Írjak vagy aludjak? Ez itt a nagy kérdés. Tegnap amint hazaértem, levágtam a táskát a sarokba és lefeküdtem aludni. 3 órával később felkeltem, aztán meg már semmi kedvem nem volt konkrétan semmihez, csak tovább aludni, így nem is írtam. Nem mintha olyan sok minden történt volna, konkrétan 6 órám volt aztán jöttem haza. Na jó, most van 5 óra, 6-kor jövök, nekem muszáj aludnom legalább egy órát. Telezabáltam magam úgyhogy full rosszul is vagyok. Oké, hatkor kelek, megírom ezt, aztán edzek is. Oké. Igen. A terv megvan. 

Itt vagyok.. fél nyolc van. Tiszta kóma vagyok. Nem hiszem hogy edzeni fogok. Szerintem megpróbálok összedobni itt valamit, fürdök, aztán alszok tovább...

Nem tudom mikor, de valamikor majd összeszedem magam és komolyan visszatérek a "minden nap részletesen leírok mindent" dologhoz):

Boldi ma délutános volt, szóval reggel nem együtt jöttünk. Így óra előtt kivételesen az osztálytársaimmal együtt várakoztam. A héten szóbeli vizsgák folynak, és tök fura belegondolni, hogy két éve én is ott szóbeliztem. Két éve? Vagy három? Hát én nem tudom. Nincs kedvem gondolkozni. A 27-esbe volt óránk, és azon a folyosón sosincsenek padok, de most voltak, mert ugye ott folytak a szóbelizések déltől. Elmentem wc-re ahol összefutottam Zsófival (azaz konkrétan bejött utánam a wc-re) és vele beszéltem pár szót. Mostanába folyton zakuszkás kenyeret eszek, nem tudom írtam-e róla és lusta vagyok visszanézni, a lényeg hogy már egy csomó embernek az osztályból elküldtem a receptjét, mert mindenkinek nagyon ízlik stb. Visszamentem a terem elé és elkezdtem enni a zakuszkás kiflimet, amikor megérkezett Klaudia, Luca, Csenge meg Zsófi. Zsófiékkal félrevonultunk hogy egy másik padnál demonstruálni tudjuk a tegnapi történéseket. A lényeg hogy van az a Rodrigez, aka Laci, aka a lófarkas végzős. Sokat írtam már róla. Na, és tegnap míg vártam Csengét hogy kijöjjön az utolsó óráról, Laci odajött és Csengéről kérdezgetett. Aztán megérkezett Csenge is, erre Laci aka Rodrigez hirtelen közbevágott a beszélgetésünkbe, idézem: "szólhatok én is valamit?", majd felállt, Csengéhez ment, belehajolt a képébe és megkérdezte tőle, hogy lenne-e kedve találkozni valamikor suli után. Ekkor érkezett meg Boldi, aki értetlenül forgolódott, mert én nagy izgatottan ráncigáltam le mellém, hogy "figyeld, figyeld Boldi, ezt nézd". Ezután nem csak Rodrigez, de Boldi és én is Csengét néztük meredten és vártuk a válaszát. Csenge teljes pánikba esett és dadogott össze-vissza, idézem: "nem tudom.. én nem... nem hiszem.. nem tudom.. nem.. nem tudo.. nem hiszem". Rodrigez ekkor megszólalt, és én ennél kínosabb szituációt még nem éltem át (mármint kívülállóként): "ez.. elég kínos.. én most inkább elmegyek", és elrohant. Ezután Csenge megsemmisülve ült, én meg ott magyaráztam nekik, hogy "teljes mértékben átérzem Rodrigez szituációját, én is sokszor égtem be így, teljesen átérzem a dolgot", ők meg nem értették miről beszélek. De én igen. Ugyanis a héten lesz Máté szülinapja, pénteken, hogy pontos legyek. És mindannyian emlékszünk hogy tavaly ilyenkor mi történt... Nem folynék bele...

