Már vagy két órája leültem azzal a céllal, hogy "na, én ezt most leírom", de nem igazán visz rá a lélek. Egyszerűen folyton kerülöm a WordPadet, pedig tényleg leakarom írni meg minden, de nem egyszerű dolog ez.

Na mindegy, belekezdek. Még edzeni is akartam ma (!), de nincs túl sok kedvem. Ugyanis elhatároztam, hogy mától kezdve figyelek arra, hogy mit eszek, és újra elkezdek edzeni. Hát, egyik se nagyon jött eddig össze, de legalább csokit nem ettem még ma. Csak egy kicsit. Szóval szerintem jó úton haladok. 

Kezdeném akkor a hétvégével, ugyanis most elég eseménydús volt. Utána majd leírom részletesen a mai napomat is. Addig lesz vagy este 10, (most van fél 8), szóval jobb, ha belekezdek.

Boldi szombat este 9 körül érkezett meg hozzám. Ahogy kiértem a kapun, az utca végén megláttam egy sötét kocsit és hallottam hogy dübörög max. hangerőn a zene. Nem tudtam hova tenni a dolgot, mondom ezek tuti nem Boldiék, hát Boldi apukája nem hiszem hogy maxon ilyen zenét hallgatna... szóval gondoltam ez tuti nem Boldi lesz. Ott babráltam a kulccsal, amikor hirtelen egy alak közeledett a kapu felé, én meg már éppen elakartam futni, hogy ne lássa az az ismeretlen ahogy ott szerencsétlenkedek, amikor megláttam, hogy az Boldi. Aztán mondta, hogy Dávid felhozta, így már nagyjából értettem a zenés dolgot is. Mondta, hogy vasárnap délután 5-kor jön érte Dávid, de később aztán nem így lett, szóval 6 körül jött érte az apukája másnap. Boldi írtó aranyosan viselkedett szokásához híven, bement anyumékhoz és kezet fogott anyám palijával meg megpuszilta anyumat (ehhez képest mi Boldi szüleivel 500 méterről köszönünk egyet), tesómhoz is bement és megkérdezte miújság, és ez annyira elérzékenyítette a szívemet, hogy majdnem elsírtam magam. Utána bevonultunk a szobámba, és itt beszélgettünk meg ilyenek. Alapból várni akartunk éjfélig az ajándékok átadásával, de mindenáron azt akartam hogy megnézze már a vlogomat, azt viszont csak az ajándékozás után lehetett volna, mert a vlogba tisztán kivehető a fejem mögött a háttérbe az ajándéka. Szóval mi már 13-án átadtuk az ajikat. Nagyon szép pillanat volt ez kapcsolatunk történetében. Nem tudom miért fogalmazok így, ne kérdezzétek. Örülök hogy egyáltalán tudok írni valahogy. Szóval elősször én adtam oda neki az ajándékomat, ami ugye az a kis könyv amin már vagy három hete dolgozok (a lényeg hogy összeírtam 60 dolgot amit szeretek benne, illetve beleragaszottam egy csomó képet). Szerintem egész fasza lett, szóval már kíváncsian vártam a reakcióját. Nagy nehézségek árán aztán a kezébe nyomtam (nagyon izgultam, itt ugráltam össze-vissza), ő meg elkezdte lapozgatni. Nagyjából negyed órán keresztül tartott a dolog. Itt ültünk az ágyam szélén, ő szépen lassan lapozgatott, és minden egyes oldalért kaptam egy puszit, ami tök cuki volt tőle. Aztán tökre elérzékenyedett, odafordult hozzám és megkérdezte, hogy "sírni ér?" és kajak látszott rajta hogy mindjárt elsírja magát. Ahogy így lapozgatta csöndben és nézegette a könyvet, és ahogy láttam rajta hogy tényleg tetszik neki és elérzékenyült, természetesen én is elérzékenyültem és hang nélkül elkezdtem sírni, de nem olyan természetellenesen ahogy szoktam, hanem csak éreztem hogy folyik a könnyem és közbe mosolygok, és ilyen full boldog voltam. Én nem is tudom hányszor fogom még leírni életem során, de én tényleg nagyon szeretem Boldit... eszméletlenül. 

