Általában pár mondatban elintézem a reggeleket, hogy felkeltem, vártam a buszt stb... Hát ezúttal nem így lesz, mert ilyen forgalmas reggelem szerintem még nem volt. xD 

Este szokásosan beállítottam az ébresztőt 4:40-re, és kb. 11 körül lefeküdtem aludni, mert már borzasztóan fáradt voltam. Reggel arra keltem, hogy anyum bejön a szobába és ébreszti tesómat. Ránéztem az órára: 6:30. Hát azt hittem menten agyvérzést kapok. Ugye ma Boldi mellett ültem volna a buszon, ami miatt tök izgatott voltam az este. Ugye ez mostanába elmaradt, ez az "úristen, Boldi mellett fogok ülni!" érzés, és mivel visszaolvastam hogy régebben ez mennyire izgalomba hozott meg boldoggá tett, esküszöm újra elkezdtem ezt érezni. Hát, ez nem jött össze. Ajkamat elhagyta egy halk "ne" szó, majd közöltem anyummal, hogy "én elérem a 40-est!" Az nem számított, hogy 20 perc múlva jött a busz, mellesleg egy teljesen másik faluba. Nem baj, én elhittem. Aztán rájöttem, hogy ez nem fog összejönni. Esküszöm eszembe se volt a suli, vagy hogy lekések nulladikról, sőt azon se agyaltam hogy most akkor melyik busszal megyek be vagy hogy hogy jutok el a suliig, csak az járt a fejembe, hogy na, végre megint izgatott voltam Boldi miatt erre elbaszom. Egyébként fogalmam sincs hogy miért nem ébredtem fel. Lehet hogy az ébresztő nem szólt, habár megnéztem és bevolt kapcsolva meg felvolt hangosítva a teló is. De aminek nagyobb a valószínűsége, az az, hogy felkeltem rá, de annyira álmos voltam hogy kinyomtam. Vagy nem tudom. Mindenesetre nem emlékszem ilyenre. Általában ugye 1 kerek órán keresztül készülődök, most viszont 10 perc alatt elkészültem. Ez mondjuk elég nagy túlzás, mert a kocsiba úgy ültem be, hogy a hajam még be volt fonva és az alapozón, korrektoron, púderen és bronzosítón kívül nem volt rajtam semmilyen más smink. Anyum ugye bevitt a városba, én meg egész út alatt sminkeltem. Csakhogy mozgó kocsiba nem túl szerencsés sminkelni. Mellesleg rájöttem hogy szempillaspirált nem tettem be, így közöltem félúton, hogy "nem kell már sietni, én bíztos hogy nem megyek suliba szempillaspirál nélkül". Erre anyum lehúzódott a kocsival az út szélére (!) és ott ordibált, hogy normális vagyok-e. Én meg azt hajtogattam folyamatosan, hogy "én így nem megyek, nézz rám, olyan vagyok szempillaspirál nélkül mint egy beteg!". Végül bementünk a teszkóba mert pont útba esett és vettem egy szempillaspirált. Amúgy is akartam már. Egyébként az út elég kellemetlen volt, tesóm a hátsó ülésbe üldögélt és pislogott, azt se tudta hol van mert ő is kb. 10 perc alatt készült el, anyum mellettem háborgott, hogy "ezt nem hiszi el", én meg (sminkelés után) összefont karokkal ültem és bánatosan néztem ki az ablakon, mert az idegösszeroppanás szélén álltam. Ilyen gyorsan még sosem készültem el szerintem. Ja, és ilyen gyorsan még kikészülni se készültem. Hát, ezt is megértem. Mindenesetre a suliba érve már Boldiék bent voltak a terembe, pedig azt hittem hogy még elérem és talán beszélünk is. Ez mondjuk összejött volna, ha nem megyek be a teszkóba reggel 7-kor szempillaspirált venni. Szóval bementem órára kb. 10 perc késéssel (habár a tanárnő csak 5 percet írt be) és mindenki ott súgta, hogy mondjam azt hogy Rachelt kerestem. Hát én meg mondtam, hogy nem Rachelt kerestem, hanem elaludtam. Nem tudom miért akarták hogy azt súgjam de fantasztikus volt erre bemenni órára. Csenge ilyen depressziós hangon közölte, hogy azt hitte már nem is megyek, aztán meg poénkodtunk tovább stb. de végig ilyen depressziós volt a hangja. Aztán mondta hogy fáj a feje azért ilyen. De tök vicces volt hogy minden mondatot ilyen elhaló hangon mondott. 