Szóval ezt a kínos szituációt demonstruáltuk Zsófinak, mármint a Rodrigezeset, nem a Mátésat. Igazából én demonstruáltam a nagyrészét, mert én voltam Rodrigez/Boldi, Zsófi csak ült az én szerepemben, Csenge meg ugye saját magát játszotta el. 

Matekon mostanába tök aktív vagyok, csak úgy szerzem a pluszpontokat, szóval már csak kettő kell, és meglesz a nagyötös. Tök faxa. Egyébként én vagyok a végleges házifelelős, nem tudom mennyire tudtok róla. Az elején még csak úgy kedvességből felajánlottam, hogy majd én lefényképezem a házit, mert hát ott volt kéznél a teló meg kicsit kínos volt a csönd amikor tanárnő megkérdezte hogy "ki fényképezi le a házit?" és vagy 3 percig senki nem szólalt meg... Erre ma már konkrétan odajött a padomhoz tanárnő a könyvével, hogy fényképezzem le. Előbb ugye lefeküdtem aludni, és álmomba jutott eszembe, hogy kikéne rakni a csoportba a képet, szóval tiszta idegbe borultam hogy most ezért fel kell kelnem.

Bioszon tök érdekes dolgokról volt szó, olyan dolgokról, amik engem illetnek. Például pattanások meg mitesszerek. Amúgy én pár éve még azt hittem hogy a kettő ugyanaz. Na mindegy. Apropró pattanás, tegnap éreztem hogy nagyon lüktet a homlokom szóval egy pontban elkezdtem nyomkodni tiszta erőből, és ez olyan fos ötlet volt, hogy az csak na, mert most felvan dagadva az egész pofám. Mellesleg pénzügyön tükörbenéztem és láttam hogy már kinyomható állapotban van, szóval ott órán elkezdtem nyomkodni magam, utána meg ott korrektoroztam, de ezt mind titokba, hogy tanárnő ne vegye észre, Csenge meg ott röhögött. De a kinyomás után csak még rosszabb lett a helyzet, mert még jobban feldagadt és bepirosodott, szóval én már teljes letargiába voltam esve hogy miért történik ez velem. 

Azt bánom a legjobban abban hogy tegnap nem írtam, hogy nem bírtam írni Justin szülinapjáról.. Mert tegnap volt neki <3 Facebookon soha nem osztok meg semmit, konkrétan október óta nem csináltam semmi nyilvánosat (akkor is csak kiírtam hogy "VÉGRE ODAÁT, 4 HÓNAP SZÜNET UTÁN", és ezt se értem teljesen hogy miért írtam ki), erre tegnap megosztottam egy Justinos videót. Hát igen. Azóta csak úgy jönnek rá a lájkok. Azon röhögtünk Csengével, hogy milyen vicces lenne ha még Justin is belájkolná. Szóval én olyan komolyan vettem Justin szülinapját, hogy még a sajátomat, sőt, még Boldi szülinapját se vettem soha ilyen komolyan. Egyszerűen egész nap azon kattogott az agyam, hogy neki most szülinapja van, és esküszöm emiatt tök jó kedvem volt. Mellesleg életcélommá tűztem ki, hogy a sulirádióból Justin szóljon. Ezért hajlandó voltam bármit megtenni. Ráírtam Brendonra, aki ugye tudomásaim szerint sulirádiós, hogy Justin szülinapja alkalmából tegyen már be minden hosszú szünetbe 1-1 számot tőle, mire azt írta, hogy neki már nincs beleszólása a rádiózásba. Ezután ráírtam MM-re, a másik rádiósra, hogy tegye már be lécci, mert Brendon már nem rádiós, mire ő azt írta, hogy de rádiós, csak már nem jár be. (?) Tudjátok, sok nehéz dolgot tettem már meg életem során, de talán az egyik legmegerőltetőbb az volt, amikor egy 17 éves srácot próbáltam arra rábeszélni, hogy Justin Biebert nyomasson a sulirádióba. Mondjuk elég gyorsan belement, azaz annyit írt rá, hogy "megoldjuk ;)", és igen, a kacsintós fej is ott volt, amit Boldi annyira nem értékelt, de mindegy. El is küldtem neki 2 Justin számot nagyon nagyon hosszas gondolkodás után (Love Yourself & No Pressure). Tegnap a 15 perces szünetbe Boldival voltam ugye, és olyan izgatott voltam hogy ÚRISTEN. Erre nem szólt. Oké, gondoltuk nem baj, majd a 20 percesbe. Erre a 20 percesbe nem hogy Justin, de semmilyen szám nem volt, mert a szóbelik miatt nem szólhatott a zene. Összefutottam MM-mel, aki mondta, hogy majd ma berakja, erre ma sem szólt. Teljesen elvoltam keseredve ma, Boldi ott vígasztalt mert már a sírás szélén álltam, és nem viccelek. Hát nem hiszem el, minden szarfos zenét beraknak, de hogy Justint beraknának, hát nem is tudom, mintha valami lehetetlen dolgot kértem volna. Meg mikor Rolinak mondtam tegnap a buszmegállóba a dolgot (ugyanis minden egyes emberrel közöltem hogy Justin szülinapja van és a sulirádióba ő fog szólni), ott izélt, hog akkor ő nem fogja hallgatni meg beleveri a fejét a padba hogy elájuljon és ne hallja a zenét. (?) Ezt annyira utálom.. mármint ezt az elítélést, hogy jaj, Justin Bieber, és akkor most őt utálni kell. Boldi is ilyen amúgy. Tiszta cink. De Boldi legalább bevallja már hogy van egy-két jó száma. De fogadjunk hogyha nem tudnák hogy Justin énekli a számot akkor tuti tetszene nekik. Csak alapból negatívan állnak a zenéhez is mert jaaj Justin.. Szánalom komolyan mondom. Na mindegy. Szóval remélem Justin 23. születésnapja előtt megélem még hogy ő szóljon a sulirádióból...

