Úr isten, teljesen meghaltam ettől az edzéstől. Olyanok a lábaim mint valami kocsonyák. Rendesen folyik a víz a hátamról, tök durva. 

Na, hát esküszöm tegnap volt a legelső nap az elmúlt pár évbe, amikor így este esett le, hogy ja, amúgy van egy blogom. Szóval általába így egész nap ott a fejembe, hogy írni kéne meg ilyenek, de tegnap egyáltalán nem gondoltam erre, csak félálomba döbbentem rá. Aztán meg ott hüledeztem, hogy mi történik velem. Szóval gondoltam ma írok.

Tegnap (hétfőn) nem volt igazából semmi extra, nyelvtanon kimentünk a suttogóba és egy pár másik osztállyal egyetemben megnéztünk egy ilyen Víjon (Villon) előadást, ami abból állt, hogy egy trió (akik négyen voltak valójában) ilyen hangszerekkel elénekelték a verseit.. Hát szörnyű élmény volt.. Elősszöris nem is lehetett érteni hogy mit énekelnek, másodszor is az istennek se akarták abbahagyni.. Már rég benne voltunk a 20 perces szünetbe amikor abbahagyták. Meg egyfolytába azt mondták, hogy "az utolsó szám jön" aztán meg "az utolsó utáni szám", a végén meg "az utolsó utáni 5. szám következik", aztán a végén meg elénekelték a tagok neveit!!! De minden nevet vagy fél percig... teljesen ki voltam akadva. Meg volt velük egy ilyen nő is, aki egyfolytába fényképezett meg videózott, amivel nincs is baj, de ott tátogott, azaz próbált, de nem jött össze neki. Azt néztem szinte egész végig ahogy tátog, mert nagyon vicces volt, ugyanis nem is a dalszöveget mondta hanem csak úgy össze-vissza mozgott a szája! Na mindegy... Amúgy négyes lett a töridogám. Most az tök lényegtelen hogy milyen doga, a lényeg, hogy töri, és hogy négyes lett. Olyan büszke vagyok. Amúgy még soha életembe nem kaptam töriből ötöst. Mármint ebbe a suliba. De szerintem a régibe se ha jobban belegondolok. Ha meg mégjobban belegondolok, akkor szerintem nem is fogok... De nagyon büszke vagyok most erre a teljesítményemre, mert esküszöm az istenre hogy csak óra előtt tanulgattam kicsit Boldival, és mikor beadtam biztos voltam benne, hogy max. kettes lesz, de talán még az se. Aztán megnéztem az e-naplóba a jegyeimet, és mikor láttam hogy négyes, beleordítottam a kamerába (éppen skypeoltunk Boldival). 

Amúgy Boldival egyre több a konfliktus.. vagy ő kapja fel a vizet vagy én. Ma például azért kapta fel a vizet, mert nem mondtam el neki István nevét. Kezdem az elején. Szóval Csengének a barátnője jóba van Istvánnak a mostani csajával, Kiarával, és érdeklődött pár dolog iránt. A lényeg, hogy kiderítette, hogy István meg Kiara egész nyáron együtt voltak (!), csak két napig szakítottak. Tehát már vagy nemtom hány éve együtt vannak ilyen pár napos szakításokkal. Ebből ugyebár az a következtetés, hogy amíg mi kavartunk, szinte 5 hónapig, addig neki végig volt barátnője. Hát én egyrészről teljesen kiakadtam, másrésztől meg nem érdekel már. De akkor is elég durva. Ha akkor tudtam volna tuti kettéfejelem a fejét. Na mindegy, utána meg azon röhögtünk Csengével, hogy milyen vicces lenne az, ha kiderülne, hogy Boldinak is van mellettem még egy csaja. Mondjuk ez igazából nem lenne túl vicces. Óra után meg Boldinak elmeséltem ezt, mert akkor tényleg nagyon röhögtem rajta, de nem említettem István nevét, csak hogy volt valaki akivel kavartam, ő meg ugye tudni akarta, én meg nem akartam elmondani aztán felkapta a vizet és elhúzott. Valójában egy dolog miatt nem akarom elmondani neki István nevét, méghozzá amiatt, mert én RENDESEN szégyenlem, hogy közöm volt ahhoz az emberhez.. Úgyhogy ezért.. 

Duplamatek közötti 5 perces szünetbe Csengével kirohantunk a pékségbe, viszont voltak előttünk vagy 10-en és a kiszolgálás is kifejezetten lassú volt, úgyhogy 4 perc késéssel estünk be a terembe. Azt nem tudom hogy tanárnő beírja-e, mindenesetre azt mondta hogy igen, de nem írkált sehova semmit, szóval lehet hogy elfelejti. Nekem igazából mindegy, ez az első késésem, szóval nem nagyon érdekel ha beírja.

Angol előtt a 15 percesbe Boldi feljött hozzám, de a szünet felét Kittiékkel töltöttem (!!!???), de ezt megtudom magyarázni. Szóval nem írtam múlthét kedden szódogát, erre meg tegnap jöttem rá, szóval ma kellett pótolnom, ő meg bejelölte a könyvembe hogy miket kérdezett. Utána gyorsan megtanultam a szavakat meg írtam pár puskát, de tök fölöslegesen, mert tanárnő elültetett, és mégcsak nem is azért mert azt hitte hogy puskázni fogok, hanem azért, mert míg ő diktál, a többiek a kivetítőn néztek egy videót, és nem hallottam mit mond tanárnő. Ezért hátramentünk az utolsó padba hogy értsem amit kérdez. Tiszta ideg voltam. Így csak négyest sikerült írnom. A szünetbe meg Boldi teljesen felidegesített, mert általába mindig ott vár a következő termem előtt, de most nem volt ott. Egész szünetbe ott álltam egyedül, vártam, aztán mikor bementünk a terembe lenéztem futólag a suttogóba, és ott ült a padon Petiékkel... Utána egész számvitelin a bosszúmat forraltam, hogy majd a következő szünetbe én is csak elmegyek tesire öltözni és leszarom őt. De ez nem jött össze, viszont mikor odajött, megkérdeztem tőle, hogy "na miaz, eszedbejutottam?", mire felkapta a vizet (?). Amúgy lehet túlraegáltam de tök szarul esett hogy ott ült. Nem muszáj minden szünetet velem tölteni de akkor szóljon már. És akkor nem várom ott mint egy hülye. Na mindegy.

Órák után megvártam Csengét aztán elmentünk egy új fagyizóba. Eldöntöttük hogy ez lesz az új törzshelyünk, mert tök finom volt. Utána elmentem apumhoz, és úristen, úgy éreztem eljött a világvége. Elősszöris fullra beborult, aztán elkezdett esni nagyon. Én a bunkerembe voltam és kirakóztam Buskival (?) amikor ezek történtek. Szóval kinéztem, és apám pánikolva ordította tesómnak, hogy hozza vissza azt a izét.. ami a szél hatására forog körbe-körbe. A búcsúba vette. A szél meg elfújta az udvar végébe. Na mindegy. Aztán hátranéztem és láttam hogy a trambulin a fejére állt!!! Közöltem a többiekkel is, akik rögtön rohantak az esőbe hátra, hogy megfordítsák. Én személyszerint a bunkerbe maradtam Buksival és az ajtóból néztem ahogy szerencsétlenkednek az esőbe, én hagytam volna a helyükbe a picsába, majd ha eláll az eső meg az embertelen szél akkor lehet baszakodni vele. De nem. Ők jégesőbe meg ilyen baromi nagy szélbe akarták visszafordítani. Aztán a segítségemért kiáltottak szóval hátrarohantam és próbáltam segíteni. Ja, azt hozzá kell tennem hogy engem valami megszállt és megállás nélkül vihogtam mindenen... Próbáltuk visszafordítani ugye a trambulint, erre valahogy sikerült az egész trambulint tesóm fejébe állítani. Az ott sírt, én meg majd megpusztultam a nevetéstől, apám meg ordított hogy "ez nem vicces". Aztán a szomszéd kiordított, hogy "menjünk be, mert esik az eső". (?) Szóval azóta is úgy áll ott a trambulin, valszeg tönkre is ment mert ilyen furán elvolt hajolva az egész... Tesóm egyébként jól van. Előbb amúgy véletlenül nyakonkönyököltem tiszta erőből. Mert épp kötöttem be a hajam, ő meg lent guggolt a földön, aztán ahogy elsétáltam mellette éppen felállt én meg így telibe nyakonvágtam.