Amúgy tök. Na nem tudom mit akartam ide írni, hogy mi "tök", mert aztán írta Balázs, hogy "szétharapdoshattuk volna ma egymás száját" és kicsit időbe telt míg túltettem magam ezen. 

Ja megvan. Szóval tök nagy adrenalinöket volt ez a reggel, ezért egész 0. órába így ugráltam a székemben meg félpercenként mondtam, hogy csöngessenek már ki. Egyszerűen sétálni akartam vagy mozogni vagy valami, szóval nagyon nehéz meg rossz volt hogy ülnöm kellett egy helybe. xD Bioszon pont az adrenalinról beszéltünk lool

Miután kicsöngettek lementünk a büfébe. Igazából összeakartam futni Boldival, de nem jött össze. Sőt, egész nap nem futottunk össze. Csak láttam párszor aztán ennyi. 

A büfébe vettem egy mammut szendvicset, aminek azért az a neve, hogy mammut, mert akkora, mint egy mammut. Komolyan az a szendvics nagyobb mint a fejem. Bioszórán a tanárnő megengedte hogy 2 percig együnk, és akkor előreszólt Fanni, hogy "mekkora az a szenya???". Hát kb. 3 szünet kellett ahhoz hogy teljesen elfogyasszam. Komolyan nem fér bele az agyamba hogy hogy fér el egy akkora szenya a gyomromba. 

Egy roppant gyomorforgató és kínkeservesen unalmas biosz után jött az irodalom. Hát az se volt valami izgi azt kell hogy mondjam. Rachelt amúgy ofő a leghátsó padba ültette egyedül (?). Folyton kérdezgeti tőlem mindenki hogy miért ül ott. Hát honnan a faszból tudjam? 

Tesin ismét felment bennem a pumpa. Ugye én minden ilyen társas feladatnál Bettivel vagyok, hát ez most sem volt másképp kézinél. Ma már Rachel is tesizett mert komoly 3 hét után sikerült kimosnia a tesicuccát, szóval ő is beállt Kittivel. Tanárnő szólt nekem, hogy álljak be Kitti helyére, hogy Rachellel legyek... Hát agyamat eldobom... Most ahhoz hogy eldobja a labdát nem kell beszélni, akkor miért? Olyan életkedvvel mentem oda hogy csak na. Mindenki figyelte az arckifejezésem, páran röhögtek is. De nem forgattam a szemem meg semmi, csak ilyen unott fejet vágtam. Betti mellettem állt ugye a sorba, és mondtam neki hogy "nagyon hiányzik", és hogy "ő a legjobb barim". Erre kínosan elkezdett röhögni, majd remegni, és inkább elfordult. Betti olyan, hogy kb. senki nem beszél vele, de senkit nem zavar. Viszont ha valakivel beszélnie kell, vagy ha kihívják felelni olyan szinten elkezd remegni nem csak a hangja, hanem az egész teste, hogy az valami elképesztő. Én már tavaly is jóba voltam vele, kajak szerintem én vagyok az egyetlen lány aki így hozzászól meg elbeszélget vele. Amúgy szerintem tök jó fej. Csengével ma leveleztünk órán, és írta hogy Betti az én társaságomban már annyira nem is remeg meg "megeredt a nyelve". xD 

Na szóval visszatérve, ez annyira felidegesített. Most minden tesin Rachellel kell lennem? Nemár. Tényleg nem ellene szól de hozzátenném hogy egész kézizés alatt vagyis gyakorlás alatt nem beszéltünk egy szót se, mert nem kellett. Hiszen látta hogy mit kell csinálni. Szóval teljesen fölösleges volt, Kitti is maradhatott volna ott nyugodtan.. És szerintem Rachelt se zavarná ha mással is lenne nem csak velem... Na mindegy... Ezután kidobós volt, Rachel meg nem értette hogy ez mi, szóval elmagyaráztam neki, és nagyon élvezte. Kajak mindenki ilyen búbánat képpel dobálta a labdát meg sétált körbe, ő meg vigyorogva ugra-bugrált meg dobott ki mindenkit aki élt és mozgott. 

Óra után felmentem egyedül a szekrényemhez hogy betegyem a tesicuccom. A padon ott ültek a C-sek, szóval egy élmény volt elsétálni az egész osztály előtt. Valamelyikük odaordított teljes hangerőből, úgy, hogy az egész folyosó odanézett (?), hogy SZIA SZANDI!!! én meg oda se néztem, csak mentem egyenesen és odaintettem egyet. Kitudja melyik paraszt volt az. Mit írtam kilencedikbe? Ja igen, megvan. "A D és a C osztály a kedvenceim! Annyira szeretem őket". Aha. Hát a D-sekkel már kb. megszűnt teljesen a kapcsolatom, a C-seket meg legszivesebben felgyújtanám pár ember kivételével. Változnak az idők. 