Szóval visszatérve a bioszra. A pattanások meg a mitesszerek után átvettük az égési sérüléseket is, és én teljesen ledöbbentem amikor megtudtam, hogy a harmadfokú égési sérülés már nem is fáj, mert konkrétan elégtek azok a micsodák, amik a fájdalomért felelősek. Én kajak azt hittem hogy az ilyen elviselhetetlen nagy fájdalommal jár meg ilyenek, erre nem érzel lófaszt se. Ami mondjuk elég logikus, hogyha szénné ég mondjuk a kezed akkor nem érzel semmit. Na mindegy. Kajak ott hüledeztem hogy miiicsodaa. Ja, meg óra elején tanárnőre rájött az ötperc és az óra anyagától teljesen eltérő témáról magyarázott ott, és az lett a vége hogy az egész osztály lement alfába. Legalábbis az volt a terv. Én olyan szinten lementem alfába hogy majdnem el is aludtam. Ennek majd utanajárok, mert szerintem nem annyiból áll hogy lenyugszol meg ilyenek.. Én valami olyasmiről hallottam hogy visszafele kell számolni meg elkell képzelned a lelki szemeid előtt a számokat ahogy megjelennek. Vagy mi. Majd utánanézek. Előbb alvásnál megpróbáltam és kajak vagy 5 perc alatt elaludtam. Mondjuk lehet csak azért mert fáradt voltam és már járás közbe is simán eltudtam volna aludni.

Irodalom órán is figyeltem, és most az orosz realizmust vesszük és esküszöm hogy tetszik. Mindenki ott izélt hogy úristen mekkora faszság az egész, de nekem tetszik. Mármint az nem tetszik nekik hogy ugye a főszereplő mindig meghal a végén meg hogy ilyen fura dolgok történnek mint például életre kel az orr stb. Hát nekem nagyon tetszik. El se hiszem hogy az órai anyagról írok. Megváltoztam... Amúgy Boldi hív skypeon de most ignorálom... geci vagyok tudom.. de most belejöttem ebbe és már csak a háromnegyed nap van hátra.. még beakarom ezt fejezni. Az a baj hogy már rég készen lennék csak teljesen elkalandoztam vagy ötször.

