Még várni akartam kicsit az írással, de tesóm hálisten átment a másik szobába, szóval kihasználom a lehetőséget. (A "kiment" alatt azt értem, hogy ráordítottam, hogy "TAKARODJÁ MÁ KI HE".)

Végre azt írhatom, hogy egy jó napon vagyok túl. Őszintén mondom, ez a nap tényleg jó volt. 

Tegnap már 9 körül lefeküdtem aludni, egyszerűen annyira fáradt voltam hogy majdnem összeestem. Szóval több mint 8 órát aludtam, és azt hinné az ember, hogy ez jó, de valójában nem. Nagyon szar volt, mert hozzávagyok szokva ahhoz, hogy keveset alszok, így meg hogy aludtam 8 órát egyhuzamba, alig bírtam felkelni. Igazából nem tudom mi az összefüggés, gondolom ez, de kitudja. A lényeg hogy nem voltam valami fitt. Azért elkészültem valahogy aztán ja. Amúgy nem értem ezt most minek írtam le. Mármit ezt az egész szöveget, mert ebbe semmi, de semmi érdekfeszítő nem volt. Na mindegy. 

Ma megint a Converse-be mentem, és olyan jó volt!! Ááá, legyen már tavasz. Azaz ne, mert akkor közelebb vagyok a nyáriszünethez. Szóval jó ez, csak legyen jobb idő. Na. Ez a helyes megfogalmazás. Mindenki kérdezgette hogy nem fázok-e, hát esküszöm ha még valaki felteszi ezt a kérdést azt megütöm, mert hadd döntsem már el én hogy fázok-e vagy sem. Ha fázok akkor majd felöltözök. Ezzel a kérdéssel esküszöm úgy fel lehet idegesíteni hogy simán át tudnék ütni a falon. 

Első óra előtt odamentem Csengéhez beszélni. Ez a tesiöltözők előtt volt, de nem esett le, hogy Daniéknak éppen tesi van nulladikba, csak egy idő után, és amikor leesett, nagyot koppant. Konkrétan fogtam magam és beültem az öltöző mellé a padra. Szó szerint az ajtó mellé. Mellém meg természetesen Csenge ült. Mellette meg Panna ült. Ja, egyébként tegnap amiatt izgultam hogy Klauék tudják. Nos, most már nagyjából az egész osztályom tudja, szóval ja. Annyira diszkrét tudok lenni, hogy az elképesztő. Egyszerűen a dikszréció leghalványabb fokozata nem található meg bennem. Ott sikítgattam Csenge arcába, hogy "mindjárt kijön, ÚRISTEN!" Ezt természetesen Panna is meghallotta, és ott kérdezgette hogy kiről van szó. Csenge jó fej volt, mert nem mondott semmit, én meg csak annyit mondtam, hogy "valaki". Időközbe természetesen beálltak vagy huszan elém, így tiszta idegbe voltam, hogy amikor majd elsétál Dani akkor szart se fogok látni belőle. Elém állt Réka meg Zsófi, mellém pedig, közvetlenül az öltöző bejáratához pedig Rachel. Gondoltam egy katasztrófa közeleg, és ez se fog összejönni, de pont mikor kezdtek kijönni a teremből Daniék, akkor Zsófiék pont elmentek a büfébe! Szóval előttem nem állt konkrétan senki. Hát én úgy megörültem. Mondtam Csengének, hogy nézze Danit, mert nem lesz rajta szemüveg. Rachel meg Panna pedig végignézték az egész bénázásomat. Jó, nem bénáztam kivételesen, de olyan hűhót csaptam amiatt, hogy Dani kijön a tesiteremből (szemüveg nélkül), hogy az elképesztő. Panna ő tudta legalább, hogy egy pasi miatt vagyok kiakadva ilyen magas szinteken, de Rachel mit hihetett? Mondjuk biztos rájött hogy mibajom, ugyanis ott legyeztem magam meg minden. Aztán jöttek ki sorba a D-sek, és mind a négyen őket néztük. Csak én meg Csenge tudtuk hogy kit kell keresni, Panna ő meg próbálta megfejteni, hogy melyikről van szó. Rachel pedig nem tudom mit csinált. Aztán kb. 7.-nek kijött Dani, de nem piros pólóba volt hanem valamilyen csíkos pulcsiba (?), szóval megkérdeztem Csengét, hogy "mi a szar ez a pulcsi?" ő meg ettől kezdve azt hajtogatta folyamatosan, hogy "de aranyos szemüveg nélkül" és hogy "olyan jó a fejének a formája". Amúgy tényleg. Aztán elért hozzánk, és komolyan mindenki lélegzetvisszafolytva várta a fejleményeket. Itt már nagyjából a 2 méteres körzetben mindenki minket figyelt szerintem, és úristen, mint valami lassított felvétel, úgy közeledett a megtestesült Izom az irányomba, és úú. Szóval én ültem ugye a padon, ő meg elment a pad előtt. Elősször nézett maga elé, de látni lehetett rajta hogy ilyen feszült. Aztán rámnézett, elkapta a tekintetét, majd ismét rámnézett. Én meg végig bámultam a szemét. Még be se ért az ajtón (!), elkezdtem tapsolni. Hát itt már valószínűleg Rachel is tudta hogy mi a szitu. Oké, szóval megint rámnézett ÚGY, és én is ránéztem ÚGY, és Csengével ettől kezdve ott mondogattuk, hogy rámnézett, méghozzá ÚGY. Le kellett vennem a pulcsimat annyira kivert a víz, a többiek meg ott röhögtek. Felnéztem Rachelre is, hogy mi van vele, és ott mosolygott. Én meg teljesen kivoltam készülve. Aztán jött Zsófi is, és megkérdezte hogy mi történt, mert ott legyezgettem magam és olyanokat suttogtam magam elé, hogy "úúr istenem". Zsófival helyet cseréltünk, egyrészt azért, mert olyan izgalmi állapotokba kerültem hogy mozgásra volt szükségem, másrészt meg tudtam hogyha kijön Dani akkor elfog sétálni mögöttem, és hátha letapiz vagy ilyenek. Na jó nem, csak viccelek. Csak látni akartam ahogy ki jön vagy valami. Amúgy olyan kutyaszarszag van a szobámba. Most úgy megcsapott hogy beleszédültem. Miért?