Szóval az ajándékom nagy sikert aratott, hála a jó istennek, mert már féltem hogy esetleg túl nyálas vagy ilyenek. Aztán ideadta ő is az övét, ami állítása szerint az enyém után elég béna, de igazából valljuk be, ha egy faágat kapnék Bolditól, én még annak is örülnék... Elősszöris adott egy ilyen Celebrations csoki izét, na, hát remélem írnom sem kell hogy azóta boldogan elfogyaszotttam.. Mikor átadta a dobozt, hát már attól teljesen elérzékenyültem és a nyakába ugrottam, hogy köszönöm. Aztán adott egy borítékot, aztán mondta, hogy "itt egy ezres". (?) Kinyitottam a borítékot, és öcséém! Hát én teljesen ledöbbentem. (Nem ezres volt benne.) Szóval egy fénykép volt a borítékba, amin ő szerepel, ÖLTÖNYBE, a kezébe ott egy lap amire rá van írva, hogy "love you" (azóta egy kicsit összeszólalkoztunk azon, hogy kell-e oda "I" betű vagy nem, szerintem igen, de mindegy), és tisztán kivehető, hogy a háttér szerkesztett xD Egy ilyen kőfal a háttér. Hát azóta a kép kikerült a szobámba, de gondolom ez elég egyértelmű. Szóval egyszerűen nagyon megörültem ennek a képnek, és lehet gondolni hogy juj de nyálas meg ilyenek, hogy magáról csinál olyan képet ahol egy Love You-s lapot tart, de én ennél aranyosabb dolgot még sose kaptam senkitől. Egyszerűen imádom azt a képet, folyton odanézek rá és reggel is öltözés közbe mosolyogva néztem. Imádom. Annyira helyes rajta, és az az öltöny meg minden... Aztán még gépen küldött át 3 képet, kettő öltönyöset meg egy olyat ahol rendes ruhába van, és áá. Sírok. Aztán átadott egy hatalmas nagy lapot. Nem értettem mi az. Csak egy dátum volt az elején, és ki lehetett nyitni mint egy könyvet. Egyszerűen nem tudtam hogy mi lehet az. Aztán elkezdtem olvasni, és rájöttem... Szóval Boldi tisztában van azzal hogy én szinte minden nap írok már évek óta, habár a blogról nem tud, csak azt, hogy wordpadbe gépelgetek. Na, és folyton mondogatom neki, hogy egyszer ő is leírhatná a napját, mert tökre kíváncsi vagyok hogy ő hogy írná le, és azzal poénkodtunk, hogy tuti annyiból állna az egész, hogy "reggel felkeltem, mentem suliba, hazajöttem és most megyek aludni". Erre most 3 lapon keresztül leírta az egyik napját, amit ha szeretnétek vagy ha majd lesz elég időm és lélekjelenlétem, begépelek ide is, és ahogy olvastam, csomószor felröhögtem, mert tök viccesen fogalmaz. Meg le is döbbentem, mert egész jól fogalmaz, kajak jó volt olvasni. Eskü leírom ide is majd a hétvégén. Úgy is lesz időm, mert Boldi sítáborba lesz. Na. Ezt megcsinálom kajak.

Szóval az ajándékozás nagy sikereket aratott. Ez volt életem első valentin napja, és hát.. tartogatott még meglepetéseket. Csak hogy rejtélyesen fogalmazzak.

