugrani az ablakból, az az igazság. Röviden tömören. És a 20 perces út alatt folyton összeér a karunk és olyan meleg volt a bőre. 

Amúgy tényleg minden féléről beszéltünk. És folyton kérdezgetett meg érdeklődött. Nem is tudom milyen régóta nem engedtem el magam ennyire. Egyszerűen annyira "laza" voltam és önmagam. Mondtam és meséltem ami eszembejutott és ő is, röhögtünk meg minden. Nagyon nagyon jó volt. Megint felhoztuk amikor elkedtem tavaly beszélni hozzá a buszon ő meg elaludt és hogy milyen vicces volt. Azt folyton felhozzuk de egyszerűen annyira vicces volt XD 

 

B: Vágunk Petivel majd videót.

É: Az jó. Én már nem szoktam.

B: Miért?

É: Hát mert csak Jaredről szoktam őt meg már unom. Azaz nem Jaredet unom!!! NE ÉRTS FÉLRE!!!!!!!!!

B: *röhög*

É: Csak videkat vágni róla. Mert már az összes szexi jelenetét összevágtam. 

B:*röhög*

 

Meg elmeséltük hogy miket álmodtunk. Mesélt az új házról. Meséltem neki a blogomról. Mármint a képesről. El is linkeltem neki már. Ugye ha elküldöm neki a képes blogom nem találja ezt meg? xD IxDÉ xD Dx xXDDDD ikszdé. Csak mer az gáz lenne.

Mikor felálltam és elköszöntük meg határozottan a hátsómat nézte. De tényleg. Esküszöm. 

Amúgy Viktor írt egy szivet a falamra most. Azaz a boldog szülinap szöveg után ezt írta: :) <3

Meg én is így írtam vissza hogy köszi :) <3 Kb. már százszor felköszöntött ma. Tök ari. Na de nem ez a lényeg, hanem pl. Boldi ezt is félreértheti. Szóval azért én is csinálok ilyeneket. Pl. Balázs ahogy megfogta a kezem meg Viktor szíveket ír stb. Ő is félreértheti a dolgokat úgy ahogy én. Na mindegy csak így elgondolkoztam ezen.

Nekem a szülinapom kb. véget is ért ahogy leszálltam a buszról. Nem csak azért mert tudtam hogy nem nagyon lesz semmi egyszerűen a suli miatt vártam csak. Apum felköszöntött meg elmeséltem tesómnak az egész napot aztán jöttünk haza ahol anyum bőgött vagy 20 percig mert még mindig fel van akadva azon ami történt 31-én... Nemtudom mit akar mit tehetnék már bocsánatot kértem meg minden. Aztán ettünk tortát meg gyerekpezsgőt ittunk (?) és kaptam egy pulcsit. Az azóta is rajtam van mert rögtön jöttem írni utána. Kaptam pénzt is, holnap megyek a conversemért és most megyek tanulni. 

Ja amúgy Boldival felevenítettük a tavalyi szülinapomat is amikor összefutottunk. Vagy 5 percbe telt míg felfogta miről beszélek de utána jót beszéltünk róla. Amúgy egész utazás alatt annyit röhögött és tök jól esett hogy azon röhög amit mondok. Mikor meg meséltem neki hogy beállt a derekam vagy mi meg majdnem megfulladtam olyan aggodalmas arcot vágott meg mondogatta hogy "juj" stb. Olyan aranyos. 

Holnap megyek nulladikra és ott lesz ő is, és azt hiszem kezdünk belejönni ebbe a sulis dologba. Nagyon örülök hogy így alakult a szülinapom, nem is tudom mióta izgulok hogy jó legyen és most végre lenyugodhatok. A tavalyinál jobb volt. Kijelenthetem. Mert megöleltük egymást és kaptam tőle csokit, és olyan jól esett, és úgy szeretem, hogy azt kifejezni se lehet, de hát ki nincs tisztába ezzel rajta kívül.
Csak az esik rosszul hogy se István se Máté nem írt. Mert azért azt hinné az ember...
Holnap jövök. <3