BLOG
BELÉPÉS
KÉPEK
EDDIGI BEJEGYZÉSEK
SZERKESZTÉSEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

BLOG

#383

2016.06.22. 10:25, szandi
Most 3 különöző "történetet" fogok elmesélni külön bejegyzésekben Az első az a Laurával közösen eltöltött délután/este, a második a Boldival eltöltött hétvégém, a harmadik pedig az évzáró.
 
2016.06.16
Múlthét pénteken elmentem Laurához, mert pár nappal ezelőtt elterveztük, hogy mi elmegyünk moziba és megnézzük a Démonok között 2. részét. Azaz az ő ötlete volt, ami nekem nagyon tetszett, úgyhogy rögtön belementem, mert tudniillik, hogy Laurával mindketten ilyen horror fanatikusok vagyunk, habár ő határozottan egy vagy két szinttel felettem áll. Na de a lényeg, hogy elmentem hozzá, ott lógtunk kb. 1 órát. Vett egy csomó sminket szóval magamhoz méltóan kipróbáltam az összeset vagy a kezemen, vagy élesbe az arcomon, szóval egy igazán ratyi tusvonallal hagytam el a házat, de túl macerás lett volna lemosni. Két dologtól is rettegtünk: a filmtől, és attól, hogy már nem lesz hely. Ezt mondjuk sejthettük volna, mert premier nap volt és nem vettünk előre jegyet, de mindegy, azért reménykedtünk. Én már szinte éhenhaltam a buszon, szóval egyfolytába kajáról beszéltem. Mikor leszálltunk rögtön rohantunk is a moziba, beálltunk a sorba majd megkérdeztem, hogy van-e még hely, de természetesen nem volt, szóval tök fölöslegesen utaztunk be a városba, de mindegy. Végül a nagy idegességbe úgy döntöttünk, elmegyünk zabálni, legalább annyi értelme legyen az ittlétünknek. Beültünk az eat&go-ba ahol még sose ettem, de szerintem nagyon nem is fogok már. Gyros tálat rendeltem, és nem mondom, nem volt rossz, tényleg finom volt, csak maga a hely nem tetszik annyira meg a kiszolgálás se. Alapból hogy beordítják amikor kész van egy rendelés, az nekem nem tetszik, mert szó szerint háromszor rohantam ki, és mindháromszor kiderült, hogy nem az enyém lett kész (pedig mindig úgy hallottam). Laura meg elvileg nem is azt kapta amit rendelt. Na mindegy. Azért megettük aztán vettünk fagyis frappét is, de nem volt benne fagyi csak tejszín, szóval ja, ennyit erről. Utána a buszmegállóba mentünk és vagy fél óráig ha nem tovább várakoztunk a buszra. Időközbe elkezdett az eső is esni, mellesleg betalált minket egy középkorú pali is. Ott ültünk a lépcsőn mire odajött és köszönt.
 
Pali: Sziasztok!
Én: Csókolom!
Laura: Jónapot..
Ezután a pali sétált volna tovább, de megtorpant, visszafordult, belehajolt az arcomba és ezt mondta: Nekem te ne csókolomozzá! Tegezzé nyugodtan! 
Mi Laurával csak néztük fapofával, ő meg mosolygott egyet majd továbbsétált mintha mi sem történt volna.. 
 
Utána meg valaki elkezdte hangosan hallgatni Rihannától a Work-öt, én meg ott énekeltem nagy hangosan hogy WORKWORKWORKWORKWORKWORK asioueiktlefaúfe work work work work
Aztán a buszon meg Laura random elkezdett videózni a 0,06 mp-es kameráján, szóval lófasz nem látszódik, de azért visszanézném (Laura ha ezt olvasod... ez egy enyhe célzás volt..)
Ja meg multkor küldött ilyen videót hogy "a legijesztőbb és legfurcsább 15 videó youtubeon" vagy valami ilyesmi, tuti kidobja ha beírjátok, egy ilyen holttest az indexkép. Na és abba így belelapozgattam mert nem mertem teljesen megnézni és a buszon erről a videóról beszéltünk, hogy mekkora nyomorult és beteg emberek léteznek a földön. Ezt Boldival is megnézzettettem mikor a hétvégén együtt voltunk és teljesen kiakadt szegény. Elég megterhelő videó nem mondom. A hideg rázza az embert miközbe nézi.
A mozi végül nem jött össze, de annyira nagyon nem volt szar nap, mert végülis kajáltunk meg lógtunk kicsit. Nem nagyon szoktunk találkozni de fb-n minden nap beszélünk és szerintem azért jó volt. Meg a fagyis frappé is finom volt csak lehetett volna benne fagyi is... habár Laura szerint lehetséges hogy nem mondtam azt hogy "fagyis", csak azt hogy "frappé", de kitudja.. lehet... 

(Amúgy nem tudom mikor kerül ki a következő "rész", mert kiraktak a házból, apumnál meg nincs net, szóval nemtom, de majd megoldom valahogy.) 
 

