Nem fogok itt most megint kétoldalas nyitóbeszédet írni. Én előre szóltam, hogy abba fogom hagyni a blogolást. Nem is állt szándékomban kitörölni semmit, vagy kiírni hogy zárás. Minek? Úgyis visszatérek egy idő után. Mint pl. most. Úgyhogy.. ennyi lenne a beszéd. :]
Egyszerűen elegem van. Ja, várjunk, ez nem újdonság. Nekem a nap minden percében elegem van valamiből. Hogy mi akasztott ki ma? Oké, akkor belekezdek a sorolásba.. Kissé hosszú lista lesz. 

• A SZOMSZÉD
  Ma megállított, hogy kioktasson. Rám szólt, hogy Füles átszökött, és a három legszebb csirkéjét megette. Ez természetes, hogy PONT a legszebbeket eszi meg, ugye? Nevetséges. Mondta, hogy kössem ki, vagy zárjam be, de valamit kezdjek vele, mert még egy csirkét megeszik, ki kell fizetni az összes csirke árát. Bazdmeg. Ő miért nem zárja be, vagy vágja le a csirkéket? Vagy esetleg miért nem csinálja meg a kerítését...? Ez csak természetes, hogy mi kezdjünk valamit a problémával, ő meg szépen hátradőlve, a csirkékkel az ölébe nevessen rajtunk. Nyilván nem én szóltam Fülesnek, hogy JÉ, Füli nézd már! a három legszebb csirkéje van kint, nyírd már ki őket, légy oly szíves! Nem tudom mit hitt. Meg hogy neveljem meg. Hát baszki, mit csináljak? Hogy neveljem meg? Nem nézhetem 24 órán keresztül hogy mit csinál. Nyilván nem. Szerintem az se hat, ha szólok neki: Füles, légyszi ne ölj már meg több csirkét! Vagy mit értett a nevelés alatt? Kezdjem el korbáccsal ütlegelni és állati hangokat kiadva kántáljam hogy nincs több csirkeölés? vagy csirkék forever? Behalok. Nem tudom hol él ez. Az fix, hogy leszarom, kifizetem a kibaszott csirkéit, cserébe ő meg vonuljon be az idősekotthonába. 
  
   
• FÜLES
  Ugye az előző kisregényben már róla is szó volt, az is egy oka annak, hogy miért remegtem az idegtől Füles miatt. Miután a vénasszony kioktatott, fogtam magam és elvittem a kutyát apámhoz. Utána rögtön mentem Petrához, tehát ott hagytam. Ő kikötötte meg minden, de basszus, én annyira remegtem. A fél falun végig kell vinni egy kutyát, majd megmagyarázni németül apámnak, hogy vigyázzon már rá legalább pár órát, stbstb. Elegem van, esküszöm belőle. Persze, IMÁDOM, de néha olyan szinten elegem van belőle, hogy már azzal fenyegetőztem, hogy elvitetem. Persze sosem tennék ilyet. Na de értitek.
  
   
• ANYÁM
  Az egész szobámat tönkreBASZTA. Átrendezte az engedélyem nélkül. Kegyetlen szar lett. Összevissza van minden, ISTENEM, baromi szar lett. Ha valaki ezt meglátná, körbehányná a szobát. 
  A másik dolog meg, hogy végre elment dolgozni, de ugyanbiza mikor fog már végre főzni, vagy ESETLEG bevásárolni? Konkrétan éhezem, semmi, de semmi kaja sincs itthon, a száraz kenyér kivételével. Apámhoz járok már konkrétan enni, mert itthon megpusztulnék. Nehogy egyszer is anyakint viselkedjen. Tegnap este bebaszott mint állat, elősször Dokival, majd velem kezdett el veszekedni, hát mondom mi a kurvaisten van már, hogy folyton belém köt. 
   

Top 3-mas listánk végére értünk, köszönjük hogy velünk tartottak, csatlakozzanak hozzánk máskor is, viszontlátásra, további jó éjszakát.