Ajándékozás után felfeküdtünk az ágyamra és megnéztük a szinte másfél órás vlogomat. Amikor vége lett, közölte, hogy a legközelebbi már youtubera megy, de ezt őszintén kétlem, szóval mondtam neki, hogy ne élje bele magát. A vlog megnézése után elvoltunk, beszélgettünk meg ilyenek, néztünk egy kis Szökést stb. Ettünk palacsintát is. Azaz hoztam be 6 db palacsintát, én ettem egyet, Boldi ötöt, szerintem ez így elég sokat elárul a méretbeli különbségünkről... Kb. reggel 5-kor mentünk aludni, és már 8 körül fel is ébredtünk, leginkább miattam, mert kimentem pisilni, aztán meg elkezdtem hangosan rágcsálni a néma szobába Boldi füle mellett a megszáradt pogácsát. 

Szóval akkor most jöjjön az amire mindannyian vártunk.. én személy szerint már több mint két éve... Na.. Hát igen.. Nem igazán tudom hogy ezt most hogy írjam le meg mennyit írjak le, de igazából ez egy mérföldkő az életembe vagy mi, szóval ez egy elég nagy dolog, és elég fura lenne ha erről egy szót sem ejtenék itt, ahova kb. mindet leírok. Jó, a Boldival kapcsolatos dolgok 60%-át nem írom le, de erről úgy érzem, mégis muszáj. Szóva ja. Lefeküdtünk. Hát elég fura leírni. És akkor most jöjjön egy kis magyarázkodás:

Igen, még csak 2 hónapja vagyunk együtt, és lehet hogy ezt sokan korainak tartják meg mittudomén, de mi nem. És ez a lényeg szerintem. Én ezt a dolgot mindig is vele képzeltem el, és egy cseppet sem bánom. Egy pillanatig nem bántam meg és nem is fogom soha. Én már több, mint két éve szeretem, szóval nekem ez nem csak két hónap. Neki talán igen. De én érzem rajta hogy szeret. Fura bevallani, de tényleg érzem és látom hogy szeret, és hogy ő nem csak erre hajtott meg ilyenek, egyszerűen meg se fordult a fejembe ilyen. Mert ő nem olyan.. tudom. Ismerem nagyon nagyon jól. Lehet hogy várnunk kellett volna még, sőt, én a kapcsolatunk elején elhatároztam, hogy tuti várok legalább fél évet, hát öö, nem igazán jött össze a terv. Ettől függetlenül nem bánom. Nem a legromantikusabb módon történt, nem is tartott sokáig, egyáltalán nem olyan volt mint a filmekben, de nekem tökéletes volt. Egy dolgot se változtatnék rajta, nekem így volt jó ahogy volt. Engem nem érdekelnek a körülmények, engem csak az érdekel hogy vele legyek. És ezt megmondtam neki is. Csak még közelebb kerültünk ezáltal egymáshoz és csak még jobban megszerettem, ami már nevetséges, mármint hogy mennyire lehet egy embert szeretni. Mert sose gondoltam volna hogy valaha egy embert ennyire fogok szeretni... és arról se mertem volna soha álmodni hogy engem majd valaha valaki ugyanígy viszontszeret.. Pláne Boldi.. Úgyhogy: nem bántam meg, tökéletes volt és fasza, szóval minden okés. Gondolom most kíváncsiak vagytok a mocskos részletekre, hát nem nagyon lesznek. Én amúgy tökre fostam ettől, hogy jaj majd szétfogok szakadni meg elvérzek és ott halok meg a fájdalomba, de egyáltalán nem fájt, csak utána egy kicsit, de teljesen elviselhető volt. Rengeteg ilyen dolgot olvastam a neten hogy többször kellett próbálkozni meg bőgtek a fájdalomtól (?), én esküszöm hogy szinte meg se éreztem, Bolditól kérdezgettem, hogy "na? most mi van? mi történik? sikerült?". Hát a vérzős rész az bejött, mert kb. a homlokomig véres voltam, de mindegy. Mi ezen is csak röhögtünk igazából. Egy cseppet sem volt kínos a szituáció, tényleg. Egy kicsit se. Meg azt is olvastam hogy az első az mindig szar, de nekem hálisten nincsenek ilyen szar élményeim, esküszöm jó volt. (Boldi szerint "lesz majd jobb is" (?)). Utána meg ott kérdezgette hogy jól vagyok-e meg elmondta hogy mennyire szeret, és én is elmondtam hogy mennyire szeretem, aztán néztünk egy kis Szökést. Komolyan, tökéletes Valentin napom volt. Én mondom. 

