Most már műkörmökkel élem az életem, mellesleg olyan hosszúakkal, hogy ilyen hosszú még sose volt nekem. Minden második szót félregépelek, és az eddigi beírt szöveget is vagy 2 perce írom, de mindegy, azért megpróbálok írni.

Vasárnap van. Mára nincs semmi tervem, csak feküdni akarok és sorozatokat, filmeket meg videókat nézni. Azaz szívesebben lennék Boldival, de dolgozik. 

Tegnap suli volt ugye. Máté szülinapja. Nem köszöntöttem fel sehol. Igazából eszembejutott, hogy ez talán bunkóság, de aztán rájöttem, hogy valószínűleg fel se tűnik neki. 

Tegnap rövidített órák voltak, így fél 12 körül végeztünk. 

Ezt amúgy reggel 9kor kezdtem el írni, és most jelenleg délután fél 5 van... Valahogy mintha nem lenne kedvem írni, nem?

Az órák gyorsan elteltek, utána meg Boldival sétáltunk a városba míg vártuk a buszt. Azaz jött egy korábbi, de nagyon sokan voltak, szóval mondtam hogy én tuti nem fogok azon nyomorogni, így megvártuk a következőt, ami csak egy óra múlva jött. Addig elvoltunk, sétálgattunk meg beszélgettünk.

Miután leszálltam a buszról rögtön megcsöngettem anyumat, hogy akkor jöjjön értem, mert ugye mentünk az egyik barátnőjének az esküvőjére. Nem hívott vissza vagy 10 percen keresztül, szóval úgy voltam vele, hogy jó, akkor megyek és megkeresem egyedül az éttermet. Meg is találtam. Habár anyum figyelmeztetett hogy egy lepukkant parasztházba lesz a mulatság, azért kicsit ledöbbentem. A kaput egy pali nyitotta ki, de meg se szólalt meg semmi, később láttam hogy amúgy ő a mosogató. Bementem de nem láttam sehol senkit, csak két hosszú asztalt megterítve. Az egész helyiség elég kicsi volt, de viszonylag szépen ki volt diszítve. Én arra számítottam hogy ott lesz majd mindenki, de kajak senki nem volt ott. A konyhából kijött egy nő és tőle kérdeztem meg hogy hol van mindenki meg hogy jó helyen járok-e egyáltalán, aki mondta, hogy 2-re jönnek a vendégek, most a művházba van mindenki és az esküdést nézik vagy mit... Szóval ahol kimondják hogy igen vagy nem. Gondoltam akkor én leülök az asztalhoz és megvárom őket. Első dolgom az volt, hogy megnézzem, van-e wifi, erre nem volt. Úristen. Na, gondoltam, itt se leszek akkor sokáig, és milyen igazam lett. Aztán végre visszahívott anyum hogy mindjárt jön a palija értem. Fasza. Az meg is érkezett és mondta, hogy ott a csomagtartóba a váltóruhám, menjek be és öltözzek át. A wc-be át is öltöztem, aztán a falon lévő levehető tükröt levettem hogy megnézzem magam rendesen, ne csak a fejem tetejét lássam, de utána már nem bírtam rendesen visszarakni, szóval egész ottlétem alatt azon paráztam, hogy mi van ha leesik és eltörik, és engem kérnek majd számon. Nagy nehezen kitopogtam a magassarkúmba, aztán beültem a kocsiba és mentünk a művházhoz. Aminek amúgy semmi értelme nem volt, mert be se mentünk anyum palijával, csak ott álltunk a kocsinál. (?) Amíg ő cigizett meg az élet nagy dolgain merengett, addig én a lábamat próbáltam lefényképezni különböző pózokban Boldinak. Aztán kijött egy csaj és elkezdtek beszélgetni anyám palijával, én meg folytattam az előző tevékenységemet. Egyszercsak azt vettem észre hogy a csaj engem néz, mármint azt hogy mit csinálok, mire én rögtön normális pózba vágtam magam és zsebre vágtam a telóm mert megijedtem. xD 