Amúgy mindenki tudja hogy én nagyon szeretem Justint... Mint embert is meg a zenéjét is, meg a kinzetét is meg mindenét. De most nagyot esett a szemembe ezzel a "nem fotózkodok rajongókkal" dologgal... Jó, valahol megértem, mert azért dúrva hogy a rajongók nem is köszönnek már neki, csak rögtön odamennek képért, és hogy úgy érzi magát mint egy állatkertbe, de akkor is a rajongóiról van szó, akik megveszik a lemezeit meg ilyenek, akik támogatják, és akkor nem képes egy képet csinálni. Meg hogy a meet&greet-eket is eltörölte, amikért ilyen félmillió forintokat vizettek... Én nem értem. Nagyon szeretem meg minden de ha én sztár lennék tuti nem lennék ilyen. Ezen már annyiszor elfilóztam. Mert szabadidőmbe néha ilyen paparazzi videókat nézek sztárokról youtubeon, és mindig ilyen fapofával haladnak el a kamerák előtt, max. odaszólnak valami bunkót a fotósoknak. Na és én rájöttem, hogy ha a helyzetükbe lennék, tökre kihasználnám a helyzetet és ott pózolnék meg ilyenek. Megállnék dumcsizni stb. Ingyen autogrammokat osztogatnék. Tök jó lenne. Na mindegy. Tehát Justinnal soha nem lesz képem, mert ha esetleg a közelébe is jutok, kiveri a kezemből a telót. Áhh.. nem mindig jó az ha az ember betegesen szereti a hírességeket... túlzásokba lehet ám esni. Na mindegy, nemtom már mit pofázok. Megyek eszek carbonarát. Most az a kedvenc kajám. Tegnap reggel a buszon üres gyomorral elhatároztam, hogy én ezen a héten egészségesen eszek csak, nem eszek semmi egészségtelent, sőt, ha lehet akkor kerülök mindenféle állati eredetű ételt.. hát no komment. Hagyjuk, két órával később már ott zabáltam. Pedig tök jó lenne, de az a baj hogy én nagyon szeretek enni és most mit vonjam meg magamtól??? A carbonarát??? Egészségtelen tudom.. de olyan finom.. akkor kit érdekel... Amúgy a sok edzés se tesz sokat ha közbe ilyeneket eszek. De kicsit azért segít, meg élvezem is. Nemtom hova akarok kilyukadni. Megyek enni. 

 

Ma reggel a suliba míg folyt a 0. óra, Boldival nagyba reggeliztünk (műzlit). Utána 1. óra statisztika volt, ahol feladatokat oldottunk meg, majd egy biosz, amin dogát írtunk. Tanultam egy fél órát kb. így a reggel folyamán, és úgy éreztem hogy tudom is, de a doga végén már nem igazán éreztem ezt. Amúgy átadtam Csengének a matekfüzetét és nagyon örült neki, a legelső oldalt ki is díszitettem meg ilyenek (pl. rúzslenyomat). Utána jött egy matek, ahol nem volt semmi érdekes, majd jöhettem ki a suliból. Ugyanis időpontom volt a nőgyógyászhoz. Amúgy szünetekbe nagyrészt Boldival voltam, órák uncsik voltak, legalábbis az a három amin részt vettem, aztán ennyi. Akkor most itt van részletesen hogy mi volt az orvosnál, jó szórakozást. 

Szóval mára volt délre időpontom. Elmentünk meg minden, délre hívtak oda minket erre kb. 1-kor kerültünk sorra. Előzőleg már mondta egy nő a váróba hogy elég bunkó az orvos, de nem nagyon foglalkoztam vele. Egy kb. középkorú alacsony arab pali volt az orvos és nem is volt semmi probléma egészen odáig amíg be nem léptünk... Köszöntem normálisan neki és a titkárnőjének is, de egyikük sem köszönt, se nekem se anyumnak. Aztán anyum elkezdte a mondanivalóját, hogy ugye fogamzásgátló tabiért jöttünk, mire az orvos mondta, de ilyen elég flegma hangsúllyal, hogy ahhoz három dolog kell. Erre anyum megkérdezte, hogy "na?", amivel szerintem semmi baj sincs, de hát lehet én látom rosszul, mindenesetre a kedves orvos ezt annyira a szívére vette hogy nagyon. Mondta, hogy "elősszöris, hagyjuk ezt a "na?"-zást, másodszor is, kell vérvétel, rákszűrés" stb, felsorolt még tízezer dolgot hogy mi szükséges a tabiért.. Én közbe nem szóltam semmit ugye, csak nézelődtem, mire az orvos felémfordult, hogy "kisasszony?", én meg mondtam, hogy "tessék?", mert hát nem kérdezett semmit, anyummal beszélt, meg közbe figyeltem. Erre elkezdi ilyen ultra flegmatikus hangon: "nem én fogom szedni a gyógyszert". Én csak lestem hogy mivan. Nem igazán tudom így írásba érzékeltetni hogy mekkora egy gennyláda volt, de tényleg nagyon flegmán és lealacsonyítóan beszélt velünk, mintha a seggéből rángatott volna elő. A pillantásai meg a hanglejtése, hát teljesen kiakadtam. Megkérdezte, hogy "na, akkor milegyen?", én meg már ekkor teljesen idegbe voltam, hogy mi a faszt képzel hogy így beszél velünk meg ilyen flegmán viszonyul hozzánk. Megemlítettem neki, hogy beszéltem már pár osztálytársammal akik ilyet szednek, és nekik nem kellett semmi vérvétel meg semmi ilyen rákszűrés, egyszerűen csak feltettek pár kérdést és ennyi. Mire azt mondta, hogy "akkor lehet menni magándoktorhoz és lehet azokat pénzelni" meg ott pofázta a hülyeségeit, tök normálisan kérdeztem meg hogy most mivan. Aztán megkérdezte ugye, hogy akkor milegyen, mire mondtam, hogy "köszönjük, akkor ennyi elég is volt, viszlát", mire anyám teljesen lesápadt hogy mivan, ott kérdezgette hogy "mi? most a vérvétel miatt?" (mert tudja hogy félek tőle), az orvos meg a titkárnő meg ilyen flegmán néztek rám én meg flegmán néztem vissza rájuk. Aztán a titkárnő írt egy ilyen levelet, hogy "én elutasítottam a nemtommiakurvaanyjukat", és hogy ezt majd mutassam be a következő nődokihoz akihez megyek. Aha majd pont. Aztán odamentem az ajtóhoz és megfogtam a kilincset, a többiek meg még ugyanott álltak, az orvos magyarázott továbbra is flegmán, hogy "nőljek fel", a titkárnő meg anyámnak mondogatta, hogy "beszélgessen el a lányával". Aztán anyám kint ordított velem egy sort de ráébredt hogy igazam volt. Ha az orvos se viszonyult volna hozzám így ahogy, akkor én se vagyok ekkora egy bunkó vele. Már nem azért, de én valamilyen szinten bízni akarok benne ha már ott nézegeti a micsodámat meg ilyen intim dolgokat lát meg tud meg rólam, bíztos hogy nem fogom engedni hogy egy ekkora flegma köcsög engem vizsgálgasson. Mert komolyan mondom ha normális lett volna, akkor úgy ahogy de valahogy megcsinálom a vérvételt meg a vizsgálatot is, de mivel ekkora egy geci volt, hát tutifix hogy nem engedem hogy hozzám érjen. Igazából fogalmam sincs hogy most a tabihoz kell-e vizsgálat, rákszűrés vagy vérvétel, gőzöm sincs, de akikkel eddig beszéltem az osztályból azoknak nem kellett semmi ilyesmi, lehet az orvosnak volt igaza, tényleg nem tudom, de bárhogy is van, inkább keresek egy másik orvost aki normálisan képes viszonyulni hozzánk. Mert ha tényleg csak az az egy megoldás van hogy megvizsgál meg ilyenek, akkor jó, legyen, de akkor álljon már hozzám normálisan, majd pont egy ilyen egoista fasznak fogom engedni hogy turkáljon bennem. Sok orvos van még, nem csak ő, és úgy voltam vele, hogy tuti nem fogom ott végigszenvedni meg kínlódni az egész procedúrát vele, márcsak a stílusa miatt se... szóval ennyi... Utána tiszta ideg voltam és elhordtam minden szarnak az út során, anyum ugye az elején lebaszott hogy hogy viselkedhetek így meg ilyenek és oké, tényleg nem viselkedtem szépen, de ha ők se így viselkedtek volna velünk akkor én se így viselkedek velük, hanem normálisan. Mert aki ismer az tudja hogy sose vagyok ok nélkül bunkó, meg mindig azt adom amit kapok.. és olyan szinten felbaszott ez a nagyravaló flegma stílusa, hogy örülhet hogy nem basztam rá az asztalt. 