#382

2016.06.15. 18:28, szandi
Hát nem hiszem hogy valaha voltam-e ennyire rövid időn keresztül a suliba. Konkrétan 10 percet ha voltam bent egész nap. Ma nem mentem be a nulladikos busszal, mert Boldi ugye nem jött, szóval tök fölösleges lett volna. Bementem a suliba és ott járkálgattam kicsit a folyosón, de nem láttam szó szerint senkit, szóval visszamentem a földszintre ahol megláttam az egyik osztálytársamat, Dórit. Odamentem hozzá és megkérdeztem hogy hol vagyunk, mire azt mondta, hogy elvileg a pláza elé kell menni, de ő se tudja, úgyhogy még várjunk. Szóval kicsit arrébb álltam és hasznosan eltöltöttem azt a 10 percet. (Jelly Splashoztam). Utána Dórival elindultunk a pláza felé aztán a pláza előtt várakoztunk egy kicsit a többi osztálytársunkra, majd bementünk. A moziba belépve láttam, hogy már csak az első sorba van hely, szóval a filmet végig úgy néztem, hogy kivolt törve a nyakam. A Warcraftot néztük, és azt hittem majd nem fog tetszeni mert ugye ilyen wowos vagy mi, de azonkívül hogy egyszer elaludtam úgy tíz percre, egész jó volt, és rájöttem, hogy tökre lennék ork. De nem leszek. Valószínűleg. Maradok ember. Tehát egész jó film volt szerintem. Ennyi is volt a nagy nap, ezután mehetett mindenki a dolgára. Én elmentem könyvtárba és kiakartam venni Stephen King - Az 1. részét, meg még mellé egy másikat is, mire szólt a könyvtárosnő, hogy az Az-t csak a 2. részével együtt lehet kivenni.. Te jó ég.. És ha nem tetszik az első része? Akkor ott a nyakamon a második. Na mindegy, de amúgy tuti tetszeni fog, hiszen Stephen Kingről beszélünk. Utána mentem a buszmegállóba és úgy volt, hogy majd a teszkónál leszállok, de egyrészt elkezdett szakadni az eső és teljesen eláztam, másrészt le se tudtam volna szállni a nagy embertömegbe, ezért maradtam inkább a helyemen. Egyébként azért akartam leszállni hogy megvegyem a régóta áhított könyvemet, azaz kifestőmet, Johanna Basford Titkos kertjét vagy Bűvös erdőjét. Az óceánosat nem igazán szerettem volna. Már hónapok óta vágyom erre a kifestőre, de mindig csak az óceános van mindenhol, viszont múlthéten mikor voltam anyumékkal a teszkóba, akkor volt mind a háromból, ezért is gondoltam úgy, hogy most elmegyek és megveszem. De ugyebár nem szálltam le. Helyette elmentem apumhoz és ott szerencsétlenkedtem egy kicsit, végül úgy voltam vele, hogy nekem kell egy kibaszott kifestő mert én kurvára kifestőzni akarok majdnem 18 évesen, úgyhogy fogtam magam és a szakadó esőbe elmentem a buszmegállóba és felszálltam a buszra. A buszsofőr egy nyomoronc volt, mert megnyomtam a gombot és nem állt meg csak egy megállóval később, szóval sétálhattam vagy 20 percet. Amúgy azt hittem hogy esik az eső szóval végig ott volt a fejem felett az esernyő, aztán a teszkónál mikor összecsuktam, akkor láttam, hogy tiszta száraz. Na mindegy. Bementem és rögtön mentem a könyvek irányába, mert az volt a tervem hogy gyorsan fogom az egyiket, veszek még pár cuccot és megyek is. Mikor odaértem a könyvekhez láttam, hogy  csak az óceánosból volt. Majdnem idegösszeroppanást kaptam ott a könyvek között. Végül megvettem azt, mert alapból megszeretném venni mind a hármat, mert most nagyon élem ezt a szinezős dolgot és nekem szükségem van mind a háromra. Itthon utánaolvastam és megtudtam, hogy ez már profiknak való, és ez amúgy igaz is, mert olyan aprólékos meg minden hogy egy kis részt vagy 20 percig szineztem. Vettem stabilo ceruzákat is, de túl vastagok és folyton kimegyek a vonalból, tiszta ideg vagyok néha. Tűfilcet kell majd vennem de sajna már csóró lettem. Nem bánom hogy megvettem amúgy de jobb lett volna ha nem a bonyolultabbal kezdem. Azt egyébként nem tudom hogy minek nekem mind a három könyv, amikor még ezzel se fogok végezni soha mert annyira sok van és olyan aprólékos munkát igényel, hogy mire ezzel végzek, szerintem már elmúltam 30 is.. Tehát megvettem a könyvet, ceruzákat, hajpakolást mert elfogyott (Elseve, az a piros-lila, nagyon jó), hát ő izé, életemben elősször óvszert is (kicsit sem volt kínos amúgy, úgy éreztem magam mintha minimum drogot vennék), ja, meg egy faragót. Aztán a dm-be meg egy tusfürdőt meg egy túrórudit mert nagyon megkívántam. Hát és ennyi volt a nagy pénzem. Amúgy úgy volt hogy ma este kimegyünk Csengével inni, de ismét lemondta (?), úgyhogy úgy voltam vele, nem spórolok tovább piára, inkább veszek belőle kifestőt. Szóval ja. Aztán apumnál elkezdtem kicsit szinezgetni aztán írt anyum hogy mindjárt jönnek, és a mai nap már harmadjára utaztam be a városba.. Most adókártyát mentünk intézni de zárva volt, szóval holnap reggel megyünk anyummal megint, aztán kitesz apumnál és ott alszok, ugyanis este megyünk Laurával moziba. Megnézzük a Démonok között 2-t, most töltöm épp az első részt hogy felelevenítsem a dolgokat. És igen, vége ennek a tanévnek is. Jövőhét kedden évzáró és aztán ennyi. Vége a 11. osztálynak. Csakhogy kicsit összegezzem az évet: nagyon gyorsan eltelt szerintem. Hisz még csak most volt nyár, még csak most volt szeptember eleje. Mindjárt már azon kapom magam hogy érettségi előtt állok. Úgy értem pár nappal vagy ilyenek. Egyébként nem volt olyan szar év, a fénypont ugye Boldi volt, a többi meg csak úgy eltelt. Izgatottan várom a következő évet, az utolsót. Nagyon sajnálom hogy nem bírtam betartani az ígéretemet hogy minden nap írni fogok, de ahogy István írta a minap: "közbejött az élet". (Ezt arra írta hogy meghízott). 
Nem tudom mikor jövök legközelebb, tavaly nyáron NAGYON aktív lettem, idén nem tudom mennyire leszek az. Az utóbbi pár hónapba már akkor se nagyon írtam ha volt valami, akkor nyáron mégis miről írjak amikor meg végképp nem lesz semmi. De azért tuti jönni fogok majd, mert néha rámjön az írhatnék, mint pl. most, és akkor majd hozok egy kis beszámolót. 
 

#381

2016.06.14. 18:31, szandi
Boldival bementünk nulladikra és elfogyasztottuk a carbonara tésztát amit vittem magunknak. Aztán halálosan megbántott, ezt inkább nem fejteném ki, de tényleg nagyon szarul esett, szóval ezután elég fura volt a nap. Nem haragudtam rá amúgy meg semmi, csak nagyons szarul esett amit mondott, ezért meg végül neki lett rossz kedve és elkezdte "gyűlölni magát emiatt" stb. Az első szünetbe még csokit is vett nekem hogy ne haragudjak. De tényleg nem haragudtam csak szarul esett tényleg. Én utálom Boldit szomorúnak látni de valahogy nem tudtam eljátszani hogy nem esett rosszul és már el is felejtettem. Végül eljött velem egy busszal és le is szállt ott ahol én, majd elmentünk apumhoz és az egész délutánt ott töltöttük szinte. Sétáltunk Buksival, megnéztük a fényképalbumaimat ahol ilyen kisbaba voltam meg ilyenek, szóval nagyon jó volt. Ugye ma három rövidített óra volt szóval már 11-kor otthon voltunk, és egészen fél 6-ig együtt voltunk. A suliba amúgy semmi érdekes nem volt, csak úgy elrepült az idő. Matekra elvileg fél 8-ra kellett bemenni de én 8-kor értem be, nem is tudtam erről. Mindegy, amúgy is csak filmet néztünk aminek lemaradtam az elejéről, és utána se nagyon érdekelt. Pénzügyön azonkívül hogy tanárnő egyre gömbölyödőbb hasát néztem, közölte velünk, mármint a tanárnő, nem a hasa, hogy mik a követelmények a jövő évvégi EMELT SZINTŰ szakmai érettségin. Aztán bejött a szakmai igazgatóhelyettes vagy ki, aki közölte velünk azt a hírt, hogy most már lehet választani a matek meg a szakmai fakt között. Tavaly is ugyanezt mondták, végül mindannyiunkra ráerőszakolták a matekfaktot. Körbeadott egy lapot és rá kellett írni hogy melyik faktot választjuk, az osztályból csak 2 ember választotta a matekot, a többien mind a közgét választottuk. Szerintem ennek sokkal több értelme van, mert míg matekból csak középszinten kell érettségiznem, szakmaiból EMELT szinten. Amúgy szerintem nekem még alapszinten se menne de mindegy. Én jövő ilyenkor amúgy megfogok bukni csak úgy szólok előre. Csakhogy nehogy bárkinek is csalódást okozzak. Pár tantárgyból még csak-csak meglesz a kettes vagy a hármas, de hogy én töriből meg közgéből megfogok bukni azt előre látom. Szép kilátások. Na mindegy. 
Irodalom órán ugye osztályfőnöki volt és csak megbeszéltük az osztályátlagot meg ilyenek. Semmi érdekes nem volt, soda crushoztam (még mindig nem candy crushozhatok.. csak holnap 8-tól kb.. faszom..) Aztán az utolsó 2 percben megszólalt a hangosbemondóból valaki (a sulirádiósok amúgy, Brendonék asszem), megköszönték hogy egész évben hallgattuk őket meg próbáltak mindenféle jót berakni, hát ez nem nagyon jött össze mert Justin pl. csak kétszer szólt, és akkor is az egyiknek csak a felét és ilyen full halkan... Na mindegy, megköszönték hogy hallgattuk őket (nem mintha lett volna más megoldásunk mivel minden folyosón van vagy 2 olyan hangosbemondó vagy mi..) aztán meg berakták a Nyári gyerekek a balaton parton című számot ami tök hangulatos volt, mert ezután tanárnő el is engedett minket és minden teremből ez a zene szűrődött ki és a folyosókon is az szólt max hangerőn, a diákok özönlöttek ki az iskolából stb. Rachael megkérdezte hogy akkor most mehetünk-e haza, és szerintem most láttam utoljára, mert nem tartom valószínűnek hogy holnap bejönne. Hát, szép barátság volt a miénk. Majdnem. Aztán Boldival mentünk a buszmegállba, de ott volt Klaudia is mellettünk Boldi meg most ugye félpercenként bocsánatot kért meg elmondta hogy mennyire szeret, és én még mindig nem haragudtam és én is nagyon szeretem őt, de kicsit kínos volt úgy a szituáció hogy Klaudia felénkfordulva bámul minket és hallgatózik. Na mindegy. Utána meg ugye mentünk apámhoz. Ennyi történt ma. Most edzenem kéne de igazából nem tud érdekelni. Annyira álmos vagyok hogy mindjárt lelövöm magam. Holnap van az utolsó nap, de Boldi nem jön suliba mert amúgyis moziba megyünk (szinte az egész suli) és nem nagyon találkoznánk max. reggel egy 5-10 percre, szóval megbeszéltük hogy nem jön be. Suli után szerintem leszállok a teszkónál és veszek szinezőt. (?)
 