Ott vártam türelmetlenül hogy átöltözzön, amikor már becsöngettek. A tanárnő még nem jött, szóval még mindig volt remény, de kevés. Még egy lélek se jött ki az öltözőből, és pont amikor szólt valaki, hogy "jött tanárnő", akkor jött ki Dani az ajtón. Elsőként. Lehet direkt sietett hogy lásson. Vagy hogy mondjuk beérjen első órára. És itt egy olyan fura dolog történt, hogy azóta se tudom pontosan, hogy miért, és mi, és hogy hogyan. Magyarul: gőzöm sincs mi történt. Az egyik percben még álltam Csenge meg Zsófi fölött, beszéltem velük, aztán valaki üvölt egyet, hogy "JÖTT A TANÁR". Csengéék gyorsan magukra kapták a táskát és elindultak, én meg még ott álltam és szuggeráltam az öltöző ajtaját. Aztán jött ki Dani ugye, de ez engem váratlanul ért, mert pont akkor jött ki, amikor közelebb mentem a padhoz és odanyúltam a táskámért. Még így is sikerült egymásra néznünk, mondjuk ez nem meglepő, ugyanis ott álltam az öltöző ajtaja előtt, ha akart volna ha nem, akkor is összenéztünk volna, de ahogy hajoltam le, még akkor is néztük egymást. Aztán elkaptam a tekintetemet és fogtam a táskám, ekkor ő mögöttem volt kb., na és ekkor hallottam egy mély férfihangot megszólalni: szia. Engem ez olyan mélységesen ledöbbentett, hogy amikor Csengének késve leesett hogy ott megy Dani, és ilyen izgatottan hátranézett és mondta, hogy "ott van!", én teljesen lesápadva pislogtam rá. Most nem tudtam eldönteni hogy most Dani köszönt, vagy a körülöttünk lévő 40 emberből köszönt valaki egy másiknak, vagy hogy mi történt, de én betudtam valamiért annak, hogy Dani nekem köszönt. Bementünk a terembe és még mindig robot módjára közlekedtem, egyszerűen teljesen levoltam döbbenve. Aztán pár perccel később odafordultam Csengéhez és mondtam neki ilyen halkan, hogy "köszönt". Erre mondta, hogy "dehogyis". Én meg mondtam, hogy "de, igen. szerintem. azt hiszem". Erre azt mondta, hogy csak hallucinálok. Ami egyébként teljesen elképzelhető. Nos, azóta se tudom hogy köszönt-e vagy sem, de később még lesz erről szó.