A Szökés rész után aztán megint belecsaptunk a lecsóba, hát én nem is tudom mi lesz itt később. Ez már ezerszer jobb volt mint az első, hát én utána úgy kidőltem hogy azt hittem ott halok meg. Nagyon durva volt. Mármint nem Boldi, hanem úgy az egész helyzet. Így full elálmosodtam. Boldi ott beszélt hozzám én meg csak néztem ki a fejemből mosolyogva. (?) Aztán megbeszéltük hogy alszunk egy kicsit, szóval fél órára beállította az ébresztőt és aludtunk egy kicsit. Arra keltem hogy folyik a nyálam és Justin Bieber szól, szóval a nagy meghökkenésbe csak egy halk suttogás hagyta el a számat: "Justin..." 

Mint kiderült, már kétszer szólt az ébresztő, de én egyikre se keltem fel, viszont Boldi igen, szóval berakta Justin Bieber - No Pressure-jét és abban a szent minutumban felébredtem. Hát igen. Ez jelent valamit. Aztán csak beszélgettünk meg ettünk stb. Amúgy olyan jó hogy Boldival tényleg bármit meg lehet beszélni. Egyszerűen bármit. És egy kicsit se kínos. Tudom hogy ezt folyton leírom, de tényleg így van. Annyira fura. De tök jó. Ilyen full részletesen kiveséztük a dolgot és szerintem sokkal jobb így mint hogy néma csöndbe feküdnénk egymás mellett kínosan feszengve.

Hát akkor ennyit a hétvégémről. 

Akkor most jöjjön a mai napom, csak úgy vázlatosan. Habár az elején azt írtam hogy részletes lesz, de mindegy.

Amúgy reggel mondtam anyumnak hogy vegyen ma műzlit, mert reggelente full éhes vagyok és tökre ennék műzlit, de sosincs itthon. Szóval most kimegyek és megnézem hogy vett-e. Ha nem, akkor kiverem a balhét. Na, itt vagyok, ettem egy kis műzlit. (Nem lett balhé. De nem a legjobb ez a műzli, azt kell hogy mondjam.)

Tesin tanárnő osztályozta a talajgyakorlatot, ami nekem kettes lett, ugyanis nem tudok hátrabukfencezni és fejen állni se egyedül, szóval ez kicsit elszomorított. Ezen kívül nem volt semmi érdekes, próbáltam normálisan csinálni a bemelegítést meg ezeket, mert én ugye most "edzek" meg minden.. (?) 

Óra után nem találkoztunk Boldival, mert még nem jöttek vissza a szpariról, szóval felmentem egyből a harmadikra. Matekon nem volt semmi, tanárnő ma ilyen farmer ruhába volt, meg ilyen magasított csizmába, hát elég érdekes volt, de tök bátor hogy ilyet fel mer venni. (Nem éppen a legvékonyabb.) Emellett folyton ránk szólt Csengével, sőt, már úgy kezdi az órát, hogy "Csenge meg Szandi a pad két végébe ülnek", köztünk meg már ilyen 2 méter van, de még mindig beszélünk. De folyton ránk szól, pedig más is beszél. Elég idegesítő. Habár biztos mi is azok vagyunk. Anyum amúgy ma pakolt nekem szenyát, pedig sose szokott. Nem véletlenül. Nem a legjobbak. Ja, meg Csenge reggel ment boltba és hozott nekem kakaót, szóval azt ittam egész nap, de csak kortyonként, mert tök gyorsan elfogyott. Egyébként töri tézét írtunk a következő órába, ezért mindenki nagyba tanult, köztük én is, aki természetesen nem készült túl sokat a dologra... Ezt szeretném Boldira kenni de igazából simán tanulhattam volna mielőtt jött volna vagy miután elment, de nem igazán vitt rá a lélek. Viszont folyamatosan Quizletezek, mert holnap angol szódoga, és már egy csomó szót megtanultam, szóval fasza gyerek vagyok. 