#380

2016.06.13. 19:43, szandi
Azon gondolkoztam hogy engem olvas-e még egyáltalán bárki a világon. Nem igazán hiszem. Na mindegy. Szóval az utolsó hétfő. Emlékszem a tavalyi utolsó hétfőre. Leginkább azért mert tegnap olvastam vissza. De tisztán emlékszem rá. Hát, szerintem a mai nem marad annyira emlékezetes, mert semmi fontos vagy érdekes dolog nem igazán történt.
Amúgy írás előtt mindig megnyitom az órarendemet amit le screenshotoltam még a tanév elején. És annyira fura most rátekinteni a képre, mert a sarokba ott van a dátum: 2015.09.01. Az már majdnem egy éve volt, de mintha csak most lett volna. Annyira fura ez az egész idő dolog. Tökre nem értem. Tavaly ilyenkor egyébként inkább meghaltam volna minthogy vége legyen a sulinak, de most meg már alig várom hogy vége legyen. Végülis a nagy célt elértem (Boldit ugye), szóval már nincs nagyon okom szeretni a sulit, mert leginkább azért szerettem, mert csak ott láthattam. Jó, persze ezek a mindennapi sulis napok is előbb-utóbb majd elkezdenek hiányozni, de már fele annyira se vagyok elkeseredve mint tavaly. Sőt, már csak a hisztit hallani a számból, hogy "minek kell még bejönni? haza akarok menni" stb. 
Szóval akkor elkezdem az utolsó 11. osztályos hétfői napom leírását, utána meg nézek egy kis Keeping up with the Kardashiant, aminek nem tudom mi a magyar címe, de maradok az eredetinél.
Általában hétfőnként nem szokásom bemenni nulladikra, ma viszont bementem, mert Boldinak csak fél 8-kor kezdődött a nulladikja és az máris egy fél óra együtt. A buszon ott volt Ervin, de semmi kedvem nem volt vele beszélgetni ezért egy buszmegállóval előbb szálltam le. Amúgy semmi bajom vele, de egyszerűen már annyira unom az embereket meg az emberekkel való kommunikálást hogy legszivesebben egésznap kerülném őket. 
Egyébként elkezdett szakadni az eső. Remélem vihar nem lesz és nem kell kikapcsolni a gépet, most, hogy végre rávettem magam az írásra.
Egy fél órát ott üldögéltünk Boldival a suliba, aztán ő ment tesire az udvarra én meg Csengével az albánba ahol vettem Boldinak is kaját. Csenge útközbe meglátta Tamást (annyit kell tudni hogy már vagy fél éve kavarnak, de csak és kizárólag facebookon beszéltek még, szóval nem tudom ez mennyire kavarás). Mostanába meg már nem beszélnek, mióta Csenge részegen ráírt meg ilyenek, szóval a lényeg, hogy ki nem állhatja most Tamást, mert hogy nem ír neki. Ígyhát egész nap azt hallgathattam hogy Tamás mekkora egy köcsög meg ilyenek, igazából fel se fogom miket mond, csak úgy bólogatok a szidásokra. 
Az idei tanév utolsó tesióráján nem csináltunk semmit. Én leültem a padra és megpróbáltam Bettivel beszélgetni, de kudarcot fulladt ez a tervem (is), úgyhogy inkább nyomkodtam a telót. Óra közbe hirtelen megjelent a lelátón Boldi, aztán ki is ment, mert rájött szerintem hogy nem nagyon fogunk tudni így kommunikálni. Aztán az óra utolsó 2 percébe tanárnő mondott egy ilyen szentimentális beszédet, mert ugye jövőre már nem ő lesz a tesitanárunk. Ja, ezt még nem is írtam. Tehát a lényeg, hogy ő is terhes úgy mint a pénzügy tanárnőm. A pénzügy tanárnőnél igazából leszartam hogy most jövőre nem ő lesz a tanárom, de a tesitanárnőnél rendesen elkezdtem könnyezni amikor még múlthéten közölte velünk az udvaron. Azaz én már előbb tudtam mert Boldi elmondta (?), de akkor is, ahogy ott elbúcsúzott tőlünk meg minden. Ekkor volt Lucával egy kis közös dolog mert egymásra néztünk és mindkettőnknek könnyes volt a szeme. Igazából tudtam hogy ő is olyan érzékeny mint én ezért rögtön ránéztem ő meg rám, és akkor így összemosolyogtunk. Fura volt. Na mindegy. Szóval sajnálom nagyon hogy már nem tanárnő lesz velünk jövőre, mert igazából nem nagyon érdekelte komolyabban hogy mit csinálunk.. Azaz persze voltak feladatok de nagyon jószívű kedves asszony volt akivel jól ellehetett beszélgetni. Amúgy ezt úgy írom mintha meghalt volna. Meg mikor dec. 4-én ugye Boldinak elmondtam a dolgokat ő meg elutasított, akkor is tanárnő vígasztalt a szertárba meg minden. Szóval tényleg sajnálom. Nem tudom miért nem tudtak volna mindketten tavaly ilyenkor teherbe esni. De hát ez nem így működik. Azt mondta hogy 32 évesen már úgy érzi itt az ideje egy gyereknek. Amúgy tök közvetlen volt, minden kérdésre válaszolt, ott mutatta a pociját. Amúgy 4 hónapos de rohadtul nem látszik hogy ott egy gyerek benne. A pénzügy tanárnő meg éppenhogy megemlítette hogy ő amúgy kismama, a tesitanárnő meg erre szentelt egy egész órát, ott mesélte a dolgokat az udvaron mi meg körbeültük. Amúgy remélem Águsz (a matektanárnőm) nem lesz a közeljövőben várandós mert akkor tuti fejbelövöm magam.. már csak kb. ő az egyetlen normális tanár. (Megadta évvégén a hármast is!!!!!!!!!! 2,58ra!!!! <3)
Következő óra matek volt Águsszal. Hát már vagy 10 órája egyetlen egy filmet nézünk, a Női Szerveket, ami mondjuk engem annyira nem kötött le, de most kénytelen voltam figyelni, mert a Jelly Splashba meg a Candy Crushba is várnom kell 2 napot hogy újra játszhassak (nincs aranyom hogy megvegyem az új pályákat és barátaim sincsenek akik küldenének szóval így maradt a várakozás).
Aztán mikor végre vége lett a filmnek és még volt olyan 15 perc az órából, ezek a fogyatékkal élő osztálytársam úgy gondolták, hogy kezdjünk el még egy filmet... (1 matekóránk lesz már csak idén). Szóval elkezdtünk valamit de nem látszódott semmise a kivetítőn szóval sok értelme volt.
