2016.01.12. 21:03, szandi
Hát mostanába valahogy teljesen elment a kedvem az írástól. Pedig annyira szerettem régen írni. (Pár napja.) Most meg egyszerűen arra gondolok, hogy írnom kell, és rendesen keresem a kifogásokat, hogy hogyan bújhatnék ki előle. De nem. Írni fogok. Csak nem mindegy, ha azért ír az ember mert élvezi, vagy azért, mert úgy érzi, muszáj. Ennyit erről.
A mai napom ismét elég borzasztó volt. Egyszerűen a szar hangulatomat Boldi felé irányítom, aki semmiről se tehet, és előre látom, hogy én fogok tönkretenni mindent, szokásmhoz híven. Egyszerűen minden kis apróságon felkapom a vizet, és legbelül tudom hogy hülyeségek, de akkor is zavarnak és úgy érzem, hogy hisztiznem kell. Pedig tudom hogy nem kéne, de mégse birom visszatartani. Itthon kb. hozzám se szólnak. Egyszerűen áhh. Nem írom le szó szerint ugyanazt amit tegnap is. Hagyjuk.
Reggel majdnem lekéstem a buszt. Már rendesen futottam utána. Fasza mondhatom. Jól indult a reggelem is. A városi buszon Boldi mellé ültem, de igazából sok minden nem történt. A suliba beálltunk a büfés asztalokhoz és ott beszélgettünk meg ilyenek, itt kivételesen minden oké volt és nem volt semmi baj. Ahogy Dani szomorúan köszönt és elhaladt mellettünk, nem bírtam visszatartani és megszólaltam, hogy "istenem, szegény", szóval az egésznek az lett a vége, hogy elmondtam Boldinak a Danis dolgot nagyjából. Csak úgy felszínesen, semmi komoly részletet. Nem mintha olyan sok komoly részlete lenne a dolognak, mert az össz. dolog ami történt kettőnk közt az annyi volt, hogy random köszöngettünk egymásnak. De milyen aranyos már Dani, hogy ezek után még mindig ilyen aranyosan köszön. Ha én a helyébe lennék tuti teljesen beflegmulnék. Mondjuk lehet csak én vagyok ilyen flegma picsa, hogy minden szaron felkapom a vizet és minden miatt beflegmulok. Mindenesetre még mindig marha szimpi Dani, és tök szivesen odamennék hozzá beszélgetni (???). Kajak ilyen dolgokon agyaltam. De csak úgy barátilag. Megkérdezni hogy mizu meg ilyenek. (???)
István is elhaladt előttünk, akivel már jóideje semmi kapcsolatom nem volt hála a jó istennek. Ma lett 18, hát én nem írtam neki, miért is írtam volna? Ő se írt. Pedig akkor épp kavartunk. Vagy mi a bánat volt az amit műveltünk...
Tudjátok most döbbentem rá hogy tulajdonképpen mi is a bajom Boldival. Most. Miközbe Istvánról írtam. Az a bajom, hogy nem vígasztal meg. Igen. Tudja jól hogy itthon nem stimmel konkrétan SEMMI, és nem foglalkozik vele. Látja rajtam hogy van valami bajom, a nap folyamán csomószor megkérdezte, hogy mi a baj, pedig tudja jól hogy mi. És nem csinál semmit. Brendon előbb vígasztalt meg mint ő. Pedig nagyon jól esne ha mondjuk mondaná hogy minden rendben lesz vagy valami. De semmi. Mikor mondtam neki hogy mi a baj, akkor se mondott rá semmit csak úgy nézett. Nagyon rosszul esik. Miért esik minden rosszul mostanába? Egyszerűen nagyon rosszul esik, hogy tudja jól, hogy van valami bajom, és nem foglalkozik vele. Én csomót vígasztaltam Magic miatt, folyton rákérdezek hogy hogy van, ő meg teljesen leszarja a problémáimat. Segíteni azon úgy se tudna, nem is azt kérem, csak mondjuk azt, hogy megöleljen és megvígasztaljon, vagy valami... Mindegy...
Matekon kivételesen csináltam is valamit, talán azért, mert elültettek Csenge mellől és nem röhögök egész órán. De ez csak egy feltételezés. Két pluszpontos feladatot meg is csináltam, de nem lettek jók tanárnő szerint (?), szóval mérgembe inkább kimentem pisilni. Hát igen. Az ideg. Miután visszatértem meg előkaptam a SK könyvet és elkezdtem olvasni, de Csenge folyton megzavart, szóval max. 1 oldalt ha olvastam.
Pénzügyi előtt Boldi ismét felidegesített, azaz inkább csak elszomorított. A hármas terem előtt ültünk a padon, ők meg onnan jöttek ki. Boldi odajött, igen, de csak úgy állt ott mellettem és nem csinált semmit. Kajak mintha csak valami random ember lettem volna. Nem fogta a kezemet, nem csinált semmit, csak állt úgy ott. Aztán mikor elkezdtem mesélni neki valamit, hirtelen beleszólt, hogy "ott megy Peti", vagy valami ilyesmit. És mégis ki a halált érdekel??? Aztán meg se kérdezte hogy mit akartam mondani vagy ilyenek. Ha ez nem lenne elég, utána 2 perccel közölte, hogy ő megy. Erre mondtam ilyen flegmán, hogy jó, akkor menj, és leültem. Ő meg elment. Utána ott ültem a maradék 7 percbe egyedül, és néztem az osztálytársaimat, akiknél mind ott voltak a pasijaik és foglalkoztak velük, ott fogták egymás kezét, beszélgettek, EGÉSZ SZÜNETBE, én meg ott ültem mint valami nyomorult, mert Boldi 2 perc SEMMI után felment.