Hittanon bejött a D-sek osztályfőnöke, akit 9.ben annyira istenítettem, mert hogy Boldi osztályfőnöke. (?) Valami szakdolgozatot kell írnia, ezért felmérést csinál, így ki kellett töltenünk egy kérdőívet a diák-osztályfőnök kapcsolattal kapcsolatban. Utána elment és a hittantanárnő vette át a szót. A ballagók kitűzőjét kellett vagdosnunk, mármint azoknak akiknek volt kedvük, a többiek meg beszélgettek. Tanárnő meg szellem módjára közlekedett a terembe és néha csak úgy megállt fölöttem és mosolyogva nézett le rám. Kicsit ijesztő volt. Csengével megint szakadtunk a röhögéstől, de hát ki csodálkozik már ezen. 

Norbi amúgy szerintem még mindig beteg, mert nem láttam. Mondjuk egyszer azt hittem hogy látom, de még mostanáig se vagyok bíztos abban hogy az ő volt-e vagy sem, mert kb. 2mm-be láttam. 
Az a fasz meg tegnap úgy döntött, hogy megint kiírja facebookra, hogy "lájk és írok". Nagyon nagy tartáshoz volt ahhoz szükségem, hogy ne lájkoljam be egy ezredmásodperc alatt. De minek is lájkoltam volna? Úgy se írt volna. Tapasztalat. Amúgy meg. Mi ez a lájk és... dolog? Ez már kb. 3 éve lejárt.. Na mindegy 

Ja, amúgy megbeszéltem Brendonnal hogy én biztos nem megyek novemberbe moziba velük. Szívesen mentem volna amúgy, de bevettek egy ilyen közös chat csoportba, hogy "Éhezők viadala mozi", és természetesen benne volt a csoportba Máté is. Meg a csaja. Hát idéznék egy kis részletet:

 

Máté: imadlak Peti <3

Máté Csaja: Azt hittem engvm (írni se tud a szerencsétlenje)

Máté: Teged is babam <3 <3
 

Valahol ekkortájt kezdtem úgy érezni hogy ez talán mégse olyan jó ötlet, mert konkrétan majdnem felfordult a gyomrom. Brendonnak úgy adtam be a dolgot mintha meglennék pusztulva Mátéért és nem birom elviselni hogy együtt látom őket, ami mondjuk, annyira mégse nagy hazugság. Tényleg nem bírnám ki hogy ott ülök mellettük ők meg nagyba smárolnak meg ölelkeznek a film közbe, szerintem inkább ki is mennék. Brendon megértette és bocsánatot kért (?), szóval nincs baj. Elegem van Mátéból. Minek van csaja? Ha nem lenne, tökre mennék. De hát így mindegy. Elegem van hogy miatta kell minden programot lemondanom. Brendon folyton hív mindenféle buliba meg ide-oda én meg mindig nemet mondok mert ott van a drágalátos Máté. Azt remélem említenem sem kell hogy egy szót nem írtam a csoportba. Menő vagyok. Pff.

Pénzügyi előtt megláttam azt a srácot aki ugye István osztálytársa és írkál. Bencének hívják. Ja igen ezt már írtam. Amúgy nem tudom miért azt írtam hogy "írkál", mikor eddig még csak egyszer írt szegény. Na mindegy. Csenge nem tudta hogy kiről beszéltem úgyhogy mondtam neki, hogy "most fordulj meg szépen lassan, szóval aki a szekrényem előtt ilyen furán táncol, az Bence". De kajak az a tánc amit lenyomott. Hát nagyon vicces volt. Utána eljátszottam és azon szakadtunk. Mint valami robot. Aztán odamentem Csikszihez és Bettihez, és közöltem velük, hogyha legközelebb megyünk Pestre vásárolni, Betti is jöjjön. Betti azt mondta hogy nem. Kár. Csikszi meg annyira beleélte magát, hogy azóta is próbálja győzködni Bettit hogy jöjjön velünk. Nagyon fura lenne őt a plázába látni. Vagy bárhol a sulin kívül.
Ma egész nap a sulirádióba ilyen mulatós meg cigányzenék mentek (?), szóval mondtam Rachelnek, hogy ehhez szokjon hozzá. Igazából szerintem tetszik neki, de mindegy. Csengével mikor sétáltunk fel az emeletre azon röhögtünk, hogy mondtam neki hogy "mi ez a szar". Erre mondta, hogy "ja, itt szarozod, aztán elmennél wc-re, bemennék utánad és ott nyomatnád a táncot". xD 

Órán aludtunk. Mármint mindenki. Szó szerint az egész osztály csak meredten bámult maga elé vagy aludt. Hát valami kegyetlen unalmas volt. 