Matek után jött az év utolsó törije!!!! Wohooooohh!!! Hát még ezen az utolsó retek órába is az érettségi tételeket néztük át. Majdnem elaludtam közbe. De utána végre vége lett. Hát azt hittem fellököm a nagy sietségbe tanárnőt. Soha többé nem kell törire beülnöm!!!!!!!! Legalábbis a következő két és fél hónapban. Yeeeeeeeeee!!!!!!!!!!!!!!! Két és fél hónap nyugalom! Stressz-mentesség! Nem kell remegve bemennem a tanterembe, hogy "na, vajon ma én felelek? vajon ma engem fog megalázni?" OLYAN BOLDOG VAGYOK!
Fizikán tanár úr felajánlotta, hogy nézhetünk valami lányos filmet. Erre Rebeka berakta a Sinister 2-t. Ennek kicsit örültem is meg nem is. Mert egyrészt azt egyedül akartam/Boldival/Laurával, nem az osztályommal. Másrészt meg örültem mert azért mégiscsak horror. El is raktam rögtön a telót. Namármost, ez sem úgy sikerült ahogy kellett volna, mert egyrészt alig látszódott valami a kivetítőn, másrészt a tanárnak azt etették be a többiek hogy ez vígjáték, ő meg be is vette, egészen a film első fél percéig, amikor ilyen lógó holttestek voltak a kivetítőn. Itt fogta magát és beletekert a filmbe, pontosan 3 percet, én meg magamból teljesen kikeltem, mert hogy lehet így filmet nézni???? Aztán azt csinálta, hogy minden ilyen "uncsi" részt megnézettetett velünk (ebből lószart sem értettünk mert amúgy levette a hangerőt is teljesen), aztán mikor végre valami izgalmas vagy ijesztő következett volna, beletekert. Aztán meg ki is lépett, az osztály meg egy emberként ordított fel, hogy "neeeeee", mire ő mondta, hogy "deeeee", majd berakta a Jim szerint a világot. Hát ezt Csikszi nem bírta ki szó (és tett) nélkül, ezért elősször beordította, hogy "ez SZAR", aztán felállt, odasétált, fogta az egeret és kilépett, miközbe azt hajtogatta egyfolytába, hogy "ez szar". Utána berakta a Family Guy 11. évad 1. részét, a Mount Everesteset amit már láttam csomószor, na mondom végre valami amit már láttam de azért még jó is, így még nyugodtan megnézhetem majd a Sinister 2-t valakivel, erre tanár úrnak ez sem tetszett, mert ugye csúnyán beszélnek benne ("farok") stb. Ezért lejjebb vette a hangerőt, de kb. ilyen 1%-ra, és szó szerint semmit sem lehetett hallani. Hát ez volt az utolsó fizika. Águsz, ugye a matektanárnőm meg folyton olyan videókat mutat amikbe ezeknél ezerszer dúrvább káromkodás van, pl. Hitler az érettségin vagy valami ilyesmi, youtubeon fent van, hát ott a fasszopótól kezdve a gecin keresztül minden csúnya szó megtalálható, erre Águsz ott röhögött velünk együtt. Csak a horrort nem bírja, az a gond vele. Na mindegy.
Amúgy nem is említettem, de pont egy héttel ezelőtt rövidnadrágba voltam suliba. Életembe elősször. Ja, meg akkor hétfőn meg kedden apumtól együtt mentünk Boldival suliba. Olyan jó volt az a 2-3 nap. 
Ezután jött a nyelvtan, ahol az egyik régi osztálytársunkat, Krisztit beszéltük ki ofővel. Érdekes dolgokat tudtam meg arról a lányról. A lényeg hogy otthagyta a sulit és most egy kínaiba árulja a kaját. Valamelyik nap ott ettem. Elég kínos volt mert ott figyelte ahogy eszek. Na és ez a csaj agyilag hülye, mert olyanokat terjesztett magáról hogy ő rákos meg ilyenek, pedig nem is. Most meg az egyik tanárnőről, a számviteliről terjeszti, hogy megcsalta a férjét az ő volt pasijával, mire ofő azt mondta, hogy óra után megy is hozzá, mármint a tanárnőhöz és elmeséli neki a dolgot. Lehet hogy fel is jelenti vagy nemtom. Szóval ezzel telt el az óra. 
Irodalom előtt Boldival lementünk a büfébe, de tiszta szarul voltam. Azaz egész nap ilyen fos hangulatom volt mert fájt kicsit a hasam, a fejem is, meg kibebaszottul álmos vagyok már vagy 10 éve, és olyan jó lenne ha egyszer végre kitudnám aludni magam, de hát lehet túl nagyok az elvárásaim. Olyan régen nem aludtam egy igazán jót. 
Irodalmon nem volt semmi asszem, végül megkaptam a magatartás ötösömet, mert tanárnő rájött, hogy attól, hogy nem szólalok meg soha és nem segítem semmiben az osztályközösséget, attól még nincs baj velem, szóval megadta. Tök jó. Nem mintha ez valaha is számítana majd az életem folyamán, de azért örülök neki.
Angolon tanárnő megkérdezett mindenkit arról, hogy milyen volt az éve meg ilyen közhelyek, aztán el is engedett minket. Óravégén nyalizásképp odamentem hozzá és mondtam neki, hogy kellemes nyarat kívánok neki, remélem így már jövőre megadja az ötöst. Ugyanis idén nem adta meg egy kibaszott kettes miatt, szóval én olyan ideges voltam mikor közölte, hogy majdnem agyvérzésben hunytam el ott óra közepén. 4,41-re álltam, és nem engedett javítani se, pedig simán feleltem volna akár százszor is. Kajakra inkább megbuknék angolból minthogy négyes legyek!!!!!! EZ MIIIIIII. 
Osztályfőnöki meg elmaradt, szóval Boldival a suliba megvártuk a buszt (ott a padon elkezdtem nyomkodni a mitesszereit, hát egyszerűen felér egy orgazmussal mikor látom ahogy kijön a cucc, lehet hogy beteges de imádom csinálni, ő szerintem nem élvezi ennyire, de na).
Aztán apumnál egyedül voltam egy ideig, játszottam Buksival meg ilyenek, itthon meg nem csináltam még semmit csak zabáltam, mert carbonara van. Edzeni semmi kedvem, annyira álmos vagyok hogy azt se tudom hol vagyok, szóval megyek és inkább nézem a KUWTK csakhogy mégtöbb agysejtem pusztuljon.
 