1. óra statisztika volt, és most nagyon értem ezt a számolgatós dolgot szóval ebből tuti ötöst írok majd. Sajnos majd csak jövőhét után írunk, addigra meg ofő kiküldi a bukásleveleket. Mert ha az e-naplóba valami piros, szóval 2 egész alatt van az átlagunk valamiből, akkor bukáslevelet küld, hiába, hogy még csak november van, és mondjuk van olyan tantárgy, amiből még csak egy jegyünk van. Szóval nekem azt hiszem 3 levél fog jönni. Ja nem, most ráírtam ofőre facen, hogy írja be az irodalom jegyet. Így már csak kettő levél fog jönni, statisztika gyakorlatból mert egyes lett a tézém, illetve fizikából, mert abból is még csak egy egyesem van. De már mindkettő javítása útban van, ugyanis holnap írok fizika dogát, meg majd a statisztika dogám tuti 5-ös lesz mert ezt nagyon vágom. És egyes lenne. Besírnék.

Ezután biosz jött. Nos, szünetbe beengedtek minket a terembe, szóval ott voltam bent és ettem a mandarinomat. Egész nap a suliba csak mandarint ettem mandarinnal. Azaz Zsófi egyszer adott egy fél csokis-kókuszos gofrit. Itthon meg már megettem egy csomag csipszet és rakott krumplit. DE EZ NEM LÉNYEG. Legalább virslispapucsot nem ettem ma. (Hiányzik.)

Órán tanárnő behozott egy emberi testet, de nem igazit, hanem ilyen bábut. De csak a derekáig, szóval alsó végtagjai nem voltak. Erről mesélte múltórán, hogy mikor vette, egy ugyanilyen babát féláron árultak, annyi volt a különbség, hogy fekete volt. Mármint a bőrszine. De cink már. Ezért árulták féláron. Szóval behozta ezt a babát és miután írtunk a füzetbe vázlatot, kiszedte a belsőszerveit meg ilyenek. Aztán padsoronként kikellett menni és kilehetett venni a cuccost. Mikor mi mentünk ki, hát én egy kicsit megfogdostam a nem tudom mit, azt hittem rá hogy szív, de miután a kezembe nyomtak egy másikat, hogy "tessék, itt egy szív", rájöttem, hogy amit előbb fogtam, nem is az volt. Miután megállapítottam idén már körülbelül századjára hogy kibaszott undorítóak vagyunk, mármint mi, emberek, inkább leültem. De most kajak. Hát hogy tud abba a kis bélbe annyi kaja beleférni? Milyen tág lehet már? És mi van ha annyit eszek hogy szétreped vagy ilyenek? Akkor baszhatom. Úristen. Aztán Csengével azon röhögtünk hogy milyen vicces lenne ha odaállnék Dani elé és így "lecipzároznám" a bőrömet, kivenném a szivemet és így mutogatnám neki, hogy "CSAK ENNYIT TUDOK ADNI, EZ MINDENEM AMIM VAN, NEM ELÉG EZ NEKED?" xdddd Amúgy meg kell jegyeznem, nagyon jó hátsója volt annak a bábunak. Ezt most nem azért mondom mert egy perverz vagyok és ilyen műanyag bábukra izgulok, de tényleg tök formás volt. És ezt többen be is üvöltötték, szóval. 

Úúú, a biosz utáni szünet. Hát az is komoly volt nagyon. Következzen hát részletesen a második találkozásom Danival ezen a napon. Biztos nagyon izgi nektek erről olvasni.