Szünetbe rohantunk le Csengével a töri terem elé, megbeszéltük hogy NEM megyek oda Boldihoz, max KÖSZÖNNI, de nem maradok ott semmiképp, mert abból nem tanulás lesz, nekem meg kellett mindenféle információmorzsa amit csak elkaphatok a levegőbe. (Ennek a mondatnak nem hiszem hogy túl sok értelme van.)

Boldi még nem volt a padon, szóval Csengével rögtön mentünk is a teremhez, viszont útközbe szóltam neki, hogy maradjunk már a büfés asztaloknál, mert ott van hely és tudunk normálisan tanulni. Aztán kijött Boldi a teremből és odajött, hát én teljesen ledöbbentem azon hogy milyen jól néz ki. Pedig már lassan hozzászokhatnék, de nem tudok. Egyszerűen eszméletlen jól nézett ki, és olyan jó illata volt, meg olyan puha a szája, és én teljesen kikészültem. Hol érdekelt engem abban a pillanatban a töri. Hát sehol. Szóval Boldi inkább el is ment és hagyott minket tanulni. Ezután Csengével rájöttünk, hogy szar ötlet volt odaállni, mert így nem halljuk a többieket tanulni, azaz nem tudunk új infókat beszippantani magunkba. Szóval ő beállt a nagy tömegbe hogy hallgatózzon, én viszont egyrészt nem akartam a nagy tömegbe menni mert agyonnyomnak, másrészt meg inkább ott csöndbe olvasgattam (=nézelődtem és odaszóltam a tesitanárnőnek, hogy jóétvágyat kívánok.) A töri tézék előtti hangulatot sose felejtem el, egyszerűen az egész osztály meg van menve, mindenki tanul, mindenki évszámokat ordít vagy kétségbeesetten kántálja, hogy "nem tudok semmit" (az utóbbi lennék én.) Habár itthon egy percet nem tanultam a tézére és a suliba is max. fél óráig ha olvastam, úgy érzem TALÁN meglesz a hármas, aminek annyira örülnék szerintem, hogy elsírnám magam. Nagyon fura volt, folyton felordítottam magamba, hogy "hé, ezt tudom". Szóval remélem hármas lesz. (Aztán egyes lenne. Hát akkor is besírnék.)

Számviteli előtt aztán végre taliztunk Boldival rendesen is. Ismét ott a C-sek között álldogáltunk, tiszta frusztrált voltam mert az egyik oldalamon ott volt Vanessza és blőeh, hát herótom van attól a csajtól. Pedig egy szót nem váltottam vele. Amúgy nem tudom mi történt Boldival, de esküszöm az átlagnál is jobban nézett ki. Pedig alapból nagyon nagyon nagyon NAGYON jól néz ki, de ma egyszerűen mégjobban. Na vajon miért. Amúgy olyanokat mondogattunk folyton hogy "de ki vagy ma simulva" stb. Tök vicces volt. 

Nyelvtan előtt ismét ugyanott taliztunk Boldival, de a vége fele felidegesített az egyik hülye "poénjával" ami szerintem nem is volt poénos, inkább kicsit bántó, szóval felkaptam a vizet, ő meg ott esedezett a bocsánatomért. Amúgy nem haragudtam rá meg semmi, csak felidegesített, mert szerintem kurvára nem volt vicces az amit mondott. 