#379

2016.06.12. 18:42, szandi
Na, hát gőzöm sincs mikor és mit írtam utoljára. Az volt alapjáraton a tervem, hogy az utolsó 11. osztályos hetemet végigblogolom, de gondolom elég egyértelmű, hogy ez nem jött össze. Ezt baromira sajnálom.. Mindenesetre az utolsó három napot megpróbálom. Nem is tudom mit írhatnék az elmulasztott két (?) hétről. Így már nem az igazi ugyebár. Sokkal jobb lett volna ha még aznap leírom a történteket. Így nem is emlékszem már nagyon hogy mik voltak. 
Most nemrég ment el Boldi amúgy. Kikisértem a buszmegállóba a Justin Bieberes pólómba. Ja tényleg, voltam osztálykiránduláson. Mondjuk ezt végig vlogoltam, szóval az már megmarad nekem, de írni nem írtam róla semmit. Mindegy, voltunk a tropikáriumba, irodalmi múzeumba és bowlingozni, én meg vettem egy Justin Bieberes pólót. Hát igen. Életem egyik legszebb napja. Komolyan mondom, amikor megláttam a pólókat a New Yorkerbe, le kellett ülnöm mert olyan szinten elkapott a remegés és a szédülés. Szerintem még soha nem kellett annál nehezebb döntést meghoznom, mint: a fehér vagy a fekete pólót vegyem. (A fehér lett. Justin a kezébe tart egy táblát amire rá van írva hogy "What do you mean") Úgy volt amúgy hogy tegnap Csengével elmegyünk a boxba meg isteniesen bebaszunk, mert már mindkettőnkre úgy érzem ránk fér, de nem lett belőle semmi leginkább az időjárás miatt, mert vihart mondott, és már úgy volt, hogy a téli pulcsimba megyek. Szóval áttettük szerdára, csak így nem megyünk boxba, csak simán valami kocsmába és bebaszunk. Jelenleg ez vált életcélommá. Hogy berugjak. Szerintem utoljára Istvánnal rúgtam be még októberbe. Jézusom, róla még nem is írtam. Szóval István kb. 1 hete tök random rámírt, hogy mizu meg ilyenek. Végig flörtölgetett a beszélgetés alatt. Azóta már többször is rámírt, sőt, én is rá (!!), de nyugi, nyugi! Igazából Csenge írt rá az én nevemben, mert úgy gondolta hogy ez jó muri. Hát nem volt az de mindegy. Mikor megkérdeztem tőle, hogy hogy-hogy írt, azt írta, hogy: "Nagyon sokat gondoltam rád mostanában :)" 
Idézem még hogy miket írt:
- nem mertem írni mert bizonytalan voltam, de nagyon jo érzés veled beszélni :)
- Csak tudod regebben is jo volt veled beszelni es hiányoztál :)
- De mi nem vagyunk rosszban igaz ? :)
- Vagyis te többet jelentesz annal mint hogy sem rosszban legyünk :) de a te részedről nem tudom
- Igen tudom de lehet hogy rossz oldalról ismertél meg engem es szeretnem ha megismernél a masik oldalamról is
- Tudod te nekem nagyon szimpatikus vagy és szeretnélek közelebbről megismerni úgy ahogy az elején kellett volna :)
stb-stb... Amúgy annyira érdekes ez az ember.. Az egyik felem rühelli nagyon, de a másik felem meg nem tudom. Azért régebben kedveltem.. Vagyis írtózatosan furcsa volt a kapcsolatunk. Nagyon. Most meg ugye kiderült hogy végig volt barátnője vagy mi. Most hogy ezt leírtam, elhatároztam hogy írok is neki és rákérdezek erre. Kíváncsi vagyok erre. Valahogy nem hagy nyugodni. Mármint aludni azt tudok tőle, de néha eszembejut. Nem tudom mit érzek igazából. Persze én Boldit szeretem meg minden, és nem is akarnék soha Istvántól semmit már, de valahogy nem tudom úgy utálni. Vagyis ajj.. olyan fura. Mert félig utálom nagyon meg haragszom rá, de a másik felem még néha várja is hogy írjon.. Te jó ég. Amúgy Boldi majd ezeket a sorokat valaha olvasni fogja. Mert mondta hogy majd mindent elszeretne olvasni. De nem fogom most ezért visszafogni magam meg a gondolataimat. A blogom egy olyan hely ahova bármit leírhatok mert igazából magamnak írom, ezek az igazi gondolataim és nem tudom hogy Boldinak látnia kéne-e ezeket. Mindenesetre semmiképpen sem akarom visszafogni magam vagy ilyenek. 
Na, amúgy nem tudom mit írjak még. Kajak semmi nem jut eszembe, csak gondoltam közlöm veletek, hogy még élek. De holnap jövök 10000%, és utána is, meg utána is, mert ezek lesznek az utolsó napok. És majd ha írom a dolgokat akkor úgyis eszembe jutnak a múltheti meg az azelőtti dolgok, és akkor szép lesz minden. Most megyek és nézem a Keeping up with the Kardashians 5. évadát. Ja, amúgy 2 napja voltunk fél évesek Boldival. Tök felfoghatatlan. Egyrészt soknak másrészt kevésnek tűnik. Mintha ezer éve lett volna az a bizonyos nap.. Másrészről meg mintha csak tegnap lett volna. 
 