Szóval tudtam hogy egy  folyosón leszünk, ő a koliba, én meg valahol a 17-es környékén, szóval magyarul: a folyosó két végében. Reménykedtem benne azonban, hogy elől jön fel, így el fog sétálni előttem. Csengével beálltunk elősször jobbra. Majd balra. Majd jobbra. Majd megláttuk ahogy sétál a kolitól felénk (!) szóval a wc-re, na, ekkor beálltunk megint a másik oldalra. Ott ugráltunk mint a hülyék, Rachel meg követett minket. Mikor jött visszafele Dani, éppen jobb oldalon álltunk. Csenge a szekrénynek nekitámaszkodva, mellette Rachel, előttük pedig én. Mellettem meg.. Dorka. Merthogy odajött. Ezáltal eltakart engem. Meg Danit előlem. Szóval konkrétan kiálltam a körből a folyosó közepére, hogy lássuk egymást. Úristen. Na mindegy. Amúgy itt megint túlzásokba estem és levettem a pulcsit, ismét, mert leizzadtam, ismét. Rachel már kezdi felismerni a tüneteket, mert már mosolyogva nézett. Csenge unottan, Dorka pedig érdekődve, hogy mi a bajom és miért ugrálok. Ja, most jut eszembe. Panna is ott volt. Közbe valaki mondta a törit, én meg ahogy láttam hogy jön Dani, Dorka felé fordultam és megkérdeztem tőle tök random, hogy mikor volt a keleti kérdés... Csak azért vetemedtem erre, mert ha Dorka felé fordulok akkor az azt jelenti, hogy Dani felé is, és ha majd mellém ér, konkrétan csak fel kell néznem, már a fejemet nem kell arra fordítanom. Nem tudom ezeket az összetett terveket hogyan tudom egyrészt kitervelni 2 perc alatt, másrészt meg megvalósítani. De összejött. Ahogy láttam a közeledő alakját Dorka mögött, nagyon nehéz volt nem végig őt bámulni, mert egyszerűen olyan jól néz ki. Nem csak a teste a jó, hanem a feje is írtó aranyos, és úúú. Szóval Dani már írtó közel volt amikor feltettem Dorkától a kérdést, hogy "mikor volt a keleti kérdés". Dorka erre azt mondta, hogy "honnan a faszból tudjam". Én erre bólintottam egyet, na, és ekkor ért Dani mellénk, felnéztem rá, ő lenézett rám, majd lenéztem a földre, és basszátokmeg, megint hallottam egy köszönést. Nem is tudom hogy hogyan sikerült az agyamnak kapcsolnia, de még mikor ott volt, konkrétan a köszönés (?) után fél pillanatra beordítottam, csak úgy, magam elé, a semmibe, hogy "szia". Társaságunk összes tagja felém pillantott, hogy kinek köszönök és miért, és miért ordítok. Ezután ránéztem Csengére, lesápadva, és közöltem vele, hogy "hallottad?". Erre mondta, hogy nem hallott semmit és hogy tényleg hallucinálok meg beképzelek dolgokat, és senki más nem tudta bizonyítani azt a tényt, miszerint Dani köszönt nekem. De én hallottam! Már másodjára! Úristen, azért csak nem hallucinálok. Az nagyon gáz lenne. De esküszöm az életemre hogy hallottam. Most főleg. 1. óra előtt nem voltam biztos benne, de most aztán százszázalékosan tudom hogy hallottam valami köszönést! Én magam elé meredtem sápadtan, közbe olyanokat mondtam, hogy "úristen, köszönt", Csenge olyanokat mondott, hogy "hallucinálsz, ez nem jó", Panna mosolyogva nézett, Rachel szintén, Dorka meg nem hagyott békén, vagy 5 percig kérdezgette hogy kiről van szó. Kiszedte belőlem, bocs. Gyenge voltam. Azt mondta nem ismeri, viszont Klauékkal jóba van, szóval remélem nem jut el ez az információ hozzájuk. Mondjuk, mit bánom én. Hiszen Dani köszönt!!!!!!!!!!!!!!! Vagy nem. Nos, ez már részletkérdés igazából. Mondjuk azt, hogy köszönt. Lécci.

Matekon kaptunk egy feladatot hogy oldjuk meg, tanárnő meg közbe a leghátsó padba ült és javította a dolgozatokat. Mindenki csinálta a feladatokat, én meg csak mosolyogtam magam elé, aztán néha hátrafordultam és aki éppen visszanézett rám, arra rámosolyogtam. Rachel visszamosolygott kedvesen, Dominika meg ilyen értetlenkedve nézett rám. Aztán Csenge felémfordult és mondott valamit, én meg ilyen mosolyogva néztem vissza rá, és elkezdett röhögni, hogy kicsit para amit művelek. Itt már úgymond szabadfogalkozás volt, volt aki a feladatokat csinálta, volt aki hátrament tanárnőhöz és a dogáját várta, én meg gondoltam elmegyek wc-re mert na izé, hát női dolgok. Hátramentem tanárnőhöz aki éppen javított, és ez a semmit nem mondó beszélgetés zajt le köztünk, ami később azonban nagyon fontos lesz:

 

É: Tanárnő, kitetszett már javítani az enyémet?

Tanárnő: *motyog maga elé ilyen számításokat*

É: Na mindegy. Akkor gondolom nem. Kimehetek a mosdóba?

Tanárnő: Igen.

 

Szóval kimentem. A wc-n ültem éppen, amikor bejött Vivi és elkezdtünk beszélgetni. Úgy, hogy mindketten wc-n voltunk. Na mindegy, nem ez a lényeg. Közölte, hogy tanárnő pipa rám, mert kérés nélkül kimentem!!!!!!! Ezután felháborodva mentem vissza, és tanárnő felháborodva mondta, hogy nem mehetek csak úgy ki. Ezután mondtam neki, hogy én nem mentem csak úgy ki, előtte megkérdeztem, és ő megengedte. Erre mondta, hogy ez nem igaz, ő ilyenre nem emlékszik. Magamból kikelve magyaráztam és csapkodtam a padot, hogy én márpedig megkérdeztem. Amúgy ő ezt nem ilyen bunkón mondta szóval nem volt szigorú, csak úgy mondta. Szóval tök jó fej, ilyen viccesen mondta hogy ilyet nem szabad, én meg mondtam, hogy hát de megkérdeztem. Ő meg csak tagadta, hogy ilyen nem történt. Ezután egy csomóan felszóltak, hogy tényleg megkérdeztem, de ő nem hitte el. Ezután leültem vele szembe és néztem ahogy javítja a dogákat, majd egy 5 perces csönd után megszólaltam: "tanárnő, ez a feltételezés, miszerint én engedély nélkül kimentem, mélyen megsértette az érzéseimet. fájt." Erre páran felröhögtek, tanárnő meg mondta, hogy "ő nem nézte volna ki ezt belőlem". Hát tisztára rosszul esett, mert tényleg megkérdeztem. Sose csinálnék ilyet hogy csak úgy fogom magam óra közbe és kimegyek. 