Ezután tök ideges voltam a kocsiba is meg minden. Elmentünk a teszkóba vásárolni aztán beléptünk apumhoz a könyveimért, mert holnap megyünk Boldival könyvtárba, végül hazajöttünk. Megjött az új Remington hajvasalóm, tök fasza, anyumnak meg is csináltam a haját, habár annyira nem értékelte, mert rögtön be is gumizta (?). Boldinak elmeséltem skypeon hogy mi volt, aztán most hanyagolom ezt az egész tabis dolgot mert kicsit elegem lett ma belőle. Lillával is beszéltem telón erről majd közöltem Vivivel, hogy ha nem akar meghalni akkor menjen el egy normális orvoshoz, mert szerintem az nem teljesen normális aki így full minden nélkül felírja neki. Ezt egyébként ma tudtam meg én is Dóri által, kajak semmi tudásom nem volt ezzel a dologgal kapcsolatban, gondoltam majd az orvos felvilágosít. Aha. Na mindegy. 

Bepótoltam a mai töri órát, most megírtam ezt, aztán most megyek edzeni. 

 

 

Na, most megpróbálok olyan részletesen írni ahogy régebben. Nagyon fáradt vagyok, most vagyok túl egy edzésen, de azért megpróbálom normálisra megírni ezt.

Reggel a buszra Ervin is felszállt, pedig soha nem szokott ezzel jönni (később mondta is, hogy az elmúlt 3 év során egyszersem jött ezzel a busszal), szóval kicsit meglepődtem. Vivi ült be mellém, mögénk meg beült Ervin, aki úgy köszöntött, hogy erősen megszorította mindkét kezével a vállamat (?). A buszmegállóba beszélgettünk egy csomót. Ervin mostanába szinte csak Klaudiáékkal lóg, velem már nem is nagyon beszél, szóval eléggé meglepődtem amikor elkezdte ott nekem szidni Klaudiát, hogy kezd elege lenni belőle mert olyan már mint Luca, hisztizik stb, meg hogy egy "ribi" (?). Amúgy sokat nem szóltam hozzá a dologhoz, mert tuti engem is folyton kibeszélt Lucáékkal, szóval inkább csak hallgattam ahogy panaszkodik. A buszon szokásosan beültem Boldi mellé a leghátsó ülésbe. Amúgy kb. 2 és fél évig ugyanaz volt a nulladikos busz, de egy fél éve kb. lecserélték, és szerintem már nem is lesz többet a régi. Amit nagyon sajnálok, mert tökre szerettem azt a buszt, nagyon sok emlékem fűződik hozzá, de már kilencedik szeptemberében sejtettem, hogy az a busz valamikor szétesik, így érthető hogy lecserélték. De akkor is hiányzik. Amúgy az út nem volt túl érdekes, Boldi régi instagramját nézegettük amit én még anno 2014. utolsó napján fedeztem fel és "Isten ajándékaként" tituláltam, akit nagyon érdekel ez, megtalálhatja az akkori bejegyzésben. Szóval azt nézegettük illetve az előttünk ülő Gergőt basztatta Boldi az én kezemmel, Gergő meg szerintem kajak azt hitte hogy én vagyok az. A suliba Boldival leültünk az öltöző előtti padra és átnyújtott két termoszt. Hozott nekem forró teát, mert ugye beteg vagyok. Tök édes. Mikor ő volt beteg akkor én is hoztam neki. Sajna szivárgott az egyik, vagy nem is tudom mit csinált, de kicsit elázott a nap végére a táskám. Tök jól esett hogy hozott teát, olyan figyelmes. A nap folyamán meg is ittam, habár az egyik termosz szerintem hibás volt, mert jéghideg lett egy pár óra múlva a tea benne, de mindegy. Amúgy ma van a névnapom. A második. Az első az március 18-án volt. Bolditól akkor csokit kaptam. Most is kaptam csokit, csak nem 18-án, tehát ma, hanem 8-án, mert kicsit összezavarodott szegény. Meg a hétvégén kaptam tőle egy ilyen kikúrt nagy almás gyertyát is. Utána mentünk órára, én matekra, ő meg ment kisérettségit írni 3 órán keresztül.

Matekon ittam a teámat, tanárnő meg végignézte ahogy próbálom kiönteni a teát a kis pohárba, sikertelenül, mert össze-vissza ázott a matekfüzetem (ami nem is a matekfüzetem, hanem csak egy random füzet amibe mindent írkálok), aztán megkérdezte, hogy beteg vagyok-e. Én meg mondtam hogy igen, mire elkezdi: "akkor igyál nyugodtan". Ezt nem értettem teljesen mert amúgy is nyugodtan iszok. Meg eszek. És sose szól. Sőt van amikor meg is kínálom. Nagyon birom amúgy őt mert próbál szigorú lenni de nagyon nem jön össze neki. Meg multkor egy egész matek óra elment arra hogy ilyen vicces Hitleres videókat néztünk amibe ilyen nagyon csúnya káromkodások vannak, és ott röhögött (egyedül). 