#378

2016.05.29. 16:47, szandi
Vasárnap reggel 9 óra van. Itt vagyok apumnál. Itt ugyebár nincs netem, szóval gondoltam leírom az elmúlt pár nap történéseit, aztán ha délután hazamentem, kirakom az oldalra is.
Szóval a csütörtöki gyereknap. Ez volt a harmadik és egyben utolsó gyereknap amin résztvettem, mert jövőre nekünk már nem lesz sajnos. Ezt nagyon sajnálom, mert én mindig nagyon élveztem őket, és ez most sem volt másképp. Az elmúlt két év gyereknapjain egyfolytába Boldit hajkurásztam, csak rá gondoltam stb., most meg RENDESEN ott volt velem. 9.-be nem is jött a gyereknapra, és emlékszem, aznap tetszett meg komolyabban Máté, aka A Katona is. 10.-be pedig jött, és szerintem az volt az eddigi kedvenc gyereknapom, mert a semmiből hirtelen elkezdett szakadni az eső, Boldi ugye ideadta az esernyőjét meg minden, szóval nagyon emlékezetes volt. Azt a napot szivesen olvasom vissza akármikor, mert az ilyeneknél érzem úgy, hogy Boldi talán már régóta érzett irántam valamit, csak ő se tudott róla. Vagy valami ilyesmi. 
Idén is egész jó volt. Vártam kicsit az esőt, mert szerintem tök jó lett volna ha megint ránk szakad az ég, de az ezúttal nem következett be. Sástóra sétáltunk fel, és a 40 perces utat a mi osztályunk 1 óra 30 perc alatt tette meg, mert egyfolytába eltévedtünk és akárhányszor valami ülőhelyet láttunk, rögtön leültünk egy 10 percre pihenni. A túrát (azt írtam ide most hogy túrót) szokásosan élveztem, tökre szeretek túrázni, csakhát nem szoktam. Útközbe Csengével voltam végig, vele beszélgettem meg ilyenek. Mikor jó késve megérkeztünk, ehettünk zsíroskenyeret is, majd miután kettőt bezabáltam, Boldival leültünk egy padra Gergő és Peti mellé és néztük a sorversenyeket. Boldi amúgy direkt úgy öltözött fel mint tavaly, tudjátok, az a "naplementés" póló meg az a térdnadrág, és úgy volt, hogy majd átveszi a trikóját, de végül nem vette át (????). Jaj az a trikó... hogy az tavaly mennyi mindent okozott nekem... Akit érdekel az olvassa vissza, 2015.06.11., az Eddigi bejegyzéseknél ott lesz. A sorversenyeket nem tudom hova tenni, nem értem miért van 11. osztályba sorverseny, úgy kellett amúgy összekaparni a népet hogy játsszanak. Én egy fa, majd Boldi mögé bújtam el, akárhányszor megláttam tanárnőt közeledni. 
Amúgy most ez nem ide tartozik, de nekem a laptomon van egy "-" nevezetű mappám, azon belül is almappák, ahova minden egyes Boldival kapcsolatos képet lementek. Meg ugye ott vannak a vlogok is ahol egy csomó közös jelenetünk van. És arra gondoltam, hogy majd az 1 éves évfordulóra összevágok egy ilyen fasza kis videót. Abba belevágom a közös jeleneteinket ilyen szépen, meg a képeket is időrendi sorrendbe, odaírom hogy mikor készültek vagy milyen emlékek kapcsolódnak hozzá, alatta meg ilyen jó kis sírós romantikus szám szól... Tudom az még soká lesz, de az amúgy is sok meló, úgyhogy majd nemsoká elkezdem, és mindig amikor lesznek úgy képek, közéjük vágom azokat, így majd időbe kész lesz. Csak az a baj hogy nem tudom milyen zenét vágjak be alá. Vagy zenéket. Mert elég hosszú videó lesz ugyanis:
Közös képek mappa: 125 kép
Egyéb: 33 kép 
+ ugye az állatkert.. meg még kb. 6 hónap van addig, szóval addigra ez még nagyon fog bővülni. Multkor már néztem zenéket de egyik se tetszik. Mindegyik olyan depressziós. Szóval ezen még gondolkodnom kell. Mert szerintem ez egy tök jó ötlet, minden emlék meg minden képekben meg videókban összevágva.
Visszatérve akkor a gyereknapra. A sorversenyek után már mehettünk is vissza (?), ez az egész nekem kb. fél órának tűnt, de szerintem azért, mert egy KISSÉ késve érkeztünk meg. A többiek már biztos unták. Visszafele már mehetett akárki akárkivel (odafele ugye osztályonként volt), úgyhogy én Boldival mentem természetesen. Kézenfogva túrázni tök jó, mert nem féltem annyira az életem. Mögöttünk egy ideig Peti meg Gergő volt, és egyszercsak Gergő megszólalt, hogy van egy hajszál a táskámon, mire Peti mondta, hogy "van ott több is", mert a táskámon lógott a hajam. Erre Gergő behajolt a táskám alá és full olyan volt mintha a seggemet kezdené el bámulni ilyen kurva közelről. Én csak lestem tágranyílt szemekkel hogy mivan, Boldi meg annyit mondott, hogy "hé". xd Aztán kiderült hogy egy hajszál lógott a táskám alján vagy valami ilyesmi. De tök vicces volt. Amúgy teljesen kihagytam a sztoriból a kisvasút dolgot. Szóval azon is ültünk kétszer, ilyen 10méter/óra sebességgel. Nem tudom ki emlékszik Szilveszterre, a kilencedikes hódolómra, de mostanába megint nagyon aktív lett az életembe és egyfolytába keres. Nagyon kedves gyerek (még Boldi is ezt mondta), csak valahogy nem fogja fel agyilag hogy van barátom, mert rendesen szerelmet vall meg ilyenek. Csengével meg Boldival folyton szivatjuk, de nem ÚGY szivatjuk, csak úgy, hogy ő ne tudjon róla, meg egyáltalán nem durván, csak poénból. Pl. Boldi elnevezte Szilvesztárnak meg Szilvinek. A kisvasúton is ott ült velem szembe majdnem és tisztára remegett stb. Szerencsétlen. Úgy sajnálom. A megérkezésünk után aztán mindenki szétvált, Boldival mentünk a buszhoz, de aztán Dávid felhívta, hogy kocsival van, és még ketten beférnek, szóval mentünk vele természetesen. Még gyorsan kiszálltam apámnál és elhoztam onnan az ottalvós cuccaimat, aztán Dávid kirakott Boldiék háza előtt. Ezután meg Boldinál voltam egészen szombat délig. Hát..érdekes napok voltak. Megnéztünk a Szökés 2. évadából 5 részt (!!!), kirakóztunk egy csomót, mert mostanába ilyen kirakóbuzi lettem, segítettünk kint az udvaron, mert most ilyen füvet raktak le vagy mi. Nekem amúgy annyi volt a dolgom hogy emelgessem a fóliát. Pedig szerintem simán elbírtam volna a 20 kilós gyepet. Na mindegy. Aztán csütörtök este a kanapén feküdtünk én meg elaludtam. 11 körül (kb. 1 órávak ésőbb) Boldi felébresztett, hogy menjünk fürdeni. Úgy volt hogy kádba fürdünk, és azt hittem majd most lemegyünk és együtt megcsináljuk a vizet (miközbe engem a szívroham kerülget a szülei miatt). Erre az ajtóba befogta a szememet, és mikor kinyithattam, tökre ledöbbentem. Megcsinálta jó habosra a vizet, a kád szélén gyertyák égtek, a villany le volt kapcsolva.. Annyira romantikus volt, hogy nagyon. Annyira édes volt hogy meglepett. Úgy szeretem. De olyan forróra csinálta meg a vizet hogy majdnem meghaltunk. Mikor fent voltunk már a szobájába még mindig ott ájuldoztunk. Nagyon durva volt, kajak azt hittem kimúlok. De ezenkívül nagyon jó volt, 1 óráig fetrengtünk a vízbe és el is fértünk a kádba!!! Mert itt nem fértünk el egyáltalán. 