Ezután körbekocsikáztunk a falun, de úgy, hogy közbe mindenki ráfeküdt a dudára és embertelenül nyomta egészen az étteremig. Ott aztán beült mindenki a helyére, mivel olyan kicsi volt a hely hogy másképp nem lehetett elférni. Egyik oldalamon tesóm, másik oldalamon anyum ült, velem szembe meg egy srác, aki egész idő alatt depressziós üzemmódba váltott és a földet bámulta. Én szinte egész nap nem ettem semmit, mondom tartogatom a pocimat, mert aztán majd itt istenesen bezabáok. Lényegébe csak a kaja miatt mentem. Meg is hozták lassan az első fogást, de kicsit csalódtam, ugyanis hurka volt. Hurka. Mellette volt egy pár darab fasírt, abból szedtem két darabot meg hozzá egy kis franciasalátát. Esküszöm hogy finom volt, de direkt nem ettem sokat, mert gondoltam biztos lesz még majd egy csomó minden. Ez volt kb. 3 órakkor. Nagyjából 4 óra körül hoztak sütiket meg tortaszeleteket, abból is ettem egy picit, habár nem értettem teljesen hogy miért össze-vissza hozzák a fogásokat. Nagyjából 5 órakor kezdtem megelégelni hogy még mindig nincs kaja. Tiszta éhes voltam már, unatkoztam mert nem volt wifi és tesómon kívül nem is tudtam senkivel beszélni, szó szerint csak ültem ott és lestem ki a fejemből. Anyum megkérdezte a velem szemben ülő srácot, hogy miért olyan szomorú, mire az azt válaszolta, hogy "hát én azt hittem lesz még kaja". Kb. fél 6-kor mondtam anyumnak, hogy kérdezzen már rá hogy mikor lesz kaja, mert éhen döglök. Az egyik pincér pali anyum palijának a keresztapja volt, szóval amikor az odajött az asztalunkhoz, anyum megkérdezte tőle, hogy ugye mikor lesz már valami normális kaja. Erre azt válaszolta, hogy "8 óra fele". A velem szemben ülő srác arcából kifutott a vér aztán a széket majdnem fellökve felállt és átült egy másik asztalhoz, ahol az öccse ült. Közölte vele is a hírt, aki beborult szinte az asztal alá, a tesója meg ott ütögette a hátát támogatásképpen. Én csak meredten bámultam a jelenetet, de közbe éreztem hogy kezd könnyezni a szemem. Mellettem tesóm azt kérdezgette, hogy mi történt, miért remegek, a másik oldalamon anyum meg olyan röhögőgörcsöt kapott, hogy már folyt a könnye, olyan viccesnek találta a szituációt. 

Na, ekkor közöltem vele, hogy én megyek haza. Egyébként a borzalmas hír kiderülése előtt kimentem az udvarra tesómmal, hogy lőjön pár képet rólam Boldinak, de egyrészt tele volt az udvar trágyával (?) meg ilyen régi alkatrészekkel, így a háttér valami förtelmes, a képeken rendesen kivehető a lószar. A másik meg, hogy tesóm keze folyton beremegett így az összes homályos lett. A képek megtekintése után visszanyomtam a kezébe a telót, hogy "nesze itt van ez a szar is, engem hagyjatok békén" és elkezdtem befelé rohanni, de közbe a cipőm sarka teljesen belemélyedt a lótrágyába, szóval bent azt tisztogattam. Közbe egyébként tesóm jó ötletnek tartotta hogy fényképezzen, szóval van vagy 10 kép rólam ahogy sétálok el mérgesen, ha gyorsan nézem őket akkor olyan mintha valami gif lenne. Találtam egy macskát az udvaron, szóval miután egyetlen barátom, azaz tesóm is bement, mert felkapta a vizet amiért azt mondtam neki, hogy "mindjárt 11 éves vagy és nem tudsz egy rohadt képet csinálni". A macskával összehaverkodtam, esküszöm évek óta egy macskához se volt semmi közöm, szóval kicsit furán méregettem. Egész cuki volt, ott dörgölőzött hozzám meg fejelgette a lábam, szóval elkezdtem simogatni meg ilyenek. Csináltam pár képet is róla, az egyik képen pont belenyal a tenyerembe. Később Boldinak meséltem skypeon, hogy "tök érdes volt a nyelve", ő meg szerintem nem értette hogy mi bajom. Amúgy amikor felálltam hogy kinyújtóztassam a lábaimat, mert már vagy negyed órája guggoltam a magassarkúmba és már kezdtem érezni hogy mindjárt elájulok, akkor hirtelen elkezdett a cica fuldoklani. De kajak, ott öklendezett egy csomó ideig én meg csak lestem tágranyílt szemekkel, mert nem tudtam mit csináljak. Arra gondoltam, tessék, itt fog meghalni a szemeim előtt, aztán mindenki engem hibáztat, hogy megöltem. Komolyan mondom, nem tudtam mit csináljak: verjek egyet a hátára vagy esetleg nyúljak le a torkán??? Szóval csak lestem. De aztán jobban lett.

Visszatérve. Miután rájöttem hogy még jó sokáig nem fogok enni, közöltem hogy engem azonnal vigyenek haza. A menyasszony most úgyis leszarja hogy ott vagyok-e vagy sem, azt se tudja ki vagyok, egy szót nem váltottunk egész ottlétem alatt. Most mit nyomorogjak ott hajnali 1-2-ig? Úgyhogy hazahoztak. Kifele menet mindenki kérdezte hogy hova megyünk, és mindenki ilyen furán nézett hogy már megyek is, de leszarom. Olyan jó volt végre hazaérni. Lefürödtem, kajáltam végre valahára, habár nem volt a legjobb, mert én esküvős kaját akartam enni, de mindegy. Skypeoltunk Boldival kb. 11-ig, és kajak szívesebben csináltam ezt minthogy ott legyek és nézzek ki a fejemből szombat este. 

Anyum azt mondta hogy majd csomagoltatnak kaját nekem, de ebből nem lett semmi. Kajak erről álmodtam amúgy, rendesen megálmodtam hogy majd kimegyek reggel és nem lesz ott kaja. Az okát nem tudom, tesóm szerint valamilyen balhé volt emiatt (?). 

Ezen kívül nem történt velem semmi tegnap, ma is csak feküdtem meg aludtam meg gépeztem, szóval nincs valami izgalmas életem. Majd jövök valamikor.