Csengének amúgy már vagy egy hónapja nincs matekfüzete, tanárnő meg minden órán rászól, de sose vesz, szóval suli után vettem neki is meg magamnak is egyet. Majd holnap hivatalosan át is adom az egész matekcsoport szeme láttára. 

Az 5 perces szünetbe elmentünk pékségbe meg a kínaiba is, ahol Csenge mondta hogy válasszak magamnak egy csokit névnapom alkalmából, aztán miután kifizette át is adta egy ölelés kíséretében. Tök kedves. Amúgy nem viccelek, ez az első év hogy valakinek feltűnik hogy névnapom van. (Köztük nekem is.)

Bioszon most az ilyen nagyon izgi témákat vesszük, embertan meg ilyenek, hát ma például egész órán ilyen youtube-os videókat néztünk a babák fejlődéséről az anyaméhben, nagyon érdekes meg minden, de valahogy a 4. videó után már nem volt annyira érdekfeszítő. Meg az egyik videó elejére ilyen nagyon drámia zenét vágtak be, amikor ott harcolnak a kis hímivarsejtek stb, kajak ilyen háborús zene volt, nagyon vicces volt. Aztán elmesélte hogy hogyan történik az abortusz, mármint hogy szétroppantják a baba fejét aztán egyenként kitépkedik a végtagjait majd végül kiporszívózzák a méhből, hát eddig nem tudtam hogy ez ilyen komoly és igazából nem volt vele túl nagy bajom, de így kicsit átértékelődtek bennem a dolgok és eléggé ledöbbentem. Mármint azt tudtam hogy KIVESZIK onnan, de azt nem hogy most így összeroppantják meg ilyenek. Mi a fasz. Te jó ég. Ezen nem csak én akadtam ki, hanem Kitti is, de ő hangot is adott ennek, egész szünetbe ott ordítozott magán kívül, hogy "ez mii??? ezt hogy lehet???? miéért?". 

Irodalom órán nem volt semmi, osztálykirándulásról volt szó meg ilyenek, tököm ki van már ezzel a témával esküszöm. 

Tesi előtt végre taliztunk Boldival is, akinek egész jól ment a próbaérettségi szóval az tök jó, én viszont tiszta pánikba voltam esve mert mentünk a szparira 400 métert futni. Amivel úgy alapjáraton nincs is baj, de multkor lefutottam a 400 métert 1 perc 16 mp alatt azt hiszem, és egyes lett. Hát az is egy vicces sztori amit még nem írtam le. Tehát Vivivel kb. egyszerre értünk a célba, és én esküszöm még soha életembe nem sprinteltem ennyire, aztán ott feküdtem félig ájultan, mégis büszkén a füvön, hogy ezaz, tuti futottam egy hármast-négyest, mert tényleg nagyon gyorsan futottam. Az jutott eszembe hogy az kb. egy fél zene sincs. Aztán bediktáltam az eredményemet de tanárnő nem mondott rá semmit, mondom tuti jó lett. Aztán óra végén Vivi akivel ugye egyszerre értem be, odafordult hozzám és megkérdezte, hogy "neked is egyes lett?", én meg mondom: "mivan? dehogy.. egyszerre értünk be.. tuti hármas vagy négyes", mire elkezdi: "nem, az még egyes". Hogy én akkor hogy kiakadtam.. Ez volt két hete. Végül ma se futottuk le újra mert kint volt egy másik osztály, meg balhé is volt, de én nem tudom hogy lefussam-e megint. Tuti egyes lenne megint. De mi van ha nem. Akkor kettes. Kurvajó. Nem tudom még. Na de rátérve a balhéra. Mikor mi sétálunk át a szparira, a dohányosok mindig leghátra mennek hogy titokba rágyújtsanak. Ezúttal a nem túl kedvelt Dórival jött a csávója is, aki már el is ballagott innen vagy 10 éve, és ott cigiztek. Tanárnő meg észrevette őket és ott ordítozott az úton, hogy "megkaptad a szaktanárit" stb. Az az agyirokkant Dóri meg letagadta, hogy ő nem is cigizett stb. Nahát én nem láttam hogy cigizett-e vagy sem, de ahogy ismerem, tuti hogy igen. Tanárnő meg elvileg látta is a szájába a cigit szóval én nemtom mi a fasznak hazudik. Aztán átöltöztünk és bementünk a terembe, itt már látszott az egyébként egész nyugodt tanárnőn hogy mindjárt felrobban, mert akik kicsit késtek, azoknak ilyen feladatokat adott ki mint: 50 fekvő stb. Aztán ott veszekedett Dórival, nagyon érdekes volt nézni a kibontakozó balhét. Dóri ott tagadta, már mindenki az osztályba a szemét forgatta, hogy vallja már be, miért hazudik, tanárnő meg csak mondta a magáét. Aztán közölte velünk, hogy ennyi volt a jó élet, jövőre le ad minket és az utolsó 3 hétbe megfog ölni minket, mármint a tesivel, nem szó szerint, aztán mondta, hogy 10 perc kitartó futás. Futás közbe Csikszivel beszélgettem akinek ma van a szülinapja, igazából nem nagyon tudom mikről magyarázott, valami olyasmiről hogy majd ha megyünk osztálykirándulásra a tripikáriumba akkor mi ketten elosonhatnánk az RTL Klub székházába is és benyithatnánk egy élő adásba (?). A padon ülő Dóri meg ott sírt egész órán (!!!). Amúgy nem futottam végig a 10 percet mert nagyon nem volt kedvem, szóval a sétáló Tuzi mellett elbújva osontam. Tuzi amúgy most ilyen nagy gyúrós lett, nemtudom ki olvasta a Szent Johanna Gimit, de kb. Zsolt lett, komolyan. Jó azért még nem teljesen. Eddig ilyen kis dagi volt, de mostanába gyúr és már egy csomót fogyott meg ilyenek, tök fasza. 

Na, hát kihúztam a laptopot és enyhe szívrohamban volt részem, komolyan itt imádkoztam hogy "remélem elmentettem, remélem elmentettem", és elmentettem, szóval ezaaz. Már ilyen mániámmá vált szerencsére hogy minden harmadik mondat után mentek. 

Amúgy egy tesiöltözőbe öltöztünk ezúttal a kettő helyett. Engem küldtek el kulcsért valamiért, én meg azt a hírt hoztam tanárnőtől, hogy nem is lesz a másikhoz kulcs, szóval egy öltözőbe öltözzünk. Mikor ezt közöltem az emberekkel, ott kérdezték tőlem, hogy miért. Hát honnan a bánatból tudjam? Szóval kicsit szűkös volt a hely, nem tudtam éppen melyik osztálytársam képébe toljam a seggem. 

Tesi után hittan jött. Szünetbe Boldival voltam, órán meg befejeztük az előző filmet amit elkezdtünk. Sajnos vagy 20 percről lemaradtam előző órán, mert elaludtam, de azért nagyjából összeraktam a dolgot. 

Ezután jöttek a közgés tárgyak. Pénzügyin témazárót írtunk, hát remélem Csengével valahogy összekapartuk a kettest. Nagyon büszke lehetek magamra. Amúgy tanárnő ugye terhes, kb. 4 hónapos most, és már rendesen látszódik a hasa. Vagy csak van ott egy kis felesleg. Igazából nem tudom mert sose volt a legvékonyabb. A lényeg hogy folyton azt bámultam meg a még meg nem született csecsemőhöz beszéltem a fejembe, hogy "mi a válasz a 4. kérdésre?". 