Tesi előtt leültem a bejárattal szembeni padra. Mellettem ott ült Klaudia meg Luca, aztán megjött Boldi is végre. Sokat nem tudtunk beszélni mert jött tanárnő és mentünk ki a szparira. A szparin nem volt semmi, játszottunk, aztán jöhettünk is vissza. Én rohantam előre, mert ugye hosszú szünet következett és hallani akartam a sulirádiót. Tök hiába amúgy, mert nem szólt Justin, de mindegy. A 15 percből kb 6 percet ha együtt voltunk Boldival, mert elősszöris későn engedték ki óráról vagy nemtom, másodszor meg még fel kellett rohanni a másodikra hogy befizessen valamit, de aztán kiderült hogy csak fél 1-től van nyitva, szóval mehettünk megint le az alagsorba, addigra meg már a fél szünet elment, szóval szünet végén közöltem vele, hogy "ezaz, tudtunk beszélni 3 percet". 

Hittanon bejött hozzánk két külföldi ember. Azaz csak annyit hallottunk, hogy jön hozzánk egy francia meg egy olasz pasi, és rögtön az egész osztály izgalomba jött. Aztán mikor bejöttek, Csengének ott magyaráztam, hogy "tuti a szemüveges a francia, tuti!", és igazam lett. Amúgy Teize-ről vagy miről adtak előadást, igazából nem is nagyon figyeltem arra amit mondanak, inkább arra, HOGYAN mondják... Angolul beszéltek ugye, és az angolcsoportomból két srác fordított, Damján meg Szabi. Azaz... Damján fordított, de Szabi meg se szólalt egész idő alatt, csak ott állt vigyázállásba, szóval fogalmam sincs mit keresett ott. A francia pali annyira aranyos volt, főleg amikor mosolygott, így eltüntek a szemei. nem tudom már melyik volt 21 éves, de a másik 24 volt, és úristen, az a francia akcentus.. Hát én teljesen kikészültem... Az olasz pali annyira nem érdekelt, de hogy az a francia pali milyen édes volt... Fúú.. És kedden is jönnek.. EZAZ!

Hittan után Boldival voltam és kb. 5 percig csak a francia paliról áradoztam ő meg ette az almáját. De amúgy nem jött be egyáltalán a pali meg semmi de az akcentus!!!!!!!!!!! Úr isten!!!!!!!!!!!!!!! 

Pénzügyön ugye a pofámat nyomkodtam meg ilyenek, ezenkívül figyeltem, szerintem életemben elősször. Egész kedvesnek tűnik ez a tanárnő. 

Szünetbe ugye nem szólt zene a szóbelik miatt, így Boldival némán ettük a zakuszkás kiflimet. Szomorú voltam. Talán holnap...

Utolsó órám számvitel lett volna de elmaradt, azaz próba volt helyette. Esküszöm többet próbálunk a dalokra mint magára a műsorra. Kegyetlen szarok vagyunk, de hát ez van. Tanárnő végső elkeseredésében már Rachaelhez fordult, hogy nem-e énekelne velünk, mert ő legalább tud valamennyire. Valamiért beültetett engem mellé (?), amit mondjuk nem értek, mert csak énekelni kellett, de mindegy. Tök aranyos volt azért ahogy ott próbálta elolvasni a dolgokat, egész ügyes. Viszont a "kényszerzubbony" szót nem értette, szóval megkérdezte hogy az mi, mire elmagyaráztam neki, hogy az egy olyan izé, amibe az őrülteket rakják. Erre megkérdezte, hogy mégis mi a halálról szól ez a zene. 

Ezután elmaradt az utolsó órám így Boldival voltam kb. 25 percig. Felkísértem a harmadikra ahol ugye gyakorlata volt egészen délután 6-ig talán, nemtudom pontosan meddig. Aztán hazajöttem és zabáltam, na majd holnap jövök (?), mostmár visszahívom.