Pénzügyön nem volt semmi. Feladatokat oldottunk, én meg azt számoltam, hogy hanyadik óra után hány perces szünet jön. Óra végén nagy büszkén mutattam Csengének, mire közölte, hogy az egészet félreszámoltam... Nem voltam túl boldog...
Irodalom előtt elmentünk Csengével a büfébe hogy vegyek magamnak egy akkora szenyát amekkora az egész fejem. Persze pont ilyenkor futottunk össze Boldival, aki láthatta ahogy kifizetem a 3 kilós szenyát. Csenge felment, mi meg Boldival beálltunk a büfés asztalokhoz, de elég távolságtartóan viselkedtem, mert még mindig bántott hogy előző óra előtti szünetbe 2 perc után faképnél hagyott. Gondolom leesett neki hogy valami bajom van, mert ott kérdezgette egy csomószor, hogy mi bajom van. Nos, azt mondtam hogy semmi, de ne ítéljetek el, nő vagyok. Jó hogy ezt mondtam. Meg mondta hogy tesije lesz, mire mondtam ilyen flegmán, hogy "akkor menj is gyorsan öltözni" meg ilyenek. De baszki. Tök szarul esett hogy 2 percet ott állt az előbb mellettem aztán otthagyott. Ismét elég bénán váltunk el, ő ilyen tök szomorúan nézett rám, én meg ilyen fapofával...
Irodalom órán kiderült, hogy kirakták a csoportba a táblázat folytatását, de én eskü hogy nem kaptam róla értesítést, így nem csináltam meg. Mondjuk ha jobban belegondolok, ha kaptam volna értesítést, akkor se csináltam volna meg, szóval ez az egész bekezdés tárgytalan.
Irodalom után angol jött. Én a folyosón álltam és hallgattam ahogy Dorka meg Csikszi beszélnek valamiről (azaz próbáltam megfejteni hogy miről beszélnek). Ja, közbe elővettem a szenyát is, mert mondom Boldi már úgyse fog megkeresni, akkor nyugodt szívvel tömöm a pofám. Aha. Amint haraptam egyet, Boldi a szart is belémfagyasztotta, mert hirtelen megjelent mögöttem, én meg csak egy nagy árnyékot láttam. Elraktam gyorsan a kaját, aztán a szünet végéig elvoltunk, viszonylag normálisan. Azaz szerintem ez volt a legjobb része a napnak ami kettőnket illeti. Egy csók után közölte, hogy nagyon szeret, én meg tökre ledöbbentem hogy ezt csak így random közli, de tök jól esett. Kivételesen.
Angolon jól lelettem baszva, és igen, két egyest is kaptam. Angolból. Ezaz. Ezt nem kommentálnám. Szégyen vagyok. A szégyenek legszégyene. Egyszerűen gusztustalan vagyok.
Angol után számviteli jött. Erre a szünetre nem emlékszem, és nincs kedvem gondolkozni mert minél hamarabb beakarom fejezni ezt a szart. Amúgy megjött. Remélem érezni rajtam.
Számvitelin Csengével röhögtünk embertelen módon valamin, de nem nagyon rémlik az, hogy min. Hát igen. Csak a szokásos.
Tesi előtti szünetbe Boldi lejött hozzám, szóval lementünk az alagsorba ahol Klaudiáéktól 2 padnyira voltunk. Sokat nem tudok írni erről, elvoltunk és kész, hagyjuk is, esküszöm nincs kedvem írni.
Tesin se volt semmi, kényszerítettek a játékra szóval ott kinlódtam. Tesi után már nem volt több órám, szóval egy órát ott nyomorogtam mint egy balfasz, aztán odajött Boldi meg Csenge. Boldival elkezdtünk veszekedni, azaz nem mondanám veszekedésnek, csak szimplán megint felbaszott, ugyanis átkaroltam az egyik karommal, ő meg mondta, hogy "nem fura ez így?", merthogy elvileg hülyén állt a karom. Eddig semmi baja nem volt ezzel, netmom most hirtelen miért gondolta ezt furának, szóval levettem onnan a kezem és bevágtam a durcát, hogy jó, akkor nem érek többet hozzá stb., mire ott izélt, hogy nem érti mi bajom van. Aztán mennie kellett órára, de ott izélt, hogy nem megy be mert velem akar lenni, végül nagy szomorúan elment, én meg ott ültem és sóhajtottam egy nagyot. Csenge azután közölte velem, hogy azt hitte, egész végig csak néma csöndbe ülünk egymás mellett Boldival, mert nem hallott semmit. Ezen elég jót röhögtem. Aztán elmentünk büfébe, röhögtünk, szal elvoltunk, végül a busz indulása előtt 2 perccel ordítottam egyet a suliba, hogy MEGY A BUSZOM, szóval rohantunk, de végül késett is vagy 10 percet. Hát igen, ennyi volt a fasza napom. Azóta itthon SENKI nem szólt hozzám, Boldival folyton összeszólalkozunk és fura az egész. Inkább megyek fürdeni aztán alszok, semmi, de semmi kedvem nincs élni. Fasza.