Pénzügy előtt Csengével lementünk a büfébe mert almát akartam enni. A legnagyobbat választottam ki amit természetesen nem tudtam magambatömni, mellesleg félig el volt rohadva, szóval a kukába végezte. Miközbe sétáltunk vissza a terem elé, Balázs megállított a lépcső tetején és megkérdezte hogy hány órám lesz. Nem tudtam, szóval Csengét kérdeztem meg, hogy hány órám lesz. Jobban tudta mint én. Megkérdezte Balázs hogy ma is ott ülök-e majd a padon mint tegnap, mire mondtam hogy igen. Szóval konkrétan megbeszéltük hogy majd talizunk. Aztán Csenge ott kérdezgette, hogy "ez Vanessza palija?" A hosszú séta alatt se sikerült teljesen elmagyaráznom az egészet, olyan hosszú sztori ez. De amúgy erről jut eszembe. Csenge tud minden pasis dolgomat. Majdnem. Tud Norbiról, tud Istvánról mindent. Balázsról is elmondtam mindent. Mátéról is. De egyvalakiről nem, az pedig Boldi. Még soha egy szót nem szóltam Boldiról ÚGY. Persze folyton dumálok róla, hogy ezt mondta Boldi, ez történt Boldival stb, de mindig csak úgy beszélek róla mint egy barát.. Ez az én végzetem rájöttem... Na mindegy... Szóval nem tudom miért de Boldiról nem akarok neki mesélni. Mindenki másról tud meg minden mást tud ami fontos de erről nem. Fura.

Amúgy tök jó volt ez a két szünetem. A számviteli meg a pénzügy előtti szünetekbe rohadt jól elvoltam. Odamentem egy csomó mindenkihez az osztályból, beszélgettem velük, röhögtem, tök jó volt. Ugye most olvasgatom vissza a régi bejegyzéseket és minden napom arról szólt hogy Lucáékkal voltam és szidtam a többieket. Tényleg változnak az idők.

Számvitelin nem osztotta ki tanárnő a dogámat, de azt mondta ma beírja az e-ellenőrzőbe. Kíváncsi vagyok milyen lesz, még nem írta be. Amúgy az osztály egyik felének itt véget is ért a suli, mehettek haza, én meg mentem statisztikára. Az óra unalmas volt, a dolgozatot javítottuk a táblánál meg ilyenek, én meg kikéreckedtem és megcsináltam normálisan a szemöldököm. Mert órán tükörbenéztem és rájöttem hogy borzalmas. Jókor esett le, utolsó órán. Na mindegy. Rachel amúgy úgy ír hogy teljesen ferdén van előtte a füzet. Erről beszéltem vele pár szót, hogy milyen fura. Óra után lementem a földszintre és megláttam a 12.C-seket, köztük Balázst, aki elkezdett integetni a fejével hogy menjek oda. Odamentem, leültem a padra, mire az osztálytársai mind odanéztek, páran elkezdtek "júúúj"-ozni, Zsolt ott magyarázott, hogy "megjött a csajod" stb. Aztán ott beszélgettünk még 20 percig Balázzsal. Nagyon érdekfeszítő volt szokásosan, mert időközbe rájött, hogy ő álmos, és felfeküdt a padra, a fejét meg beletette az ölembe. Aztán aludt. Zsolt ott magyarázott, hogy pusziljam meg stb. Zsolt amúgy akkora balfasz. Na mindegy. Aztán lejött Boldi a lépcsőn, de felém se nézett. Vagy lehet, de amikor én odanéztem, akkor ilyen meredten bámult maga elé. Nemtudom látta-e a szituációt. Amúgy rohant ki a suliból a buszhoz. Tavaly ilyenkor (bocsánat, de most mindenre ilyen visszautalásokat fogok tenni, mert csak) ha ilyen lett volna, hogy látom Boldit rohanni a buszmegállóba, 99% hogy csapot-papot otthagyok és rohanok utána. Most meg? Ott maradtam Balázsékkal. Ez annyira fura. Mert így időközbe nem estek le ilyen dolgok hogy én változok.. De most visszatekintve jövök rá, hogy tényleg változtam, mert pl. már nem csinálok ilyen hülyeségeket hogy ész nélkül követem a folyosón, a buszhoz stb. Simán mehettem volna utána, simán mehettem volna azzal a busszal mint ő, talán még beszélgettünk is volna, sőt talán mellette is ültem volna, de komolyan nem érdekelt. És nem is bántam meg hogy nem mentem. Annyi mindent áldoztam már fel miatta. Tavaly is folyamatosan bejártam nulladikra miatta mikor nem is volt nulladikom. Folyton kerestem, odamentem. Talán az agyam rájött hogy hiába és ezért nem csinálok már ilyeneket. Nem tudom. Ezen gondolkoztam éppen amikor Balázs közölte hogy költözzek hozzá. (?) Aztán mondtam erre, hogy "aha, aztán összeverekednénk Vanesszával", mire mondta, hogy hagyjam már Vanesszával, mert az a csaj csak felbassza. Ezután szóbajött István, és én is mondtam, hogy hagyjon Istvánnal, mert csak felbasz. Ezt megbeszéltük. Aztán felmentem a kabátomért és mikor megint leültem mellé közölte, hogy "jó a stílusom nagyon, mert nem túl kirívó, de jó". Hát, akkor jó. Mellesleg megdicsérte a tegnapi nacimat is, ami lyukas a térd részénél. Na, István, látod. Csak téged irritál ez. Másnak bejön. Aztán mondtam hogy megyek, mert nemsoká jön a buszom, erre mondta hogy kikisér. És ahogy kimentünk ketten a suliból, hátrafordultam és mindenki aki ott volt a padon vagy a folyosón, mindannyian minket nézek. Ja, annyit hozzátennék hogy az egyik pad dugig volt D-sekkel, mert az osztály egyik felének még volt gyakorlata. 