Számviteli szokásosan uncsi volt, aztán jött egy statisztika gyakorlat. Szünetekbe ugye leginkább Boldival voltam. Neki elmaradt az utolsó órája szóval nem együtt mentünk haza. A gyakorlat uncsi volt, hármas lett a dogám aminek tökre örültem. Óra után elmentem a boltba és vettem sampont meg tusfürdőt, füzeteket stb, szóval elvoltam ott, magányosan vásárolgattam és vertem a pénzt ami még a búcsúból megmaradt. 

Utána elmentem apumhoz, de a buszon ilyen vita kerekedett ki anyámmal fészen, mert le kellett volna szállnom egyel előbb hogy elmenjek orvoshoz igazolásért, de semmi kedvem nem volt stb, végül elvitettem magam apummal és vagy háromnegyed óráig vártam a kurva igazolásomra, tiszta ideg voltam már. Voltak vagy százan, mondom én ezt nem fogom végigvárni úgyhogy mikor az egyik nő bejött, berohantam gyorsan mindenki előtt és kértem egy retek igazolást, ami kb. 3 perce telt. Utána hazamentünk ahol tesómnál ott volt a barátnője, de itt ismét balhé kerekedett, de nincs kedvem leírni, szóval bemásolom azt ahogy Boldinak leírtam:

 

ÉN: Krisztina

Itt a baratnoje fanni

Es megjottunk apummal az orvostol es jottek ki fannival a hazbol

Es  akkor kriszta ott tatog nekem hogy koszonjek fanninak..

Mire beszoltam hogy "miert nekem kene koszonni mikor o a fiatalabb es o jott hozzank?" Mer a fannika csak allt ott es  lesett

Aztan kriszta beszolt hogy bunko vok aztan mentek ugralni

Es akkor apam aki ebbol nem ertett semmit

Mondta nekem hogy igazan koszonhetne fanni nekunk

Aztan kriszta ezen a beszolasomon ugy fenn akadt hogy nagyon

Kimentem buksihoz de teljesen figyelmen kivul hagytam ezeket.. es akkor kriszta olyanokat orditott a trambulinbol oda hozzam (ugralas kozbe) hogy harapna meg engem buksi meg hogy idezem "mari"

A baratnoje meg ott vihogott

En meg ilyen fapofaval neztem rajuk es kozbe simogattam buksit

Aztan hoztam buksinak vizet mert egy csepp vize nem volt.. es kriszta utanam orditott hogy " mivan ennyit foglalkozol csak buksival?" Mire mondtam hogy "te vagy itthon mar orak ota es vizet nem voltal kepes  adni neki"

Aztan ramparancsolt hogy azonnal vigyem buksit setalni mire mondtam hogy vigye o es nekem ne parancsoljon

Aztan megint beszologatott fanni meg rohogott

En meg odaszoltam hogy

Idezem

" mi van fanni mit rohogsz? Szajbaverjelek? Akkor talan megtanulsz koszonni?"

Az teljesen lesapadt kriszta meg mondta hogy ha megegyszer beszolok fanninak akkor megol (?)

En meg rohogtem egy jot es bejottwm

BOLDI: TE

JÓ

ÉG

hát baszki

teljesen igazad van kicsim!

jol odapiritottal hallode :D

tetszik

elég gázak

ÉN: Hat igen

De most mikor elment mar koszont :D

BOLDI: Amúgy kajak jo volt az a  beszolas, mer magatol kitudja mikor jon ra :D igymeg lehet elgondolkodik:D

ÉN: Jajaa

BOLDI: büszke vok <3

ÉN: <3

De am nem nagyon fogalkoztam volna vele ha nem vihog stb

De ott basztattak

BOLDI: én full ertelek. teljesen igazad volt

ÉN: Nyomik

Nekem ne szologassanak be mer balhe lesz

BOLDI:

szajbavered baxi :D

ÉN: Jaa meg mikor mondtam ezt a koszonoset elkezdi kriszta: " fanni a vendeg " mire mondtam hogy " ha igy folytatjatok nem sokaig lesz mar vendeg"

BOLDI: ijaaaaaa

esku buszke vagyok :D

 

Ezután hazajöttem, edzettem most meg írok. Ezután nemtom mi lesz. Holnap csak első három órán leszek mert utána megyek nőtúrkászhoz. Tök jó!!! FUN TIMES!!!!!!!444

 

Na, hát kedd van, én meg itthon vagyok. Nem voltam suliba mert köhögök és folyik az orrom, meg bevallom, jól esett lógni is egy kicsit, de holnap már megyek normálisan. 

Igazából nem tudom mi történt múlt héten a suliba vagy hogy mitörtént azóta amióta nem írtam, a lényeg hogy ami emlékezetes volt az a hosszú hétvégém volt Boldival. Szombaton este megérkezett hozzám (apumhoz) rögtön a munkából, és hétfőn este ment haza, szóval 2 napig voltunk együtt. Búcsú volt a faluba, és ugyebár tavaly oda hívtam el csak elutasított (úgy érzem ezt lassan minden alkalommal leírom). Hát az idő az szar volt sajnos, ezért nem volt túl jó az egész búcsú dolog. Párszor kimentünk tesómmal, vettünk kaját, körülnéztünk, megnéztük tesómat ahogy felül az XXL-re (nem normális), stb. Vettem Boldinak egy kaktuszt meg magamnak egy párat, ja meg kaptam tőle is egy kaktuszt meg egy élő követ (!). Annál a kaktuszos palinál veszem már 3 éve a kaktuszaimat, szerintem már felismer. Ja, meg volt az a céllövölde vagy mi, és Boldival nyertünk egy plüss koalát, de egyenlőre nincs neve. Hát ennyit a búcsúról. Nagyon jó volt egyébként de fura is, mert én már két éve erről álmodozok hogy majd Boldival leszek a búcsúba, és soha nem gondoltam volna hogy ez valaha tényleg megvalósul, szóval érdekes volt, de jó is. Otthon meg tök jól elvoltunk, de az idő nagyrészében bent voltunk a házban mert ugye szar idő volt, pedig trambulinozhattunk volna meg mehettünk volna Buksával is sétálni. Amúgy Buksinak hívják, de Boldi ráragasztotta a Buksa nevet. Tehát nagyrészt bent voltunk, de ELVOLTUNK, amúgy szombat este megnéztük az Euróvíziót is, na mondjuk ez egy kicsit túlzás, ugyanis Boldi végig a telómon játszott, én meg neki segítettem és csak félszemmel néztem a dolgokat. Boldit alapból nem érdekelte a dolog, engem viszont igen, de nem nagyon tudtam hogy most mivan, mert vele foglalkoztam végig, de nem is bánom igazából. Sajna negatívum volt még a hétvégében hogy ugye megbetegedtem, tisztára folyt az orrom meg köhögtem is, a végén már kb. ájultan kísértem ki Boldit a buszmegállóba annyira szarul voltam. Hát mindenképpen megkell említenem hogy végre fürödtünk kádban is együtt, hát... elég szűkös volt a hely mert Boldi kb. kétszer akkora mint a kád, de mindegy, azért jó volt nagyon. 