A másnap is tök jól telt, kirakóztunk, Szökést néztünk stb... de aztán este akkora balhé kerekedett, hogy jaaj.. Én soha többé nem akarok ilyet... Nem hiszem hogy ilyen durva volt már valaha. Szóval úgy kezdődött, hogy feküdtünk az ágyába és beszélgettünk meg csináltunk képeket. Aztán ott poénkodtunk meg minden. Boldi egy szál boxerba volt mert melege volt. Na és akkor mi szoktunk úgy poékodni, hogy azt mondjuk, hogy "alszok", és akkor várjuk hogy a másik "felébresszen" minket ilyen puszikkal stb. STB. STB!!! És Boldi épp ezt csinálta, én meg ott puszilgattam STB!!! STB!!! Aztán mondtam, hogy "most én alszok", és vártam, hogy ugye csináljon valamit. De miközbe én puszilgattam és próbáltam "felébreszteni", poénkodtam, POÉNKODTAM, AHOGY A NAP MINDEN MÁSODIK PERCÉBEN, hogy "mit pucérkodsz itt Boldi?" DE POÉNKODTAM!!! VICCES HANGSÚLLYAL MONDTAM!!!!!!!!!! Na és akkor ugye vártam hogy most ő "ébresszen fel" engem. De nem csinált semmit, helyette hirtelen felült, aztán felállt, elkezdett felöltözni, én meg azt se tudtam mi van. Látszott rajta hogy van valami baja de el nem tudtam képzelni hogy mi. Megkérdeztem tőle de azt mondta hogy semmi, aztán felöltözve levágódott a székéra én meg ugyanúgy ott ültem az ágyon és néztem hogy MI VAN???? Én tényleg nem értettem hogy mi baja van. Fogalmam sem volt. Tippem se volt. Aztán megkérdezte hogy nézzünk-e Szökést, mondtam hogy ja, szóval néztünk két részt, de én egyik alatt se néztem rá. Aztán elkezdett ott puszilgatni meg ilyenek de nem érdekelt, annyira felidegesített ezzel a dologgal, hogy csak úgy fogja magát és feláll meg felöltözik, látszik hogy van valami baja és nem mondja el. Aztán a második rész vége fele már így egész normálisak voltunk mindketten, kezdtük kicsit elfelejteni a dolgot, legalábbis én, de azért még ott volt bennem hogy mégis mi baja lehetett. Megkérdeztem tőle poénból hogy elolvashatom-e a Grétivel folytatott beszélgetését messengeren, mire mondta hogy igen. Én meg megláttam hogy még márciusba, amikor már rég együtt voltunk, írt egy kacsintós fejet egy csajnak. Rámentem és kiderült hogy semmiség, de akkor se értem miért írt mondjuk kacsintós fejet... Na mindegy... Ekkor kikapta a kezemből a telót, hogy "inkább ne olvassam" (későbbi elmondásai alapján ezt poénból csinálta de nekem nagyon nem jött át), mire mondtam, hogy jó, akkor ne és elfordultam. Amúgy míg én olvastam addig ő egy játékpisztollyal lőtte a seggem, és akárhányszor hozzáragadt az a töltény vagy mi, ott röhögött. (???) De egyébként én se kaptam fel a vizet, én is poénból fordultam el, hogy "jó akkor ne". Ő meg rárakta a telóját a hátamra, hogy olvassam tovább, mire én lelöktem, hogy nem akarom. Erre felkapta a vizet és elkezdte kihordani a játékpisztolyait meg minden, annyira felbaszott megint ezzel a viselkedéssel hogy nagyon. Aztán megint eszembejutott hogy az előbb mit művelt le, hogy egyszercsak fogta magát és elment mellőlem, szóval ez a kettő kombó nagyon kiakasztott és életemben elősször talán úgy éreztem, hogy nem akarok Boldival lenni. Rendesen szarul éreztem magam ott, és rendesen haza akartam menni. Ezt közöltem is vele, hogy "ez az első mióta itt vagyok, hogy haza akarok menni", és ezt nem kellett volna. Nem kellett volna elmondanom neki, mert ebből akkora balhé lett, és azóta is annyira szarul érzem magam miatta... Ez az egy mondat annyira beütött neki, hogy konkrétan SÍRT!!!!! Azaz ahogy ő fogalmazott később, "erősen könnyezett". De csak később kezdett el. Akkor még nem. Ugyanis mikor közöltem vele, megkérdezte, hogy megölelhet-e, mire mondtam, hogy ne érjen hozzám. Mert tényleg nem akartam. Aztán elkezdtem sírni kicsit illetve elkezdtem pakolászni a cuccaimat, hogy én megyek haza. Összepakoltam mindent, közbe ő követett meg mondta, hogy ne menjek meg beszéljük meg, nyugodjak le stb., de csak az lebegett a szemem előtt, hogy takarodjak el innen. Nem akartam ott lenni. Tényleg nem. Aztán végül csak azért nem mentem haza, mert nem nagyon tudtam hogy mit mondhatnék a szüleinek, hogy miért megyek haza hirtelen este 9-kor. Ezt mondtam Boldinak is, hogy csak azért nem megyek, mert túl bonyolult lenne, megvárom a reggelt aztán az első busszal megyek haza. Tudom így utólag hogy mekkora egy szemét voltam és hogy mennyire megbántottam, de abban a pillanatban ez nem jött át, én tényleg csak haza akartam menni. Mondtam neki hogy nem akarok ott lenni vele, nem érzem jól magam, legszivesebben hazamennék stb. Aztán hátatfordított az ajtóba, gondolom akkor már könnyezett és nem akarta hogy lássa, de ilyen sírós hangon megkérdezte, hogy "tényleg csak azért nem mész haza mert túl bonyolult lenne?" mire rávágtam, hogy igen, aztán kiment a mosdóba. Én annyira mérges voltam rá akkor hogy nem érdekelt semmi. Aztán visszajött és kicsit még veszekedtünk, megmondtam neki hogy mi a bajom, és ugye nekem az volt a bajom hogy nem tudtam neki mi a baja. Aztán kiderült, hogy az volt a baja, hogy én kinevettem őt az ágyba. Mert ugye mondtam neki hogy "mit pucérkodik itt". De azt annyira poénból mondtam és annyira nem sértésként, hogy fú. Miért röhögném ki? Egyfolytába pucérkodik. Ez hülye. Meg valami olyasmit is mondott, hogy "látta rajtam hogy nincs kedvem", úgyhogy mérges lett. Vagy valami ilyesmi. Én őszintén nem tudom hogy miből látta hogy nekem nincs kedvem tudjátok mit csinálni, kajak nem értem. Ez az egyik. A másik meg, ha egyszer az életben esetleg úgy is döntenék, hogy jaj most nincs kedvem lefeküdni vele, akkor mi a lófasz van? Akkor fogja magát és otthagy? Kajak csalódtam kicsit benne, mert látszik azért rajta hogy pasiból van, egyszer nincs kielégítve és már fel is megy benne a pumpa. De egyébként kajak nem tudom miből vette ki hogy nincs kedvem. Ott poénkodtam azzal az "alszok" dologgal ahogy ő, meg előtte már csomószor volt ilyen, hogy "alszunk", aztán felébresztjük egymást a végén meg mindannyian tudjuk hogy mi lesz a dologból... Meg ez az egész "ott hagylak az ágyba" dolog annyira