Utána kijavította a dolgozatomat. Ez az a doga ugye, amikor elültettek Csenge mellől a hátsó padba és szinte az összes feladatot puskáról írtam le. Aznap még írtam is, hogy "lehetséges, hogy hibátlan lesz", és... majdnem. Egy hibám lett, azért, mert nem egyszerűsítettem valamit. Tanárnő mondta, hogy eddig ez a legjobb dolgozat egy hibával (!!!!!!!!!!!!). Nem csak én, mindenki ilyen döbbenten nézett. Hát de jó vagyok már. Tiszta jó.

Még nem is említettem. Én azt hittem, hogy pénteken írjuk a töri témazárót, de kiderült, hogy ma. Szóval egész nap mindenki tanulta a törit. Kivéve engem. Na jó, matekon azért átnéztem meg Csenge is felmondta párszor a dolgokat, szóval csináltam VALAMIT, de volt aki tegnap 5 órát tanult meg egész nap a könyvet bújta, és akkor így elgondolkoztam azon, hogy mi a lófaszt művelek az életemmel. Mert hogy semmi értelmeset, az is biztos.

Matek után jött a töri. Mindenki ideges volt. Az oszály 99%-a a történelem témazáró miatt, az a maradék 1% (én) pedig amiatt, hogy egy folyosón leszünk Daniékkal. Szóval ismét ott ültünk mint első óra előtt, az öltöző előtti padon. A legutolsóra ültem, annak is a szélére. Mellém leült Rachel és ott tanultunk. Aztán odalranéztem és ott állt Dani, tőlem kb. 2 padnyira, szóval viszonylag messze, de nem túl messze, így is tökéletesen kivehető volt a szépen feszülő bicepsze. Úristen, ha bedurrantaná, milyen szexi lenne. Úristen, ha már alap állapotba ilyen fasza, milyen lenne akkor. Éppen ezen agyaltam (tényleg) amikor Csenge odajött és beállt elém. Előttem Csenge, mellettem Rachel, a másik oldalamon pedig, jó pár méterrel arrébb Dani. Természetesen rengeteszer Dani felé néztem és ú, volt egy pillanat. Egy gyönyörű szép pillanat, ami így zajlott: én felé nézek, ő felém néz, bele egymás szemébe, hosszú ideig, aztán ilyen lassan elfordítom a fejem és belenézek a füzetbe. Csenge ezt végignézte, és utána elérzékenyülve mondta, hogy "milyen aranyos". Meg hogy "milyen kis okos", mert kajak belevolt merülve a töribe, ott tanult. Én meg mit csináltam? Fogtam a füzetet, de csak álcaként. Amúgy nem fért rá a padra, azért állt a pad előtt. Szóval na. Hogy magyarázzam. Van a pad. Azon ültek emberek. Ő nem fért el rá, szóval beállt az emberek elé, de úgy, hogy felém volt fordulva, és mellette álltak még páran, ők mind töriztek. Az egyik srác akivel beszélt amúgy a szomszédom. Lol. Amúgy miközbe mi ilyen szerelmesen pillantgattunk egymás irányába, addig a háttérbe (szó szerint) István mély depresszióba volt esve. Legalábbis szerintem. Mert ilyen tök szomorú fejet vágott. Habár ha jobban belegondolok mindig olyan fejet vág. Mindenesetre sajnáltam. Egy kicsit. Egyszerűen olyan jól néz ki Dani. Ez aztán a gyors témaváltás. De tényleg, nagyon, nagyon jól. A stílusáról full Máté jut eszembe, a magassága meg a testalkata viszont ilyen Boldis, csak izmosabb verzióba. A feje meg ú, hát nagyon édi. Ilyen kis szőke feje van. Meg az a szemüveg. Nagyon ari. Aztán becsöngettünk és bementünk. Itt tömegnyomor alakult ki szóval nem tudtuk nézni egymást, azaz elhaladtam előtte de belevolt merülve a töribe, itt kicsit meg is haragudtam rá (?). A dolgozatról annyit, hogy talán jobb lett volna ha tanulok is valamit, de majd legközelebb. De tényleg.