Hát ennyit a hétvégéről. Ide még le se írtam amúgy a legújabb híreket. Szóval gondolom mindenki emlékszik Istvánra. Nos, rákattant nem kicsit Csengére és neki írkálgat meg ilyenek úgy, ahogy anno nekem írkált. Nagyon vicces. Csengével direkt szopatjuk meg minden. Aztán valamelyik nap Csenge látta a városba ahogy Pista egy csajjal kézenfogva sétál vele szembe xd Ismerem azt a csajt amúgy. Kiara. Az túlzás hogy ismerem, de mikor mi kavartunk már akkor benne volt a képbe, és igazából meg se lepődnék ha kiderülne, hogy közbe végig vele volt. Na mindegy. Én rendesen szégyellem magam hogy közöm volt hozzá. 

Mostanába olyan röviden és szarul írok, hogy az fáj, de ez van. Mára amúgy annyi a maradék tervem, hogy edzek meg talán kicsit pakolászok, de valószínűleg az lesz belőle, hogy ugyanebben a fekvő pózban leszek este 10-ig, amikoris elmegyek fürdeni. Holnap már megyek suliba, de nem tudom hogy fogok-e írni. Próbáltam keresni a választ arra a kérdésre, hogy miért nem írok már, és arra jutottam, hogy nincs kedvem. Szeretek írni meg minden, de szinte minden nap reggel 4 és 5 óra között kelek, aztán teljesen lefáraszt a suli meg minden, hazaérek 6-ra, akkor még szeretnék egy kis időt fordítani magamra mint például edzek vagy videókat nézek (sorozatokat már szinte nem is nézek mert egyszerűen nincs időm rá), utána meg Boldival skypeolok 2 órát és megyek aludni, majd kezdődik minden előről. Ez van. Ja, amúgy Boldival befejeztük a Szökés 1. évadát a hétvégén, és el se hiszem hogy 5 hónap kellett hozzá, mikor én nyáron kb. másfél hét alatt végeztem ki, de mindegy. Egyébként megjelent az 5. évad előzetese is, hát bőgtem mint egy csecsemő, alig várom hogy végre megnézhessem és ismételten bőgjek mint egy csecsemő minden egyes részen.

 

Szóval, kedden írtam utoljára. Most vasárnap van. 

Szerdán és csütörtökön délutáni tanítás volt. Boldi szerdán suli után eljött hozzám és másnap együtt mentünk suliba, ami tök jó volt, tényleg többször csinálhatnánk ilyet. Mondjuk lehet nem kéne, mert Boldit egyszerűen lehetetlenség kirobbantani az ágyból... Komolyan mondom imádkozni kell neki fél óráig hogy moccanjon már meg. Mégis az egyik legjobb dolog a világon vele aludni. Egyszerűen annyira jó. Komolyan 5 perc alatt eltudok aludni mellette, máskor meg azért forgolódok egy csomót. Reggel meg arra ébredni hogy ott fekszik, és néha csak nézem percekig ahogy ott alszik aranyosan, és áá, hát eltudnám sírni magam olyankor. Egyszer majd arra fog kelni hogy ott bömbölök mellette. Mint amikor egyszer megvolt pont amikor ott volt, én meg  sírtam vagy 10 percig csupán azért, mert hogy "szeretem", és nem tudtam szinte abbahagyni, kajak ilyen hisztérikusan sírtam, mert annyira elkapott az, hogy mennyire szeretem. Na mindegy, a lényeg, hogy imádok vele alduni. Multkor arra ébredtem, hogy néz, és az első dolog amit megláttam az a feje volt ilyen ultraközelről ahogy mosolyog, és annyira elkapott a boldogság a látványtól, hogy az valami elképesztő. 

A suliba egyébként nem volt semmi, monoton és unalmas volt. Nagyon kezdem már unni a sulit, és ha ezt a tavaly énem most olvasná, teljesen kikészülne, de ez van. Mivel már nincsenek a végzősök és mi lettünk a legnagyobbak (kivéve a technikumon lévőket akik 13/14.-esek) ezért még szarabb, üresnek tűnik az egész iskola és ami még feltünt, hogy össz-vissz kb. 20 embernek köszönök egy nap, és míg itt voltak a végzősök, ez napi 60-70 is volt szerintem... na mindegy. Szóval a suliba nem volt semmi.

Most hétvégén apumnál aludtam mert anyám meg a palija mentek ilyen hotelba.. Boldi meg ma volt elősször apumnál, igaz kommunikálni nem tudnak egy mondatot se mert az egyik nem tud németül a másik meg magyarul, de mindegy. Boldi amúgy ismét bizonyította hogy mennyire tökéletes, annyira megértő és kedves, hogy fúú, de ebbe most nem folynék bele, úgyis tudni fogom majd hogy a jövőben hogy miről van szó.

Jövőhéten meg búcsú lesz a faluba, szóval Boldi ott alszik apumnál és mindkét nap kimegyünk. Annyira várom már hogy nagyon. Kilencedikbe még csak álmodoztam arról hogy majd Boldival megyünk ketten a búcsúba. Tavaly meg meg is kíséreltem a dolgot és rákérdeztem, hogy van-e kedve jönni, de ugyebár elutasított, merthogy "nincs kedve". Hát, idén már végre ott lesz velem, és adok magamnak még kb. 10 évet hogy feldolgozzam ezt, mert tényleg HIHETETLEN még mindig számomra, hogy akiről évekig csak ábrándoztam meg minden, az tényleg az enyém, és én esküszöm hogy egyszer majd szentelek egy külön bejegyzést csak arra, hogy leírjam erről a dologról a véleményemet lassan 5 hónap után, mert lenne mit írnom.

Boldival amúgy tök jól elvoltunk ma is, trambulinoztunk, sétáltunk Buksival, sütöttünk pizzát, ettünk fagyit, szóval nagyon jó volt vele. Kedden meg 5 hónaposak leszünk. 

Igazából többet most nem tudok írni. Majd jelentkezem a héten. 

Annyira halogatom már ezt az írást dolgot, hogy az elképesztő... De most odateszem magam, ha törik, ha szakad. 

Szóval több, mint két hete nem írtam, és nincs is nagyon normális indokom erre, egyszerűen nem írtam és kész. 

Most megpróbálok összeszedni pár emlékezetes dolgot vagy leírom ami éppen eszembejut, aztán nézem tovább a Fűrész 2-t.

Nem fogok sorrendbe menni, ami eszembe jut, azt leírom, és kész.

Szóval most éppen érettségi szüneten vagyok, hétfő-kedd nincs suli (hétfő este van éppen), aminek nagyon örülök, habár folyton arra emlékeztet ez, hogy jövő ilyenkor mennyire fogok szopni. (Nagyon.)