felbaszott. Na a lényeg, hogy ezután vagy 2 órán keresztül figyelmen kívül hagyott. Lement kajálni nélkülem (hozzáteszem full éhes voltam és csak másnap reggel ettem valamit), és mondjuk megkérdezte hogy éhes vagyok-e én meg nemet mondtam, de csak azért, mert nem akartam ott kínosan eltölteni az időt miközbe eszünk... Szóval úgy voltam vele inkább nem eszek. Tehát evett. Vagy fél óráig lent volt, én addig ugyanúgy a kanapén ültem vagy feküdtem. Aztán feljött, gondoltam majd beszélünk vagy valami. Már kezdett besötétedni ekkor. Amúgy próbáltam aludni is kicsit, mert úgy voltam vele, legyen már reggel hogy hazamehessek. Ilyen fura autós hangokat hallottam, mondom nem hiszem el hogy komolyan még ilyenkor is autós videókat néz. Erre felnéztem és a laptop előtt ült, fejhallgatóval, és autós játékkal JÁTSZOTT!!!!!!!!!! JÁTSZOTT!!!!!!!!!!!!!!! Én nyitott szájjal lestem vagy 2 percig a jelenetet, mert annyira ledöbbentem. Aztán abbahagyta a játékot, kiült a teraszra, onnan is ilyen autós hangokat hallottam, mondom tuti a tabletjén néz valamit vagy nemtom, én meg végig ott feküdtem. Ez ilyen jó másfél óra volt, talán két óra is. Aztán mondta hogy menjek fürdeni, és ez kicsit fájt, mert úgy volt tegnap hogy ma is kádba fürdünk, de így már persze nem. Én egyszerre voltam nagyon mérges, és egyszerre akartam kibékülni is. Egyre mérgesebb lettem amiatt, hogy ignorál meg tök jól elvan, miközbe én ott fekszek mint egy bot. Aztán ő is fürdött, addigra én már befeküdtem az ágyba és vártam hogy jöjjön ő is. Erre fogott egy pokrócot és lefeküdt a kanapéjára. Azt a döbbentséget látni kellett volna a fejemen. Visszanézném. Mondtam neki, hogy "te most komolyan ott alszol? hallod ne hülyéskedj már, gyere az ágyadba", mire mondta, hogy nem. Az egészet azért csinálta, minden ignorálást, a kanapén való alvást is, mert én azt mondtam, hogy nem akarok ott lenni, nem akarok vele lenni, és ezért próbált minél jobban úgy viselkedni, mintha ő nem lenne ott... Még ilyen helyzetekbe is csak rám tud gondolni, hogy nekem jó legyen.. Habár nekem egyáltalán nem volt jó. De én végig azt hittem, hogy azért nem szól hozzám meg ilyenek, mert haragszik rám, közbe csak azért nem, hogy békén hagyjon, ahogy kértem. Milyen szarul eshetett neki basszameg amikor mondtam neki hogy ne érjen hozzám meg hogy nem akarok vele lenni... ha nekem ilyet mondana én nem is tudom mit csinálnék.. De ez akkor nem esett le egyáltalán mert mérges voltam. Aztán mondtam neki, hogy jó, akkor én se alszok az ágyába, és leültem a lépcsőjére ami a szobájába van. Ott ültem a következő fél órába, ő meg a kanapéján feküdt. Közöltem vele, hogy amíg nem fekszik az ágyába, addig a lépcsőn fogok ülni. Annyira hülyeségnek éreztem ezt, miért ne aludhatna az ágyába? Akkor már alszok inkább én a kanapén. Erre azt mondta, hogy biztos nem engedi hogy én a kanapén aludjak. Időközbe megint szóbajöttek az előző dolgok, és megkérdezte tőlem, hogy láttam-e már őt könnyes szemmel, mert ez elég sok mindent elárul a helyzetről, meg hogy még soha semmi nem esett neki ennyire szarul. Ekkor kezdtem megsajnálni, de eszembejutott valamiért, hogy én mennyit sírtam miatta és hogy ő nekem mennyi fájdalmat okozott már az elmúlt pár évben. Ezt közöltem is vele és erre már ő sem tudott mit mondani. Valahogy nem tudom összehasonlítani a két dolgot. Én éjszakákat sírtam át miatta, minden egyes nap szenvedés volt amíg őt hajkurásztam, annyiszor megbántott, elutasított, hogy azt össze se lehet számolni. De így utólag már látom a helyzetet és hogy tényleg nagyon szarul esett neki, és az utolsó dolog amit akarok az az, hogy megbántsam Boldit. Aztán már szinte könyörögtem, hogy feküdjön az ágyába, végül megegyeztünk abban, hogy mindketten az ágyba fogunk aludni. Elősször befeküdtem én, majd ő, és ekkor még mindig mérges voltam kicsit, de már nem annyira, egyre inkább kezdtem sajnálni és egyre inkább kezdtem szarul érezni magam. Ő úgy feküdt le mint egy bot, megmozdulni se mert szinte, én meg elősször betakaróztam, majd őt is betakartam, végül úgy feküdtem le, hogy ráhajtottam a fejem a vállára, de csak ennyi volt a testi kontaktus. És mikor már úgy voltam vele, hogy na én alszok, akkor éreztem hogy folyik a könny a szeméből rá az arcomra, meg hogy szipog, és kész, belebújtam a nyakába meg átkaroltam, és a fülébe súgtam hogy mennyire sajnálom és hogy nem akartam megbántani ennyire, sőt, semennyire, ő meg csak sírt, azaz "erősen könnyezett", engem meg már annyira nem érdekeltek az előzőek, nem érdekelt semmi, csak azt akartam hogy abbahagyja a sírást és hogy tudja hogy mennyire sajnálom. Ott ölelgettem meg puszilgattam, annyira szarul éreztem magam hogy az elképesztő. Soha nem akarom megbántani Boldit, soha soha, és annyira rosszul érzem magam hogy ez most sikerült. De én csak az igazat mondtam. Amit nem kellett volna. Csak odaakartam kicsit szúrni neki, hogy tessék, te ott hagysz az ágyba, én meg itthagylak, megyek haza, csá. Még sose láttam Boldit sírni és az, hogy miattam sír, annyira megérintett, hogy már én is könnyeztem kb, szóval ott feküdtünk, a két roncs. Végül kibékültünk, bocsánatot kértem százmilliószor ő meg mondta hogy megbocsájt, ölelgettük egymást meg minden, aztán volt egy kis békülős szex és aludtunk. Jaj de részletesek vagyunk ma. Amúgy soha többé nem akarok Boldival így összeveszni. Sehogysem. Soha nem akarom őt megbántani semmivel. Ő nekem a legfontosabb és a legutolsó dolog amit szeretnék az az, hogy miattam sírjon és miattam érezze rosszul magát. Soha nem akarnék ilyet...
Aztán másnap a 12:20-assal jöttem apumhoz, azóta itt vagyok. Olvasgatok meg ilyenek, gondoltam ha már nincs jobb dolgom megírom ezt is. Amúgy azóta is ugyanúgy szarul érzem magam, tegnap reggelizés közbe miközbe Boldi próbálta megsütni a grillsajtot (?), hirtelen felálltam a székből és megöleltem, és ismét bocsánatot kértem, és esküszöm mintha megint könnyes lett volna a szeme, komolyan megtudnék rá esküdni. Én annyira sajnálom hogy megbántottam ezzel. Nem is tudom már mit tehetnék hogy elmúljon a bűntudatom. Legszivesebben ma is vele lennék, meg úgy örökre. Alig várom hogy holnap újra találkozzunk és megölelhessem. 

 

 

Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!