Óra után mindenki a dogáról beszélt, hogy milyen nehéz vagy éppen könnyű volt, hogy mire mi volt a válasz, én meg csak úgy elvarázsolva lépkedtem a folyosókon. Azt hiszem írtam nyáron valami olyasmit, hogy "Tervek a 2015/2016-os évemre", és tisztán emlékszem, hogy valami olyasmit írtam alá, hogy "nem hagyni hogy a palik elvegyék az eszemet és befolyásolják a tanulmányi eredményemet". Nos. Ezt most olyan szinten nem tudom értelmezni hogy meg se próbálom.

Tesin átmentünk a szparira. Útközbe Rachellel beszélgettem, órán meg játszottunk végig. Uncsi volt. Mikor visszaértünk a suliba, elősször felvittem a táskámat a gépes termekhez ahol következett az ügyviteli, aztán felmentem a szekrényemhez. A suli bejáratával szembeni padon ott ült Boldi mg Peti, de ne nem történt semmi. Mikor jöttem le már nem voltak ott, hanem ott voltak ahol egy hete, az öltöző előtti padon, ahol ugye előzőleg én ültem és ahol Boldival két héttel ezelőtt töriztünk. Ezek az öltöző előtti padok nagyon kedveltek mostanában. Elmentem előttük de nem néztem rájuk, csak úgy mentem előre, aztán hallottam hogy utánam köszönnek. Megfordultam, köszöntem, majd indultam volna tovább, amikor megint köszöntek, szóval gondoltam ez egy jel arra, hogy menjek oda. Ha meg nem, akkor az gáz, de mindegy. Azért odamentem. Attól függetlenül hogy tudtam, múlthéten milyen kínos volt az egész. Ahogy odaértem Boldi megkérdezte hogy miújság, aztán elkezdtünk beszélgetni. Ők ketten ugye ültek egymás mellett a padon, én meg álltam előttük. Mondtam nekik, hogy "jaj ne, most megint jön az a kínos csönd mint a múltkor", és ott röhögtek. De most jól elbeszélgettünk, igaz a hangzavar miatt nem is hallottuk egymást párszor. Rendesen fókuszálnom kellett Peti szájára hogy nagyjából tudjam miről van szó, ezen röhögtek is. Ja, meg egyszer beszéltek valamiről, amit én azt hittem hogy értek, szóval vagy 3 percen keresztül meséltem nekik valamit ami ahhoz a témához kapcsolódik. Mikor befejeztem, Peti elröhögte magát, hogy mi a rákról beszélek, Boldi meg ilyen értetlenkedve nézett, hogy mi bajom. Ekkor jöttünk rá, hogy két teljesen különböző dologról beszéltünk. Boldi megkérdezte tök hirtelen, hogy "akkor holnap 0.?" én meg mondtam hogy igen. Peti meg csak lesett. Haha! Hát ő nem jöhet. Megtiltom. Közöltem Boldival, hogy ma írtam meg a tézét töriből, mire azt mondta, hogy nem baj, akkor majd tanul ő. Beszarnék ha nem jönne holnap. Esküszöm az életbe nem szólnék többet hozzá. Amúgy tudom hogy tegnap ilyen nagy elhatározásaim voltak miszerint holnap elmondom neki, és képzeljétek, a levelet is megírtam nagyjából, de nem. Én biztos hogy nem. Hát nem ment el a józan eszem. Nem fogok hülyét csinálni magamból. Amúgy most segget csinálok a számból, de mindegy. Én nem tudom mi bajom van nekem, de néha annyira akarom és tökre megtenném, máskor meg ha fegyvert fognának a fejemhez, akkor se. Szóval ja. Hagyjuk is ezt a témát, de ha még egyszer valaha azt írom, hogy "én tuti elmondom neki holnap", akkor azt ne vegyétek egyszerűen figyelembe, mert úgyse fogom. Tapasztalat. 

 

É: Na, most ez nem is kínos.

B&P: Jaja.

*1 perc néma csend, kínosan nézzük egymást*

Peti: Na, elszóltad magad.

 

Aztán becsöngettek, és ahogy Boldi állt fel és így befeszült az izma, kicsit elgyengültem. De azóta jól vagyok. Ők bementek (utoljára, mert Boldi ott húzta az időt), én meg felmentem, és elköszöntem tőlük. Peti olyan kedves mostanába. Most is tök hangosan meg kedvesen mondta, hogy "szia", de azért néha látom a szemébe azt az undort amit régebben minden egyes alkalommal láttam. Hm.. Érdekes....Fölöttébb érdekes...