A buszmegállóba aztán elváltunk Balázzsal én meg odamentem Vivihez, aki megkérdezte, hogy "mi ez a kapcsolat". Elmagyaráztam neki hogy semmi, csak haverok vagyunk (vagy mik). Vivi amúgy nagyon nem bírja Balázst és ott szidta nekem. Merthogy Balázs folyton basztatja Vivi pasiját hogy feküdjenek már le meg ilyenek. xD A buszmegállóba ott volt Ervin is de le se szart. Aztán felszálltunk a buszra, leültünk, és észrevettem hogy a mögöttem lévő ülésbe Ervin ül. Hátrafordultam és ilyen tök vidáman meg kedvesen integettem, mire ilyen bunkón tátogott egy helót. A fülhallgatómat reggel a nagy sietségbe a kocsiba hagytam, szóval egész úton néma csöndbe ültem. Vivi könyörgött hogy szálljak le ott ahol ő, hogy együtt sétáljunk haza, de mondtam hogy én biztos nem. A következő megállónál leszálltam Ervinnel együtt, aki szó szerint előttem sétált de hozzám nem szólt volna. Úgyhogy megböktem és úgy voltam vele, ha hisztizik vagy valami, akkor fogom magam és ott hagyom. Kivette a füléből a fülhallgatót (félig) és megkérdeztem hogy haragszik-e vagy valami, de mondta hogy nem, csak semmi életkedve. Hát ezt teljes mértékben megtudtam érteni szóval nem is basztam le amiatt hogy ilyen bunkón köszönt meg hogy konkrétan szarba se vesz. De tényleg. Alapjáraton kurvára megsértődnék de mivel tudom hogy ez milyen, ezért csak bólogattam. Ja, csakhogy szépítsük a dolgokat és hogy jobban fájdítsuk a szívem: eladta az iphone 5s-ét és vett helyette egy iphone 6-ot. Most megyek sírni, sziasztok.

Mellesleg azt a dolgot amit pénteken akartam véghez vinni, 80% hogy átteszem jövőhétre, mert ez a hét az ő szempontjából valami nevetségesen szar. Az "ő" alatt azt a személyt értem aki miatt teljesen hülyét fogok csinálni magamból. Ki lehet az az "ő?" - kérdezhetitek magatokba. Nos. Vagy Boldi, vagy Norbi, vagy István... Talán Máté... Kitudja...... A lényeg hogy azzal a dologgal egy korszakot fogok lezárni az életemben, és már várom kicsit. Az a korszak lehet hosszú, lehet rövid is, a lényeg hogy a felsoroltak közül valamelyikkel lefogom végre zárni. Lehet tippelni. Lol. Persze bevagyok fosva dehát na. Amit muszáj azt muszáj. És hogy ennek mi köze ahhoz, hogy elolvassam az összes bejegyzést... Hát, ennek csupán annyi a magyarázata, hogy teljes egészében akarom látni az eddigi korszakomat, az eddigi 2 évemet ebben a suliban, hogy nagyjából összetudjak rakni egy egész képet és ezáltal megtudjam fogalmazni a dolgokat. Várom már. Jövőhét. Remélem az forgalmasabb lesz az ő szempontjából. 

 

1

1