Boldi 2 napos osztálykiránduláson van, sőt, az egész iskola kb., és úgy volt, hogy mi is megyünk, csak mivel a legszánalmasabb osztályba kerültem ami ezen a bolygón valaha is létezett, ezért elmaradt. Konkrétan szerintem mi vagyunk az egyetlenek a suliban, akiknek elmaradt  a kirándulásuk. Alapból csak fel a Mátrába mentünk volna egy kibérelt házba és konkrétan egész nap főztünk volna (?), semmi extra, de lemondtuk az idő miatt, mert esőt mondott (ehhez képest egész nap ilyen 50 fok volt, de mindegy). Amúgy egész múlthéten olyan osztálybalhé volt hogy úr isten, ilyenben se volt még nagyon részem. Utána áttettük a kirándulást másik időpontra, de sokaknak nem volt jó, így ofő teljesen kiakadt és elkezdődött a balhé, merthogy nekünk semmi se jó, és akkor inkább hagyjuk az egészet. Konkrétan akárhányszor együtt volt óránk, lebaszott minket, hogy csak mi lehetünk ilyen GÁZAK, meg SZÉGYENEK vagyunk és hogy ő LEAD majd minket jövőre, stbstb. Esküszöm egyik nap, sőt, egyik órába még úgy volt, hogy elmarad, a következőbe meg hogy mégis lesz, aztán a következő órába megint elmaradt, aztán megint úgyvolt hogy lesz.. Én már idegileg kikészültem, mert én személyszerint kicsit örültem hogy elmarad, ugyanis: 1) Visszakaptam volna a pénzem, és éppen ruhákra gyűjtök, szóval tök jó lett volna az a kis extra. 2) Ezekkel a nyomorultakkal semmi kedvem nincs együtt lenni két napig, nézni ofő kétszinű pofáját, ahogy éppen imád minket, de amúgy máskor elhord minket a fekete földig. Szóval már odáig fajult a helyzet, hogy a töritanárnő beszélt rá minket arra, hogy beszéljünk ofővel, hogy mégis menjünk, én meg már úgy voltam vele, hogyha még egyszer szóbakerül ez az egész kirándulás dolog, megütök valakit úgy izomból. Igazából már az sem érdekelne ha mennénk, csak akkor döntsük már el hogy mi a fasz van, tisztára beleélem már magam minden második órába hogy EZAZ, visszakapom a pénzt, aztán meg mindig csalódok, hogy ja nem, mégis lesz kirándulás. Döntsék már el hogy akkor mi a fasz lesz. A legutóbbi információim szerint LESZ, majd valamikor júniusba, és a tropikáriumba megyünk... Nos, én oda Boldival szeretnék mindenáron, mert félek a cápáktól és Boldi megvédene, szóval nem nagyon örülök ennek az ötletnek, és hálistennek mások sem nagyon. 

Apropó cápák, Boldival múlthéten szombaton felmentünk kettesbe Pestre az állatkertbe, és annyira jó volt. Van egy csomó kép, a blog végére rakok is párat szerintem, vlogoltunk is (mondjuk azóta se vágtam össze, és Boldi szerintem már kicsit pipa miatta), egyszerűen tökéletes nap volt. Sőt, még egy hírességgel is találkoztunk, és pont felvettem a vlogba!! Tehát éppen sétáltunk valahol Pesten, fogalmam sincs hol. Éppen beszéltem a kamerába valamit, aztán mutattam az embereket körülöttünk séta közbe. Egyszercsak hallok valakit fütyürézni, felnézek rá, és kijött velünk szembe a családjával? A barátok köztből LACI! És felvettem videóra! Éppenhogy felvettem, éppenhogy elsétált mellettünk, magam felé irányítom a kamerát, és izgatottan közlöm a nézőkkel (tesóm meg Csenge), hogy "ÉPPEN MOST TALÁLKOZTUNK EGY HÍRESSÉGGEL!" Amúgy hazafele kicsit necces volt a dolog, mert én felkaptam a vizet és egy kerek órán keresztül míg sétáltunk a vonat izéhez, meg se szólaltunk. Egyszerűen nagyon felbaszott Boldi. Írtózatosan kedves és imádnivaló hogy mindent fizet, de néha már kicsit kellemetlen nekem. Kifejezetten mondtam is neki, hogy majd én fizetem a buszt, meg az állatkerbe a jegyet is, meg konkrétan mindent, de nem engedte egyszerűen, és úgy felidegesített. Persze tudom hogy nagyon kedves tőle meg minden, és néha még oké, de nekem olyan bűntudatom van hogy rám költi mindig a pénzét. Aztán meg elkezdett esni az eső, és nem vot nálunk kabát mert alapból tök jó idő volt, Boldi meg ideakarta adni a pulcsiját. Mondtam neki, hogy nem kell köszi, mert alig esett meg ilyenek, szóval nem zavart, erre leszarta hogy mit mondok, levette a pulcsiját és rámadta. Úristen, na ekkor kaptam fel a vizet és olyan ideges voltam hogy csak NA. Tudom hogy jót akart meg tényleg kedves tőle, de ha azt mondom hogy NEM, akkor NEM!!!!!!! Azért hadd legyenek már saját döntéseim, nagyon nem szeretem ha helyettem döntenek. Na mindegy. Szóval kétszer aludtam ott egymás után, és tök jó volt vele, egyszerűen nagyon jó. Ettem ananászlevest is. Gondoltam megemlítem, mert eddig sose ettem, és nem csak azért, mert utálom az ananászt, hanem azért is, mert még nem is hallottam ilyenről. Mit is írhatnék még az ott eltöltött két napomról... Ja igen, a fürdések. Tejóég, hogy nekem egyszer együtt fürdés közbe fog megállni a szivem, az is biztos. Már előre látom ahogy ott samponozás közbe a nagy izgalomba megáll a szivem és pucéran esek össze. Nagyon szeretek Boldival zuhanyozni, egyszerűen imádom megmosni a haját meg mindenét, de valami roppant kellemetlenül érzem magam miatta. És nem azért, mert ott állok anyaszült meztelenül, és nem is azért, mert ő is ott áll anyaszüt meztelenül (az hogy az istenbe zavarhatna?????), hanem a SZÜLEI miatt! Mert ez így nem lett kimondva soha hangosan, hogy mi együtt fürdünk (mondjuk az nagyon fura lett volna), szóval folyton leosonunk a sötétbe, én még a papucsomat is leveszem hogy ne hallják a csoszogásomat. Alig tudom élvezni a dolgot, mert folyton izgulok, hogy esetleg kijön valaki és mittudomén mit csinál, esetleg rájön hogy ketten vagyunk bent. És ez ezúttal be is következett, drága istenem. Mert általába akkor megyünk le amikor már elvileg a többiek alszanak. Erre most láttuk már mikor leértünk hogy ég a villany, szóval Boldi előre ment a cuccaival és ott beszéltek az anyjával, én meg abban a minutumban hogy meghallottam az anyjának az első kiadott hangját, úgy rohantam vissza a szobájába. Én szerintem szívrohamba fogok meghalni, de ezt most komolyan mondom. Aztán vártunk még vagy fél órát és lementünk fürdeni, de fürdés közbe meghallottuk hogy valaki kijött a szobából!!! Boldi az egyébként full nyugodt ilyenkor, nem nagyon érdekli, de én ott magyarázok egyfolytába és ilyen haldokló hangokat adok ki. Múlthéten meg kiterveltem egy tervet, hogy oké, fürödjünk, de ő menjen ki előbb, aztán én még fürdök tovább, hogy úgy tűnjön, külön fürödtünk. Értitek. Mikor meg meghallottam hogy kijött valaki a szobából, és a fürdővel szembeni konyhába ment be, hát nagyon kikészültem. Konkrétan kikergettem szegény Boldit. Kint az apja megkérdezte, hogy én mikor megyek fürdeni, mire mondta Boldi, hogy most. Úristen, kicsit sem volt feltünő hogy együtt voltunk bent. Tudom nem kéne ekkora hűhót csapnom emiatt de én nekem ez nagyon kínos. Nagyon nagyon. Na mindegy. Majdcsak hozzászokok.

Most pénteken meg Boldi eljött suli után és itt volt kicsit, tök jó volt, néztünk Szökést meg ilyenek. Már csak 9 rész van hátra a Szökés 1. évadából. Kicsit szégyellem magam hogy több mint 4 hónap kell 1 évadhoz, mert én nyáron 1 hét alatt néztem meg 1 évadot, de mivel nem találkozunk olyan gyakran és ha találkozunk is max. 2 részt nézünk meg, ezért nem igazán haladtunk. Hogy az Odaátot hogy fogjuk megnézni azzal a 11 évaddal, azt nem tudom.. de én megakarom.. MEGAKAROM!!!!