Úristen, István most cserélte le a profilképét. Mit képzel? Tök jól néz ki rajta. Na jó, annyira azért nem. Tisztán kivehető a fehér ing alatt lévő hájréteg. De azért aranyos. Jaj mit bántom? De tényleg. MI BAJOM VAN NEKEM????

Ügyviteli első 20 percében írtuk a kivetítőről a dolgokat, utána meg játszottunk. Azt játszottuk hogy dúdolni kellett egy adott számot, a többieknek meg ki kellett találni a szám címét. Én nem mentem ki, de amúgy tök vicces volt. Ez ugye ilyen gépterembe van, szóval egy sorba van vagy 6 gép. Az egyik oldalamon Rachel ül, a másik oldalamon meg Dorka, Dóri és Patrícia. Na, hát Dorka dogát írt, de a másik kettő egyszerűen úgy kikészített. Azt akarták minden áron hogy Rachel menjen ki és énekeljen az osztály előtt meg ilyenek, és engem basztattak ezzel. Aztán csak elérték a céljukat, szívből sajnáltam Rachelt. Én sose mernék kimenni énekelni az osztály elé. Na jó, de. Igazából de. Múltkor is énekeltem a Titanic főcímdalát. Azaz tegnap. Vártuk hogy kicsöngessenek számvitelről, én meg a táblának nekidőlve énekeltem tiszta hangosan a Titanic zenéjét, de nagyon nem zavart senkit. 

Szóval Rachel kiment, de nagyon nehézkésen indult, most nem tudom pontosan miért. Vagy a zenén gondolkozott, vagy zavarba volt, mindenesetre gondoltam segítek neki, szóval magasba lendítettem a kezem és beüvöltöttem, hogy "whooooo!" Ezen mindenki (!) elkezdett röhögni, Dóri a padot verte annyira röhögött, szóval ja, ezt is elmondhatom magamról, hogy egyszer az életbe az egész osztály röhögött valamin, ami a számból jött ki.Nem tudom hogy a támogatásom miatt, vagy csak mert eszébe jutott a szám, de elkezdett énekelni. Aztán megtapsoltuk meg minden. Amúgy nagyon vicces tanárnő, mert nem tud angolul de azért próbálkozik, tök aranyos. Pl. elkezdi mikor kiment Rachel: "song you singing?" mikor meg befejezte, hogy "bjúútifúúúl". Most Csengével István profilképéről beszélünk, és erről eszembejutott hogy amikor tegnapelőtt beszélgettem telón Istvánnal, írta Csenge hogy kérdezzek rá Danira xddddd Erre mondtam, hogy tuti lecsapta volna a telefont, hogy "a kurva anyád". 

Óra után ahogy elsétáltam az előtt a terem előtt ahol Boldiék voltak, Boldival egymásra néztünk, de csak futólag. Utána az angolterem előtt odamentem a radiátorhoz, mert valamiért elvitték onnan a padot (?), és ráültem a radiátorra. A lábam nyilván nem ért le, szóval ott lógattam, Rachel meg állt mellettem. Aztán nagyon meglepődtem, mert odajött Dávid. Mármint nem az a Dávid akivel tegnap beszéltem, hanem Boldi haverja Dávid, akivel kilencedikbe jóba voltam meg minden. Hát időközbe megláttam hogy Boldi mászik fel a lépcsőn, és nagyon izgultam hogy odajön-e, szóval egyáltalán nem tudtam koncentrálni és ez a beszélgetés folytatódott le köztünk Dáviddal:

 

Dávid: Hány órád van ma?

Én: Angol.

Dávid: Mondom HÁNY órád?

Én: Itt, az ötösbe.

Dávid: Te hülye vagy? HÁNY ÓRÁD VAN MA?

Én: Ja! Nyolc.

 

Ekkor már Boldi is ott volt, és pont halhatta, ahogy Dávid lehord a fekete földig, hogy milyen béna vagyok. Amúgy Boldi elősször oda se akart jönni, rámnézett, rám mosolygott aztán már félig felrakta a lábát a lépcsőre, amikor észrevette hogy ott van Dávid, és akkor jött oda. Szép, mondhatom. Ha egyedül állok oda se tolja a képét. Szóval én ültem a radiátoron, lógattam a lábam, előttem Dávid állt, mellettem meg a radiátor mellett a falnál Boldi. Idézem magunkat.

 

Dávid: Na és van már pasid?

Én: Nincs. Na és neked van már pasid?

Dávid: Igen van. Boldizsár.