Irodalom előtt aztán nagyon izgi dolog történt. Szóval Boldival ott álltunk a harmadikon a lépcső kiálló izéjénél. A másik ilyen kiálló izénél pedig Klaudia meg Viktor állt. Hát, Boldival szokásosan ott ölelkeztünk meg ilyenek, csupán azt csináltuk, amit az elmúlt 2 hónapba szinte minden szünetbe. Persze tudjuk hogy ez a házirend szerint tilos, meg max. 30 centiméter közel lehetünk egymáshoz (?), de ezt így senki se tartja be. Ha végigsétálunk egy folyosón akkor legalább 10 ilyen pár van, akik ott falják egymást ész nélkül. Na, mi egyek vagyunk közülük. Ha tanár van a közelbe akkor általában visszaveszünk persze, de ha eddig esetleg észre is vett volna minket egy tanár, akkor A) mosolyogva nézett minket B) szépen megkértek minket hogy legyen meg a távolság és ennyi. Eddig még nem volt olyan hogy lebasztak volna minket azért mert ott csókolózunk a suliba meg ilyenek. Egészen mostanáig. Egyszercsak elsétált az üvegajtó mellett az egyik tanárnő, aki minket nem tanít, csak párszor volt bent helyettesíteni. Csenge úgy hívja, hogy a Teknős asszony, mert beszéd közbe így kidugja a nyelvét, meg amúgy a feje is hasonlít egy teknősre. Na mindegy. Az meg ilyen tök agresszívan odavágtatott és ott visítozott torka szakadtából mint egy nem normális, hogy azonnal hagyjuk abba meg ilyenek, meg hogy "nektek ez jó? hogy ennyi ember előtt kell ezt csinálni?" stb. Hát már nem azért de a kutya nem foglalkozott velünk csak ő. Aztán a nagy ordítozás után elment, én meg így rávigyorogtam Boldira, Boldi meg vissza rám, amikor az a bolond visszajött és ott ordított a fejemtől pár centire, hogy "ne vigyorogjál mert most viszlek rögtön az igazgatóhelyetteshez". Jézusom. Teljesen kikészült. Aztán végre elvonult, kb. mindenki minket nézett, mi meg csak röhögtünk egyet. Pesze kicsit kínos volt, de na, ez várható volt. Utána volt köztünk egy csomó távolság és tök vicces volt úgy beszélgetni. Miután lement odamentem az osztályomhoz és beálltam Dóri meg Panna mellé, de nem kifejezetten hozzájuk, csak úgy oda a falhoz, amikor Dóri megkérdezte, hogy mi volt ez. Ez a kevésbé kedvelt Dóri, teszem hozzá. Elmondtam neki nagyjából, aztán meg megkérdezte, hogy téliszünetbe aludtunk-e együtt Boldival. (???) Hát mikor volt már a téliszünet? Ez hogy jön ide? Mondtam, hogy igen, meg azóta még párszor, aztán meg egy laza 3 percnyi más témáról beszélés után hirtelen megkérdezte: "na, és dugtatok már?" Én meg eddig nem figyeltem rájuk, ott nézelődtem, de mikor meghallottam a kérdést ilyen tágranyílt szemekkel néztem rá, hogy mi a fasz. Mondtam, hogy erre nem akarok válaszolni, mire elkezdi: "szóval igen. na és jó volt? hányszor?" Úr isten! Aztán hálisten jött ofő. Hát én teljesen kikészültem.

Angol előtt kétségbeesetten mentem oda az angolcsoportomhoz, hogy valaki adja oda a háziját, mert nem csináltam meg, de senki más se, szóval kicsit lenyugodtam. 

Boldinak ezután már nem volt több órája de megvárt, szóval míg én osztályfőnökin voltam addig ő kint várt. Órán a márc. 15-ére gyakoroltunk, aztán óra után Boldival leültünk egy padra és ott beszélgettünk meg ilyenek. Aztán buszoztunk, hazajöttem és ennyi, ezután már nem volt semmi. Most megyek skypeolni vele meg quizletezek közbe, aztán fürdök és alszok. Holnap jövök.