Amúgy olyan rossz hogy most ilyen szabadság van vagy mi, és Boldival nem vagyunk együtt a hülye kirándulás miatt.  Olyan jó lenne pedig. Kifejezetten Boldi hiányom van. Egyszerűren megvagyok szokva hogy mindig látom vagy hallom a hangját. Most is beszéltünk kicsit telón de az kb. lófasz. Olyan jó lenne ha itt lenne most. Komolyan eltudnám sírni magam úgy hiányzik. Amúgy arra jöttem rá, hogy én mégjobban szeretem Boldit mint eddig. Azaz míg nem voltunk együtt, azt hittem hogy annál jobban már nem vagyok képes senkit szeretni, sőt, még az első pár hónapban is így voltam vele, de most egyszerűen... én nem is tudom. Visszatekintve az a szerelem iránta fel se ér a mostanihoz. Én úgy szeretem őt hogy azt ki se lehet fejezni se szóban se írásban, sehogy. És tényleg ez a legszebb érzés. A legjobb érzés. 

Akkor ennyit Boldiról most. A suliba is történt pár dolog, például a pénzügy tanárnőm majdnem másfél hónap hiányzás után közölte velünk, hogy várandós, én meg olyat néztem, hogy úristen. Mindenki nagyba gratulált én meg csak tágranyílt szemekkel lestem. Nem is tudom miért döbbentem le ennyire. Ez azt jelenti hogy jövőre nem ő fog minket tanítani és nem is lesz ott az érettségin, pedig 9. óta ő tanít minket, és ez eléggé nagy szívás. Mondjuk az egész érettségi egy nagy szívás lesz, de ne is beszéljünk erről, mert herótom van ettől a témától.

Csengével tegnap az esti órákban annyira belefolytunk egy témába, hogy mindketten majdnem elsírtuk magunkat. A téma pedig a következő volt: a végzősök. Ugyanis múlthéten jöttek utoljára suliba. Én már vagy 2 hónapja ezen agyalok, hogy de szar lesz nélkülük, de nem nagyon hangoztattam egészen mostanáig. Kiderült, hogy nem vagyok ezzel egyedül, csak Csenge egészen mostanáig nem agyalt ezen, amíg fel nem hoztam a témát. Egyszerűen szörnyű belegondolni hogy mostantól nem látom őket. Nem mintha olyan fontos szerepet játszottak volna az életembe, de mégis ott voltak, és most annyira fura lesz hogy nem lesznek ott. Például Dani. Nahát Dani egy külön történet, de nagyon fura lesz hogy nem fogunk naponta háromszázszor köszönni (akár egy szüneten belül többször is). Annyira ÉRDEKES hogy a szián kívül még SEMMI MÁST nem szóltunk egymáshoz, egyszerűen SEMMIT!!!, de mégis ott volt az a fura kapcsolat köztünk még anno. Sőt még most is szerintem, egyszerűen ahogy köszönünk, benne van a köszönésbe az a "flörtöltünk de te összejöttél egy másik pasival" féle dolog. Engem nem érdekel Dani egyáltalán már, mióta Boldi van azóta nem érdekel, és előtte se érdekelt annyira nagyon komolyan, de mégis kedvelem valamilyen fura módon. Aztán ott van még Balázs is, soha többé nem fogunk ott ülni suli után a padon beszélgetni, nem fog többet felkérni arra hogy csókolózzunk, semmi nem lesz már vele kapcsolatban. Idegesített sokszor, és nem azt mondom hogy hiányozni fog, de tök fura lesz hogy már nem lesz. Rengeteg embert feltudnék még sorolni, de a lényeg, hogy nagyon rossz (?) lesz így nélkülük. Sose gondoltam volna hogy majd a végzősök miatt (akikkel kb. alig beszéltem) fogom szarul érezni magam. Oké hogy szentimentális ember vagyok, de ez azért még nekem is kicsit meredek. Írtam is Csengének, hogy én jövőre olyan lelki roncs leszek hogy az csak na. Ide is hányszor leírtam, talán már kilencedikben is, hogy én 12.-be végig egy szenvedő, depressziós ember leszek, mert a szivem nem fogja bírni azt a sok érzelmet. Úristen, bele se follyunk még, még ne!!!

Más órákról nem nagyon maradt meg semmi. Amiről még nem írtam az talán még a köztem és ofő közti viszony. Habár ezt írhattam volna az osztálykirándulós részhez is, de most így sikerült. Szóval ofővel sose volt komolyabb kapcsolatom, 10 mondatot nem váltottunk szerintem még egymással. Erre most úgy betalált engem, hogy olyan nincs. Tudni kell rólam hogy én órákon szinte meg se szólalok. Nem az hogy szinte, tényleg soha. Ezt úgy értem hogyha éppen nem Csengével beszélek. Ha épp beszélgetés folyik ofővel és más hozzászól a témához vagy ilyenek, én csak ülök ott és hallgatom. Ha meg tanítás van akkor se jelentkezek soha, max. angolon. Úgyhogy nem nagyon értem ofő viselkedését felém, és hogy hogy értette azt, hogy "szedjem össze magam". Vázolom a dolgot. Tehát órán megkérdezte, hogy ki hozta a kiránduáspénzt, én meg nem adtam oda neki, mert nem is tudom miért, hanem csak szünetbe. Erre szünetbe ezen felháborodott, hogy miért nem órán adtam oda mikor kérte, és hogy "szedjem már össze magam, mert ő ezt nem bírja". Konkrétan ez volt talán a harmadik hogy idén hozzászóltam vagy hogy bármit is csinálok a jelenlétébe, akkor hogy értette hogy szedjem össze magam??? Meg egyszer irodalom óra végén amikor a kivetítőn néztünk valamit, bekaptam egy mentost, erre ott izélt, hogy miért rágózok. Én meg mondtam, hogy ez nem rágó, hanem mentos, mire kiparodizálta a mondatomat és ott magyarázott. A másik megmaradt dolog pedig, hogy éppen engem meg Csengét szidott le egyik órán mert beszéltünk, és így a székem mellett állt. Leejtette a tollat a kezébe, én meg ugye ültem, de azért lehajoltam így ülve is, hogy felvegyem a székem mellé leesett tollat. Csakhogy ő gyorsabban lehajolt és felvette mint én, így felémfordult és azt mondta: "meg ne mozduljál". Én annyira felháborodtam ezen. Mert tényleg felakartam venni azt a szájbatekert tollat. Jézusom most jöttem rá hogy ezt már leírtam. Legalábbis azt hiszem. Na mindegy. Nem ártott volna elolvasni az utolsó 2 bejegyzést hogy nagyjából tudjam mi van. Mert nekem olyan mintha már fél éve nem írtam volna.

Amúgy megint elkezdtem edzeni. Egy egész hétig csináltam múlthét előtti héten, aztán 1 hétig meg se moccantam, most meg megint 2 napig csináltam. Ma is elkezdtem, de 5 perc után mikor láttam hogy lejött a Fűrész 2. része, inkább visszafeküdtem. 

Hát ennyi lenne most. Megpróbálok gyakrabban írni mert ez nem állapot. Tényleg megpróbálok. Ha nem is minden nap, legalább kétnaponta szeretnék.