Boldi: Igen. Együtt vagyunk. 

Én: Na, fasza.

 

Amúgy azt kellett volna mondanom, hogy van. Vagy valami kértértelműt, például: talán. De mindegy. Amúgy mit érdekli ez őt? És pont Boldi előtt kell feltenni ezt a kérdést? Kíváncsi vagyok milyen fejet vágott Boldi mikor feltette Dávid a kérdést és amikor válaszoltam. 

Ezután még ott beszélgettünk, majd Dávid felment. Boldi ott maradt még beszélgetni. Egyszercsak láttam hogy jön fel a lépcsőn Gergő meg Peti, és szóltam Boldinak hogy ott jönnek. Odanézett, és ahogy utána mentek fel a lépcsőn Petiék, Peti hátranézett és egészen amíg fel nem ért a másodikra, egymás szemébe bámultak ilyen tudjátok, ilyen pasisan... Mármint Peti meg Boldi... Peti majdnem el is esett annyira nézte Boldit, és ez ilyen pasis összenézés volt, amiből én szart se értettem. De tényleg. De nem ilyen fapofával, hanem így vigyorogva. Istenem, pasik. Sose fogom megérteni őket. Mégis mi lehet az üzenet? Mire gondoltak mikor egymásra néztek? Mert kommunikáltak, az biztos. De hogy miről, azt nem tudom.

Aztán kettesbe maradtunk ugye Boldival. Leköcsögözte Dávidot, majd közölte, hogy "mindenki egy köcsög". (?) Ezután ilyen ledöbbent/szomorú fejet vágtam, és mondta, hogy "te nem", de ezt ilyen kedvesen. Aztán felhoztam neki, hogy mi az, hogy nem bírt bejönni miattam a multkor nulladikra hogy ugye visszaadja a számológépemet, főleg hogy egy tz előtt álltam, most meg csak úgy bejön tanulni. Erre ott magyarázkodott, hogy van hogy kocsival viszik ki a buszmegbe vagy mittudomén, egy mukkot nem értettem, de összeakadt a nyelve meg ilyenek, szal tuti hazudott. Mondtam hogy jóvan nem érdekel, aztán megláttam Bécyt, és mondtam Boldinak, hogy ott a régi zaklatóm aki anno simogatta a bokámat. Erre mondta Boldi, hogy most ő akarja megsimogatni. Már kezdtem megörülni hogy komolyan gondolja, de csak viccelt. Kár. Utána ő is elment, és ahogy ment fel a lépcsőn láttam hogy Rebeka meg Fanni róla beszélnek. Én meg ott sóhajoztam.

Angolon ugyanaz volt mint előző órán annyi különbséggel, hogy Rachel megint ki ment énekelni.. szegény. Ki is írta előbb facebookra, hogy idézem: "I got asked to sing in front of the class twice today. Hungarians like my voice. Hungary's Got Talent: here I come #AmIFamousYet"

Hittan előtt mandarint ettem, órán meg Csengével röhögtünk minden hülyeségen. Tanárnő rám is szólt, hogy "Szandi, héé", én meg mondtam, hogy "jó, rendben, befogom". 

Ezután hazajöttem, és azt hiszem más nem is történt. 

Szóval összegezve, ez egy jó nap volt. Dani köszönt kétszer is (??????????????????), meg bámultuk egymást, ami olyan jó, mert olyan helyes, és tökre örülnék ha rámírna vagy valami. Végülis ha TÉNYLEG köszönt és nem csak beképzelem (ha mégis, az egy kicsit aggasztó), akkor az már egy jó jel. De akarok én tőle valamit? Mi van Boldival? Miért nem mondom el neki? És ha most Dani tényleg majd rámír vagy beszélgetni fogunk aztán lehetne valami, akkor mi lesz Boldival? És miből gondolom hogy Dani akar egyáltalán valamit? És mi a rákot csinálok amúgy? Áhh, mindegy. Megpróbálok úgy élni, hogy lesz ami lesz. Ha úgy kell lennie, akkor úgy lesz. Ha meg nem, akkor nem. 

Nem tudom amúgy mit hadoválok itt. Most megyek aludni szerintem. Írtó álmos vagyok megint és holnap megyek Boldihoz nulladikra. Várom már. És 80% hogy Dani el fog sétálni előttünk mert arra lesz órája. Kíváncsi vagyok köszön-e. Na, akkor már tényleg megfogom tudni állapítani, és nem fogom levenni róla a szemem, hogy tényleg lássam hogy köszön. Jajj. És ha azt hiszi hogy Boldival együtt vagyunk mert ott ülünk a padon és tanulunk? Istenem, mit művelek. Megyek inkább tényleg.

5. rész